Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-12-08 / 53. szám

mert mi szükség van egy hatodik szintén kicsiny theol. akadémiára, mikor a létező ötnek is évről-évre apadnak a növendékei, hogy ma más összesen alig van 150—160 növendék. És ez ugy van kontemplálva, hogy az egyet, magyar ref. egyháznak első rendű szüksége! Ha keresztül lehetne vinni ugy, hogy tényleg kapcsolatba legyen az egyetemmel, annak alkotó része legyen: ez alakjában igenis elsőrendű szükség. Br. Eötvös volt kultuszminiszter egy javaslatot készült beadni a képviselőházba egykor, mely szerint az universitáson a kath. theologia mellett prot. és gör. kel. is létesíttessék. De a liberalismus akkor oly nagy volt, hogy az államnak a felekezetek ügyeibe való ilyen belebocsátkozása keresztül vihető nem lett volna s így a javaslat elő sem lett terjesztve. Egy ily irányú kezdeményezése a zsinatnak, lelkesülve a külföld példáján, közmivelődés s hazafias szempontból is sokkal elsőbbrangu volna, mint a jelen ügy. Vagy elsőbbrangu szükség-e a theol. fakultás létesítése az akár Horvátország határain, akár Erdély merőségein fekvő szórványos községekben egyházak és iskolák létesítésénél; vagy közelebb jöve a szegényebb egyházak papjai megélhetésének valamiképen való biztosításánál, holott, amint tervezetben látható, még a 2500 frt államsegély is elvonatik tőlük? Sokkal fontosabbak ezek s épen ezért ne vegyen részt a zsinat ez ügyben, bizza azt az erdélyi egyházkerületre, mertha Istentől van, úgy is meg lesz, ha pedig embertől, elenyészik. Szász Károly különösnek találja a két indítvány külön választását akkor, midőn azokat zsinati határozat köti egybe, melyből előtte szóló csak az első részt idézte, de azt, hol az alapok letétele mondatik ki, elmellőzte. Nem áll továbbá az az állítása sem, mely szerint a tervezet a létesítendő theol. fakultás tanárainak nem ad annyi fizetést, mint a jelenben fennállók; sőt ellenkezőleg, meglehetős összeggel felülmúlja ezeket. Ilyen hiányosak előtte szólónak csaknem minden adatai. Hogy vannak az egyetemes magyar ref. egyháznak nagy szükségletei, melyek szintén figyelemre méltók, elismerni, de épen ezek némileg való fedezésére áll fenn a közalap, és terjeszti áldásos működését már tiz éven keresztül. Megfoghatatlannak látszik előtte, hogy előtte szóló annyira hangsúlyozza e szükségleteket, mikor épen ő volt az, ki a missziói célokra adandó közalapi segélyt leszállítani indítványozta. Ami a papoknak állami képzését illeti, ezt nem óhajtaná, mert akkor mellőzve lenne sok tekintetben a felekezetiesség, mire pedig az egyháznak igen nagy szüksége van. A hittudományi képzés az állam kezében alá lenne rendelve a nemzetinek, s ennek határa az egyház életében előbbutóbb sajnosan lenne tapasztalható. A bizottság javaslatát elfogadja. Hegedűs Sándor a theol. akadémiának az egyetemmel való kapcsolatát olyannak tünteti fel, mely modern szempontokból is jelentékeny. A kapcsolat tárgyi szükségét indokolják a ma létező kultúrharcok is. A mai társadalmi kívánalmak szempontjából bizonyos tekintetben azt látja, hogy kisebb egyházaink papja a konkurrenciának illetőleg más felekezetekkel szemben hátrányban vannak. Elismerj hogy az anyagiak szükségletei nagy befolyással vannak erre, de nem hagyandók figyelmen kívül a szellemiek sem. Ezen segíteni lesz hivatva szinten, mint jelentékeny tényező, a létesítendő theol. akadémia Elfogadja a bizottság javaslatát. Antal Gábor, bár elismeri a nevezetes fakultások felállításának szükségességét, de másfelől nem fogadhatja el azon felekezeti jelleggel biró pénzintézetnek létesítését, a