Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-12-15 / 54. szám

mára, irta Vaszary Kolos, Vaszary János képeivel, gyönyörű díszköt.ésben, ára 2 frt 80 kr. Túlnyomólag a magyar történelemből vett, szépen megirott, hazafias, tanulságos életrajzok a hercegprímás tollából. — Elbeszélések a görög világból, az ifjúság számára, a Jonge után irta Hampelné Pulszky Polixéna, csinos kötésben, ára 1 forint CO kr. A görög nép történetéből gondosan megválogatott, jól irt mondai és történeti elbeszélések gyűjteménye, képekkel illusztrálva. — Természettudományi olvasmányok, az ifjúság számára, II. sorozat, 75 képpel, szerkesztette Szterényi Hugó, ára díszkötésben 2 frt 20 kr. A serdültebb ifjúság körében a természettudományi ismeretek megkedveltetésére, könnyedén elbeszélő és leiró modorban szerkesztott, mulattatva oktató, értékes munka. Az itt felsorolt szebbnél szebb ifjúsági iratok, melyek karácsonyi és újévi ajándékul nagyon alkalmasok, kaphatók Lampel R. könyvkereskedésében, Budapest, Andrássy-út 21. sz. ** Egyetemes zsinatunk Naplója. A magyarországi ev. ref. egyház 1891. december hó 5-én megnyílt egyetemes zsinatjának naplója a II. ülésszakról is megjelent. I. része 296 nagy nyolcadrétü levélből, e II. része folytatólagos számozással 1109 lapból áll, díszes ciceró nyomással. A Napló második része a X—XXXI. üléseken 1892. március 9-től április hó 4-ig tartott beszédeket foglalja magában, gyorsírói feljegyzések alapján. Szerkesztette Tóth Sámuel, zsinati jegyző, nyomatta a Franklintársulat Budapesten. ** A János-evangélium világnézete. Irta Stromp László, pozsonyi theol. akadémiai tanár. Különlenyomat a ^Protestáns Szemle« 1892. évi 3-ik és 4-ik füzetéből. Budapest, 1892. Hornyászky V. nyomása. Ára 70 kr. — A János evangéliumát, ennek logosz-eszméje történeti megjelenését és elterjedését, továbbá a János evangéliuma tartalmát és világnézetét ismertető biblika theologiai tanulmány. Alapos tárgyismerettel, az ide vágó irodalom gondos felhasználásával, de kissé elvontan és nehézkesen irott munka. ** Id. Buchholtz György és kora 1643—1724. Irta Weber Samu. Különlenyomat a Protestáns Szemléből. Budapest, 1892. Hornyánszky V. nyomdája. Ára 30 kr. — A szepességi prot. egyházak történetében jelentékeny szerepet játszott kiváló lelkésznek szorgalmas utánjárással készült életrajza és működési idejének tanulságos korrajza. ** Közoktatásügyi rendszerünk demokratikus reformjának szükségessége. Irta Varasdy Lajos, ev. ref. lelkész és kir. tanfelügyelő. Szegszárd, 1892. Szerző tulajdona. 94 1. Ára 1 frt. — A munka az egységes középiskolának híve s e tekintetben még többet kiván, mint a középiskolák egységesítése érdekében tartott értekezlet, a mennyiben helyteleníti, hogy csak a gimnáziumok és reáliskolák egységesíttessenek alrészeikben s a polgári iskolák hat osztálylyal meghagyassanak. Szerző oly iskolai rendszert kiván, hogy a gimnáziumok és reáliskolák alsó részeikben, valamint a felső-népiskola egészben szüutettessék meg; ezek helyébe állíttassék hatosztályu népiskola, e fölé három osztályú polgári iskola, ezek fölé a három, esetleg négyosztályu gimnázium és reáliskola, ezek fölött pedig végül az egyetemi és akadémiai különféle tanintézetek. Sürgeti a .tanintézetek célszerűbb területi