Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-11-10 / 49. szám

bizottság f. hó 9-iki ülésében — mint részvéttel és saj­nálattal értesülünk — részt nem vehet; s így helyette a bizottságnak más elnököt kell választani. Adja Isten, hogy a kitűnő püspök mielőbb felgyógyulva, a f. hó 24-én meg­nyitandó zsinaton a legjobb egészségben elnökölhessen. — Zelenka Pál tiszakerületi és Teutsch Fr. erdélyi ev. püspökök szintén részt vettek a vittenbergi vártemplom felavatási ünnepélyén. — Br. Kiss Áron budai paeda­gogiumi tanárt igazgatói címmel és jelleggel tüntette ki a közoktatásügyi miniszter. * Királyi adományok. Király ő felsége az aranyos­medgyesi ref. egyháznak temploma és tornya felépítésére 100 frtot, a Jcapolyi ref. egyházközségnek templomépítésre 100 frtot, a kulcsodi ref. egyházközségnek iskolaépítésre 150 frtot adományozott. * Az országos közalap végrehajtó bizottsága f. hó 22-én délelőtt 10 órakor Budapesten, a Lónvay-utcai főgimnázium könyvtártermében ülést tart, melyre a meg­hívók már szétküldettek a tagoknak. Az ülésen egyfelől a közalap eddigi működéséről szóló részletes jelentést fogják megállapítani, mely a konvent rendeléséből a zsinat elé fog terjesztetni; másfelől pedig a kezelési szabályokat fogják módosítani az uj törvény követelményei szerint. * A zsinat iskolaügyi bizottságának javaslata elkészült, s a napokban szerkesztőségünknek is megkülde­tett. A törvényjavaslat 95 §-ból áll. I. részében a népne­velési és oktatási intézetekről, II. részében a keresztyén felebaráti nevelő intézetekről, III. részében a gimnáziumok­ról, IV. részében a főiskolákról, V. részében a konventről, mint közoktatási hatóságról, VI. részében az átmeneti intézkedésekről szól. A közérdekű munkálat közlését jövő számunkban megkezdjük, előre is felhiva rá tanférfiaink figyelmét. * A debreczeni népiskolaügy fejlesztése érde­kében Debreczen város ismét nagy áldozatot hozott. Husz uj tantermet fog építtetni Debreczen város a ref. egyház­nak abból az 100 ezer írtból, melyet a városi közgyűlés ref.-utcai elemi iskolák építésére megszavazott. Egy vegyes bizottság megállapította az iskolák helyét, szemelőtt tart­ván azok lehető csoportosítását városrészenként és a ter­vezett parochiális körök szerint. Egy vegyes bizottság dolgozta ki az iskolaépítések munkaprogrammját, amelyet a presbyterium közelebb elfogadott s megvalósítás végett át­küldött a városi tanácshoz. Az utcai elemi iskolai tanter­mek száma negyvenben állapíttatott meg; ezeken kívül két tanterem épül a Csapókertben, ahol 160—170 tanköteles lakik, s ahol egyszer már a nazarénizmus is felütötte fejét. Ismét ezeken kívül áll már fenn a felső leányiskolában négy, a kollégiumban hét elemi iskolai tanterem, úgy hogy az elemi népoktatást a közel jövőben 53 tanterem fogja szolgálni, melyekbe egyenkint 80 tanulóval 4240 tanköte­les járhat. * A Koszorú című vallásos iratkák, mint a jelek mutatják, elég szép kelendőségnek örvendenek. Mult héten egyik egyházi lapunk szerkesztője rendelt meg belőlök 100 példányt, most Szász Károly dunamelléki püspök ur tett a kiadónál (Budapest, Szentkirályi-utca 30. sz.) nagyobb megrendelést következő sorok kíséretében: Tekintetes Rózsa Kálmán és neje könyvkereskedésének Budapesten. Szíves­kedjék számomra a Szabó Aladár és Kecskeméthy István szerkesztésében megjelent »Kék meg a Piros* című kiad­ványból 100 példányt megküldeni. Árát, 3 forintot ide zárom. S meg lévén győződve e vállalat üdvös s életrevaló voltáról, ismerve a szerkesztőknek nemcsak buzgóságát, hanem, a mi ily tekintetben a legfőbb