költségek bizonyos mérvű fedezésére, mely a javaslat 2. pont első bekezdésében kontemplálva van. Épen ezért indítványozza, hogy a javaslat e része kihagyassék. Tisza Kálmán a beadott indítvanyra nézve megjegyzi, hogy ez a részletes tárgyalás alkalmával bocsáttatik szavazás alá. Fejes István szerint a bizottság jelentése egyáltalán nem felel meg a zsinat által hozott határozatnak. Nem találja meg benne a teljes bölcsészeti fakultásra vonatkozó szervezetet, nem a kacsolatát a theol. akadémiának az egyetemmel. A javaslatban egy csonka intézet van proponálva. Ha tehát a zsinat kimondja azt, hogy bölcsészeti fakultás szükséges, akkor az csonka nem lehet, hanem teljes. Hogy egy teljes bölcsészeti fakultás létesíttessék, ahhoz hozzájárul, de hogy csonka, anélkül, hogy biztosíték nyujtassék jövőre arra nézve, hogy teljessé lesz, ahhoz nem járul. Olyan kijelentéseket, hogy segélyekre számíthatnak, nem fogadhat el, hanem a tervezetet tisztán óhajtja látni. A javaslatban foglalt theol. fakultás nem hogy a többieken felül állna, sőt határozottan azokkal a versenyt ki nem állja. A javaslatot nem fogadja el. Az elnökség ezután, több szónok nem lévén, a vitát bezárva, szavazás alá bocsátja a kérdést. Szavazattöbbséggel a javaslat a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatott. Az elnökség ezután az idő előrehaladottsága miatt a jövő ülés napirendjére a javaslat részletes tárgyalását tűzve ki, az ülést bezárja. Nyolcadik ülés december 2-án. Elnökök: Papp Gábor püspök és Tisza Kálmán főgondnok. Jegyzők: a jegyzőkönyv vezetésére Tóth Sámuel, a szólani kívánók feljegyzésére Szúnyogh Szabolcs. A mult ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után, olvastatott a tiszáninneni egyházkerületnek a 15-ös bizottság javaslatához mellékelt felterjesztése, melyben feleslegesnek tartja a két fakultás felállítását akkor, mikor lelkészeink és tanáraink képzéséről kellően gondoskodva van. A tervezett intézetek anyagi fentartásában részt nem vehet, mert összes alapítványai a sárospataki iskolához vannak kötve sérthetetlenül, felesleges alapítvánnyal pedig nem rendelkezik. Végül tiltakozik a kerület az ellen, hogy a kérdéses fakultások akár közadakozás, akár a közalap segélyével létesíttessenek. Ezután következett a napirendre kitűzött 15-ös bizottság javaslatának részletes tárgyalása. Olvastatott a C) szakasz 1. pontja, mely változatlanul hagyatott. A 2. pontra nézve a mult ülésen Antal Gábor adott be indítványt, mely a pont kihagyását javasolja. Czike Lajos a 2. pontban ajánlt egyetemes jellegű központi kölcsönpénztár felállításához, mint a hiányzó összeg pótlásának egyik fedezeti forrásához, hozzá nem járul, annyival is inkább, mert a javaslatban nincs megmondva, hogy a kérdéses összeg honnan, kitől és mimódon vétetik kölcsönképen. A cél, igaz, meg van jelölve, de nincs meg az alap és a hitelezőre nézve a biztosíték. Nem érez magában annyi bátorságot, hogy ilyen kockáztatott vállalatba belemenjen, ha elgondolja azt, hogy minden kölcsön esélyeknek van kitéve, melyek végkövetkezményeikben szomorúak lehetnek. Ezért az Antal Gábor indítványához járul. Továbbá erkölcsi kötelességet vél teljesíteni akkor, ha Hegedűs Sándor azon mult ülésen tett nyilatkozatával szemben, mely szerint a református papságnál az újabb időben visszaesés tapasztalható, tiltakozik. Lehetséges, hogy Hegedűs Sándor társadalmi állásánál fogva csak a tekintélyesebb lelkészekkel érintkezik, s ezért tűnik fel előtte oly nagynak az a különbség, mely van a városi és vidéki pap között. De ha megfontoljuk azt, hogy a szegény sorsú