elhelyezését. A közoktatási rendszer demokratikus reformját, szerző szerint, szükségessé teszi a tanerők és az anyagi erők jobban felhasználása, ajánlja a közeledő millenium. A füzet végül közli szerzőnek az 1890-ik évi budapesti egyetemes tanítógyülésen tartott felszólalását, mely az egyetemes gyűlésen tárgyalt azon indítványnyal szemben, hogy a népiskolai tanterv az osztott és osztatlan iskolákra való tekintetből újból készíttessék, a népiskolai tanterv egysége mellett érvel. ** Töredékek Nagy-Igmánd és vidéke múltjából. Irta Szentkuti Kiss Károly. Komárom, 1892. Ziegler K. nyomása, kis 8-adrét, 116 1. Ára? — A nagyigmándi és környékén levő egyházak múltjára vonatkozó becses történeti adatok gyűjteménye. Szerző eredetileg feldolgozott képeket és rajzokat akart irni, de kezei közt annyi adat gyűlt össze, hogy feldolgozásokra már nem volt ideje. Igy lett a dolgozatjából helyi történelmi adatok leltára, becses anyag-gyűjtemény, homokszemek prot. egyházunk történetéhez. Tartalma: Az Igmán-nemzetség és örökségük. Igmánd és vidéke a törökvilágban. A reformáció sorsa e vidéken. A tatai egyházmegye egyes gyülekezetei. Függelékül: Néhány szó azokhoz, a kiket illet. — A becses füzetkét minden történetkedvelőnek, különösen pedig a komáromi és tatai egyházmegyék lelkipásztorainak, gyülekezeteinek és művelt híveinek melegen ajánljuk pártoló figyelmükbe. ** A földrajztanítás a székes főváros elemi népiskoláinak III. osztályában. Vezérkönyvül tanítók és nevelők részére, irta Böngérfi János. A szöveg közé nyomott 18 ábrával. Budapest, Lampel B. kiadása. 1893. ára 1 korona. — A ^Budapesti Tanító-egylet« múltévben következő pályakérdést tűzte ki: Mely elvek szerint és minő terjedelemben tanítsuk a földrajzot a főváros III. elemi osztályaiban ? Mutassa meg az iró a tanítás menetét egyes mintaleckék és rajzok kíséretében: 1. földrajzi alapfogalmak, 2. valamelyik kerület, 3. a főváros határa és 4. környéke, valamint 5. a megye általános képének megismertetésénél. Böngérfi e feladat megoldására vállalkozott. Munkáját két részre osztotta: elméletire és gyakorlatira. Az elméletiben a földrajztanítás történetével, alapelveivel s a III. osztály tananyagával ismertet meg; a gyakorlati részben egyes mintaleckék alakjában a tanítás menetét mutatja be. A munka nagy tárgyszeretettel, lelkesen, hazafias és vallásos szellemben van megírva. Böngérfi tanult, lelkes és nagy tapasztalatú paedagogus, kinek műveiből sokat lehet tanulni. Ez is a javából való. Tanítóinknak melegen ajánljuk. ** A könyvtártan fontossága. Említve volt már e Lapban (49. sz.), hogy az egyetemi könyvtár egyik őre, Kudora Károly »Könyvtártan* című munkára hirdet előfizetést. Hogy a Szabó K. »Régi magyar könyvtár«-a megjelenése*), de különösen az 1882. évi országos régi könyvkiállítása óta, hazánkban a könyvtárügy nagy lendületet vett. jól tudják mindazok, kik e szakmában munkálkodnak; de fájdalom! megtudták azt is, hogy hazai könyvtáraink nagy része, mily hiányokban sinlik! Hiszen ott állnak szép rendben a könyvek a polcon, s a szemlélő azt gondolná, no! itt a legnagyobb rend, a legjobb rendszer uralkodik! pedig bizony — a szakértőnek csak egy kis betekintés kell — hogy meggyőződjék az ellenkezőről, *) 1879. Az akadémia kiadásában. K. F.