szempont, igazi hivatottságát is, mely bő mértékben feljogosít engem arra, hogy tőlök a legszebb dolgot reméljem s várjam: van szerencsém a legközelebb megjelenendő ily fajta kiadvány­ból is 100 példányt megrendelni. Kiváló tisztelettel Buda­pest, 1892. november 7. Szász Károly. * A pápai főiskola áthelyezése. Komárom vár­megye legutóbbi közgyűlése nagy többséggel hozzájárult ahhoz az indítványhoz, hogy a pápai főiskolának Komá­romba való áthelyezése esetén a főiskolának egyszerminden­korra 30 ezer, évenként pedig 1400 frt segélyt ad. Csak azt kötötte ki, hogy az áthelyezés három év alatt meg­történjék, mert ha nem, akkor a segély a komáromi ben­cések kisgimnáziumának főgimnáziummá fejlesztésére ada­tik. Az áthelyezésben működő végrehajtó bizottság Kon­koly Thege Béla elnöklete alatt a napokban ülést tartott, melyen az elnök bejelentette, hogy a főiskola áthelyezésé­nek költségére adakozás utján 41 ezer frt folyt be. A végrehajtó bizottság ezután egyhangúlag elhatározta, hogy a dunántuli egyházkerület közgyűléséhez feliratot intéz az iránt, hogy a pápai főiskolának Komáromba való áthelyezését határozatilag mondja ki s annak foganato­sítását a legrövidebb idő alatt rendelje el. * Uj szabályzat a magántanárok képesítésére. A közoktatásügyi miniszter uj szabályzatot adott ki az egyetemi magántanári képesítésre. A szabályzat szerint magántanári képesítést csak az nyerhet, aki valamely nyomtatásban megjelent, önálló és szigorúan tudományos dolgozattal bizonyítja, hogy az egyetem valamely karához tartozó tudományszak egész körére kiterjedő ismeretei mellett, e tudomány önálló művelésére képes, és akitc1 várható, hogy a tudomány és a felső oktatás terén hasz­nos tevékenységet fog kifejteni, A felett, vájjon a habili­tációért folyamodónak személyes minősültsége megfelelő-e, a tanártestület dönt titkos szavazással. A benyújtott mun­kák tudományos becsét az erre kiküldött két biráló becsüli meg. Ennek alapján a folyamodót — kedvező esetben — szóbeli értekezletre bocsátják. Az értekezlet kielégítő ered­ménye esetén a tanártestület a jelöltet nyilvános próbaelő­adásra bocsátja. Ennek sikerülte esetén a tanártestület az ügyiratokat a miniszter elé terjeszti s ennek jóváha­gyása után az egyetem kiállítja a képesítési oklevelet (de­cretum habilitationis). A magántanárok hallgatóiknak a rendes és rendkívüli tanárokéival hasonló érvényességű leckelátogatási bizonyítványokat állíthatnak ki. * A néptanítók nyugdija tárgyában az uj törvény életbe léptetése óta sok a panasz tanítói körökben. É panaszok legnagyobb része a nyugdíj-járulékok fizetésére vonatkozik s igen sok esetben a törvény helytelen értel­mezéséből származik. Az 1875. XXXII, t.-c. a tanítóknak végellátását nem fizetésök arányában, hanem meghatározott összegben és pedig elemi tanítóknak 300 frtban, polgári iskolai tanítóknak 400 frtban biztosítja, míg ellenben az 1891.XLIII. t.-c. értelmében a végellátási igény a teljes, de tisztán tanítói javadalom után állapíttatik meg. Minthogy pedig az idézett törvények értelmében a tanító részére biztosított legnagyobb nyugdíjösszeg után egyszersminden­korra 5 %, évi díjak fejében pedig 2 % fizetendő, termé­szetes, hogy azon tanítók, akik magasabb fizetésök dacára ez ideig csak 300 frt után fizettek nyugdíj intézeti járulé­kokat, a tényleges fizetésök és 300 frtnyi eddigi végellá­tási igényök közötti különbözetnek 5 % -át egyszersminden­korra tartoznak utánfizetni, valamint 1892. évi január hó 1-től, mint a magasabb igény kezdetétől évi díj fejé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom