Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-12-15 / 54. szám

király vagy a tartományi zsinat elé is terjesztessék. Erre ismét a consistorium — méltányolva a lelkész beadványá­nak >mély erkölcsi komolyságát« és azokat »a nehéz­ségeket, amelyekkel korunkban tényleg egy theologusnak küzdenie kell a tudomány és a gyakorlati egyházszolgálat követelményeinek megfelelő hitbeli meggyőződése elérése­ért* — azt válaszolta, hogy gyülekezetében illetőnek állása tarthatatlanná lett, és más helyütt is csak az eset­ben alkalmazható, ha az egyházi hatóságot teljesen kielé­gítő s a gyülekezetet önkényes egyéni tan vélemények ellen biztosító magyarázatot ád hivatalbalépése előtt. A consistorium eme végzésére már nemis védelemmel, hanem egyenesen váddal felelt. ^Egyházunk tan-- és istentiszteleti rendje — úgymond — a jelen egyházi és theol. viszonyok között erkölcsi rendellenességgel azonos. Az egyes paptól követelni azt, hogy annak feltétlenül alávesse magát, erkölcsileg nagyon meggondolandó követelés. Az evang. lelkésznek szokásos lekötelezése a jelen egyházi és theol. viszonyok között, a lelkiismeret behálózásával azonos*. S egyúttal kemény vádakkal lép fel a würtembergi egyház­kormányzattal szemben, mely vele elvi vitatkozásba bocsát­kozni nem volt hajlandó. A lelkész fölfüggesztését termé­szetesen a minisztérium is helybenhagyta. Az eset kínos föltűnést keltett mindenfelé. Az eset pro és contra sok port vert föl a prot. köz­gondolkozásban — főleg a sajtó terén. BeyscKUig a würtem­bergi consistorium eljárását helyesli, mely elismeri ugyan az egyházi hagyomány s a haladó theol. tudomány közötti differenciát, de egyúttal bizik abban, hogy az egybázias élet hatalma s a lelkésznek fokozatosan haladó érettsége mérsékelheti is pap, és gyülekezetre nézve ártalmatlanná teheti ez ellentétet. Ezzel szemben a konfliktusnak oly megoldása, vagy legalább is nyilvános egyházi enyhí­tése, amilyet beadványában Schrempf kiván, már nem a tartományegyházi kormányzat dolga, hanem a szabad theol. és egyházi fejlődésnek a müve. A tragikus konfliktus okozója nem is annyira a modern theologia és az egyházi hitvallás közötti űr. hanem Schrempf egyénisége. Subjektiv vallásos nézetei alapján nem tudta összeegyeztetni modern theol. műveltségét a tényleg fennálló egyházjogi helyzettel, és féktelen subjekti­vizmusát az objekció liturgiái szokás egyedül érvényes normájának tekintette. A szószéken igenis személyes vallá­sos hitünk nyelvén beszélünk, de már az oltár előtt a másfélezred év történetének folyományaként az egyház nyel­vén. A régi keresztelési symbolum benső vallásos inten­cióival egyetérthetünk anélkül, hogy annak, mint egy sokkal régebbi kor theol. produktumának szószerinti szöve­géhez is kellene ragaszkodnunk. Schrempf féktelen sub­jektivizmusa épen abban, hogy »mindenkor csak a maga. és soha sem gyülekezete vallásos-erkölcsi szükséglete után indult*, s amit ő kivánt, hogy hatósága egyeztesse össze az ő subjektiv hitét a gyülekezet történetileg hagyományos és liturgiailag formulázott hitével, az egyszerűen lehetet­len. Gyülekezete bizalmát ép azáltal játszotta el, hogy az egyházi tanfejlődés pozitívuma iránti hiányos érzékénél fogva olyan experimentumokhoz fordult, amelyek az egy­háznak csak klasszikus vallásos-egyházi tanfejlődése korá­ban, p. o. a reformációban állanak jogában, s amely­nek megakasztására semmiféle egyházi hatóság sem ille­tékes. Annyi azonban tény, hogy Schrempf egyik őszinte, de tragikus áldozata annak az űrnek, mely »jelenleg a theol. tudomány haladottabb állása s a régi hagyományos egyházi tan pozitívuma között« kétségtelenül észlelhető. