Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-12-29 / 56. szám

Istenünkön kívül, hogy előtte meghajoljunk; de senki sem lesz olyan kicsi sem, hogy hozzá le ne hajoljunk. Szeretünk mindenkit, javát akarjuk mindenkinek, de — mi tagadás benne — legjobban szeretjük a mi jó magyar népünket s ki venné rossz néven, hogy a testvér testvérét legjobban szereti? A mi jelszavunk is a békesség, de nem az, amivel most sokan háborúságot akarnak csinálni az országban, hanem az, amit a mi Urunk hozott e földre, az igaz békesség, mely képes nagygyá, erőssé, virágzóvá tenni édes hazánkat. Aki igaz magyar, tartson velünk! Mi nem irjuk ki. kik, milyen hires tudósok, milyen nagy urak irnak a mi újságunkba, hanem annyit mondunk, hogy mindent úgy írunk, hogy annak olvasóink hasznát vehessék. Hogy mi nemzetünk jóvoltáért irunk, abból is látszik, hogy olyan olcsóra tettük az újság árát, hogy annak a pénze is alig kerül ki belőle, aki nyomtatja. Pedig gyakran még szép képek is lesznek benne. Budapesten, 1892. december végén. Főszerkesztő: Szőts Farkas. Felelős szerkesztő: Kecskeméthy István.« Amint az itt bemutatott előfizetési felhívásból látható, a >Kis Tükör« a tömeges pártolás reményére van építve, ezért az ára a lehető legolcsóbb. Egész évre 2 frt, félévre 1 frt, negyedévre 50 krral lehet rá előfizetni. Terjedelme egy ív lesz, minden számban képeket ad. Megjelenik minden szombaton. Gyűjtőknek 10 előfizető után tiszteletpéldányt ad. Csoportos előfizetésnél, ha legalább 10 előfizető egy címszalaggal járatja a lapot, az előfizetési ár egy személynek egész évre 1 frt 80 kr., félévre 90kr., negyedévre 45 kr. A ki 10 ilyen csoportos előfizetőt gyűjt, az is kap tiszteletpéldányt. Az első szám január 7-ikén jelenik meg. Egy ily vállalat, azt hiszszük, megérdemli az általános felkarolást. Lelkészek, tanítók, gondnokok és presbyterek, bizton reméljük, hogy tömegesen sorakoznak a »Kis Tükör* zászlója alá. Gyülekezeteikben ismertetik, a családoknak ajánlják és előfizetőket gyűjtenek. A szerkesztőség és kiadóhivatal alkalmat fog nyújtani arra, hogy minden községben prospektusok és mutatvány-számok ingyen legyenek kaphatók. ISKOLAÜGY. A tanítói fizetések rendezéséről szóló törvényj avaslat. A képviselőház közoktatásügyi bizottsága letárgyalta a tanítói fizetések rendezéséről szóló törvényjavaslatot. A javaslaton egyben-másban segített, javított a tárgyalás, melynek menetére, úgy látszik, némi előnyös befolyást gyakoroltak a tanítóknak egészen indokolt kérvényei. A fődolgot azonban, s ezt előre jelezhetjük, t. i. a fizetési minimumnak 300-ról 400 frtra emelését, nem sikerült elérniök. Maga a törvényjavaslat, mint olvasóink emlékezhetnek, két lényeges javítást céloz. Felemelését minden tanítói fizetésnek 300 frt minimumra, és behozni a korpótlékot minden tanítói állásnál. Mert, mint már egyszer közöltük, széles hazánkban 5278 tanítónak nincs még 300 frt fizetése se és e silányul díjazott tanítók között 603 a református, 437 a lutheránus. A javaslatnak protestáns vonatkozása tehát számszerűleg kifejezve egyfelől azt jelenti, hogy 1040 tanítónak kiegészíttetik a fizetése 300 frtra; másfelől pedig azt, hogy az összes felekezeti tanítóknál behozatik a korpótlék intézménye, mely a felekezeti iskoláknál eddig ismeretlen volt. A javaslat financiális oldala a fizetéskiegészítés és a korpótlék rendszeresítése által az államra nézve körülbelül félmillió forint több kiadást jelent a népiskolai budgetben. A közoktatási bizottság tárgyalásaiban különösen három mozzanat domborodott ki. A bizottság több tagja keveselte a 300 frt minimumot s helyette legalább 400-at indítványozott. E népszerű indítványt Bánó József tette s pártolói között volt Kiss Albert is. Csáky miniszter is kifejezte, hogy inkább szeretné a négy, mint a három százas minimumot, de pénzügyi tekintetből ezt most még nem lehet realizálni. Megmaradt tehát az eredeti javaslat három száz forintos minimuma. Mások a korpótlék kedvezőbbé tételén fáradoztak. Schwicker Henrik, Okolicsányi és Kiss Albert vitték e téren a szót. S e ponton sikerült is valamit elérni, amennyiben kimondatott, hogy hat ötödéves (30 frtos) korpótlék helyett hét vétetett fel a törvényjavaslatba. A harmadik lényegesebb pont, mely által szintén javult a javaslat, az államsegély kiszolgáltatásának anyagi és erkölcsi feltételeire vonatkozik, mely pontokon Ki>s Albert nyomatékos felszólalásainak köszönhető a javaslatnak egyházi szempontból előnyösebbé tétele. A bizottsági tárgyalás menetéről az alábbiak adnak felvilágosítást: A képviselőház közoktatási bizottsága a mult héten tárgyalta Csáky gróf javaslatát a tanítói fizetések rendezéséről. Négy ülésben foglalkozott e javaslattal, mely ha minden igényt ki nem is elégít, de sok bajt és sebet fog orvosolni. Minthogy most másodszor van e javaslat a bizottság előtt, az általános vita nem sokáig tartott. Schwicker H., b. Kemény, Kiss Albert, Bánó József, Préter Alfréd, Okolicsányi László és gróf Csáky miniszter felszólalásai után a javaslat általánosságban elfogadtatott. A felszólalások részint a felekezeti érdekek nagyobb megóvására, részint a minimum magasabbra tételére irányultak. A részletes tárgyalás során felolvastattak a különböző kérvények, melyek 600 és 400 frtos minimumot sürgetnek. A fizetési minimumot Bánó József 400 írtban indítványozza, mit Okolicsányi és Kiss Albert melegen támogattak, de ezt a többség, a miniszter, az államtitkár és Lévay osztálytanácsos ellenző felszólalásai után, különösen pénzügyi tekintetből, még sem fogadta el. A második ülés leglényegesebb vívmánya az volt, hogy Okolicsányi és Schwicker indítványára kimondatott, hogy az ötödéves korpótléknak hat helyett hét részlete legyen s így a pótlék maximuma ne 180, hanem 210 forint legyen, miáltal a tanítói fizetés mindenütt legalább 310 forintra emelkedik. A harmadik napi ülésben Kiss Albert indítványára kimondatott, hogy az iskolafentartóknak hat hónap helyett kilenc hónap terminus adatik a fizetési minimum előteremtésére. A negyedik napi ülésen az államsegély és korpótlék állami kiszolgáltatásának feltételei állapíttattak meg következőképen: A