Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)
1892-12-29 / 56. szám
Most újólag beillesztettük az iskolaügyi szervezetet egyházalkotmányunk keretébe; de csak oly irányban és terjedelemben, ameddig az abban foglalt intézkedéseket az állami törvényhozás szükségkép érintétlenül hagyta s fogja hagyni; tehát csak azon intézkedések megállapítására szorítkoztunk, amelyekben kétségbe vonhatlan autonom jogaink nyernek alkalmazást, tehát egyáltalában nem akarja a zsinat, hogy az államnak azon joga, mely az 1790—91. XXVI. t.-cikkben biztosítva van, csonkíttassék, ezen jog gyakorlatában akadályokat gördíteni épen nem kiván. Ezen felfogásnak következménye az, hogy iskolaügyi szervezetünkből mindazokat kihagytuk, melyek a tantervre, tanulmányi rendre vonatkoznak. Igy történt az, hogy míg a debreczeni zsinat 164 §-ra menő terjedelemben állapította meg az iskolaügyi szervezetet, most az csak 94 §-ra terjed; tehát a kihagyások nagy számmal vannak. A fölterjesztett köznevelési és közoktatási szervezet új intézkedéseket is tartalmaz, nevezetesen meg van határozva a tanítók, tanárok fizetésének minimuma; középiskoláinknál az igazgatóságnak állandóbbá tétele, mely a jó iskolai'igazgatás egyik lényeges föltétele; és az egyetemes tanügyi bizottságnak más alapon való szervezése. Császári és Királyi Apostoli Felség! Legkegyelmesebb Urunk! Az elsorolt főelvek és szempontok figyelemben tartása mellett végezte munkálatát zsinatunk, módosította, pótolta és kiegészítette az alkotmányi szervezetet minden részében; amely szervezet, ha teljes egészében megvalósulást nyerhet, legjobb meggyőződésünk szerint egyházunknak törvényekben gyökerező intézkedései s intézményei, úgy egyházi életünk mezején a jó rendet, a valódi vallás-erkölcsiséget és egyháziasságot fejleszteni s nemesbíteni fogják, mint hazai közmívelődésünk terén is jótékony és hasznos eredményeket idézhetnek elő. Hódoló tisztelettel kérjük azért Felséges Királyunkat, hogy a mellékelve fölterjesztett egyházalkotmányi törvényünket, királyi jogánál fogva, legkegyelmesebben megerősíteni méltóztassék. Magyar ev. ref. egyházunk legbensőbb és legszentebb ügyét Felséged legnagyobb atyai bölcseségébe s legkegyelmesebb jóakaratába ajánlva, legmélyebb hódolattal öröklünk. Budapest, 1892. december 5. Császári és Királyi Apostoli Felség Legkegyelmesebb Urunknak. alázatos szolgái a magyarországi ev. ref. egyház országos zsinata. KÜLFÖLD. Vallási kongressus a chicagói világkiállításon. A chicagói világkiállítás megérdemli nevét: az egész emberiség részt fog venni benne. Egy amerikai cikk úgy szól róla: »Közeledte mozgalmassá tette a párisi és müncheni műtermek életét épúgy, mint a távol ausztráliai mezőkét; a jeges észak eszkimói, Delhi és Damaszkus ügyes iparosai egyformán készülődnek rá. A sheffieldi, genfi és moszkvai műhelyek, Itália márványbányái, a Fokföld structenyésztő telepei, Brazília bányái mind tudnak róla. Afrika erdeinek vadászai, Japán és China elefántcsontművesei, a lyoni selyemtakácsok, a kasmir shawlkészítők, a kensingtoni díszítők, a brüsszeli csipkeverők, Dél-Amerika indián törzsei, a német ágyuöntők, a mexikói ezüstbányászok, a Clyde-folyó hajóépítői (Glasgow) s a Mackenzie folyó csónakkészítői mind a kolumbiai kiállításra várnak. A Michigan-tó mellékének szépsége utóiérte Velenczéét. A chicagói kiállítás épületei nemcsak a föld, a tenger gazdagságait fogadják magukba, hanem be lesz ott mutatva minden találmánya az emberi észnek. Szóval a chicagói világkiállítás túlszárnyalja az eddigieket.* Nemcsak a szem talál itt páratlan látványosságokat, hanem az ész ünnepe lesz ez a kiállítás. De ránk nézve a legnevezetesebb lesz az 1893. év augusztus és szeptember havában megtartandó vallási kongressus. Hogy mily arányú lesz ez, csak azzal illusztrálom, hogy 30.000 embert befogadó templomok és termek állanak készen e célra. Chicagóba hivott missionáriusok fognak pédikálni törökül, örményül, perzsául, arabul, spanyolul, görögül, olaszul, chinaiul és más nyelveken. Nemcsak vasárnap, hanem a hét minden napján lesz istenitisztelet sátrakban és a szabad ég alatt, a kiállításon és körüle, a szállodákban stb. A »Vasárnapi Iskolák Egyesülete,« a »Női Mértékletességi Egyesületek®, a ^Fiatal Emberek és Fiatal Nők Keresztyén EgyesüleU -ének, a »Traktátus és a Biblia-Társaságok® helyiségei, iratai mind az Isten igéje hirdetése nagy munkáját végezik. A vallások statisztikája, vallásos iratok és ezzel rokontárgyak kiállítására 2&000 • láb terület áll rendelkezésre. Ezelőtt egy évvel 15 felekezethez tartozó egyénekből alkotott választmányt jelölt ki a kiállítás elnöksége, hogy vallási kongressus felől gondolkodjék. Ennek a választmánynak tervezete mindenféle nyelven az egész világba szét lett küldözve. 40 napon át az egész világ keresztyén és nem-keresztyén vallásainak képviselői fogják megtölteni az óriási termeket. Az u. n. denominacionális kongressusok eltartanak vagy egy hétig. Egy hétre van tervezve az »Evangéliomi Szövetség® nagyjelentőségű üléseinek tartama; három napig a vasárnapi szünet kongressusa fog a jelenkor egyik életkérdésével foglalkozni. Közbe közbe interdenominacionális ülések is lesznek A missziói kongressus nyolc napig tart; felöleli a városi-, bel- és külmissziók terét. Részt vesz benne egy-egy misszionárius és mindegyiknek legkevesebb egy benszülött segédje. Ez jó alkalom lesz a világnak bemutatni a keresztyénség életerejét, mely a XIX. században a misszió terén nyilatkozik oly hatalmasan. Hanem az általános választmány a maga nemében egyedül álló kongressus összejöttéről is gondoskodik: a történeti vallások képviselői jőnek össze az emberi életről és céljairól beszélni. Általános az öröm a felett, hogy ebben a materialisztikus időben a vallás nyilatkozzék afelől, hogy ő az emberi élet ura; őt épúgy nem lehet s szabad kihagyni a világkiállítás tervéből, mint a villamosságot, a művészeteket, nevelésügyet! Az istenes vén ember, Gladstone, ki csak az imént irta meg könyvét a szentírás 112