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. ** A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája 16 kötetben. 1—3. füzet, Budapest, a Pallas irodalmi és nyomdai részvénytársaság kiadás. — E vál­lalat megindításánál azt tűzte ki célul a Pallas, hogy olyan segédkönyvet állítson elő, mely az ismeretek összes körére kiterjeszkedve, a közélet s a tudomány által fölvetett esz­méket, találmányokat, törekvéseket és kérdéseket egyen­ként és kimerítően megmagyarázza. E Lexikon nemcsak szótár, de egyszersmind az egyetemes ismeretek legtelje­sébb gyűjteménye és az élet minden körülményének leg­hasznosabb, legszükségesebb segédkönyve és tanácsadója; a tudás és a műveltség kulcsa, részletes magyarázója minden egyes fogalomnak a tudomány, művészet, iroda­lom, vallás, politika, kereskedelem, ipar stb. köréből. Nagy súlyt fektet közleményeiben a magyar viszonyokra és szempontokra. A vállalat előnye az eddigi Lexikonok fölött, hogy minden kérdést a legjobb szakerők közremű­ködésével dolgoztat fel. Ezért nemcsak a gyakorlati embe­reknek, de magoknak a szakköröknek is forrásmunkául szolgálhat. A Nagy Lexikon illusztrációk tekintetében is páratlanul áll irodalmunkban. A szöveget mintegy két ezer fametszetü ábra és mintegy ötszáz külön melléklet fogja díszíteni és érthetőbbé tenni. Az eddig megjelent három füzet teljesen megfelel a prospektus nyomán a műhöz fűzött várakozásnak. Cikkein meglátszanak a szakértő kezek nyomai, szerkesztésében az öntudatos terv és gondos ki­vitel. Illusztrációi művészileg szépek. Az 1. füzethez az ázsiai népfajok remek színnyomatu képe, az Alpesek beosztása, Abauj-Tornamegye térképe, Arad képe s az aranytermelés eszközei vannak mellékelve; a 2-ik füzetet farsangi álarcok (színnyomat), Aphrodité szobra, Alakfák díszítik; a 3-ik füzet Afrika színezett, politikai térképe és az Achilleion (Erzsébet királynő korfui palotája) képével van illusztrálva. A kiállítás, nyomás nagyon szép. A cik­kek közt lapozgatva, örömmel tapasztaltuk, hogy a vallási, egyházi és iskolaügyi kérdések is kellő figyelemben része­sülnek. A Nagy Lexikon 16 negyven öt- ötven íves kötetben, vagy 240 három-négy íves füzetekben, kéthasábosan nyomtatva jelenik meg; a kötetes kiadásból négyhavon­ként egy kötet, a füzetes kiadásból hetenként egy füzet lát napvilágot. Ára kötetenként díszes és tartós félbőr­kötésben 6 frt, füzetenként 30 kr. Az előfizetési pénzek a Pallashoz (Budapest, Kecskeméti utca 6. szám) külden­dők. Tehetősebb magánosok, továbbá testületek, intézetek, iskolák könyvtáraiból a Nagy Lexikonnak nem szabad hiányzania. ** Ifjúsági iratok Lampel B. (Wodianer F. és fiai) szorgalmas könyvkiadónk a karácsonyi könyvpiacra ismét néhány szép és értékes ifjúsági iratot bocsátott ki. Kis Almanach, husz magyar iró eredeti meséivel az ifjúság számára, szerkeszti Bródy Sándor, ára díszes kötés­ben 1 frt. Válogatott tartalmú szép meséskönyv a gyermek­ifjúság számára. — Történelmi életrajzok, az ifjúság szá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom