Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-11-10 / 49. szám

E végből, a maga kebeléből egy 15 tagu bizottságot küld ki. melynek feladatává teszi, bogy a két intézet tervét, s költségvetését terjeszsze az őszi (3-ik) ülésszak elé. Kerületünkre nézve annál nagyobb fontossága e végzés, mert a kettős intézet közül az egyiknek, a tanárképzőnek gondjait, a mi vállainkról teljesen leveszi, és a számban, erőben hatalmasabb tiszántúli egyházkerületre ruházza, s emellett kész segedelmét igéré mindkettőnek. Az egyházkerület Igazgató-Tanácsa segítségére kívánván menni a zsinati bizottságnak, elkészítteté a létesítendő fakultás tervét, költségvetését, s azt indokolt javaslata kíséretében, a közelebb megtartott kerületi közgyűlés elé terjesztette, mely el is fogadta, s zsinat elé terjeszteni határozta. E terjedelmes, és nagy alapossággal készült javaslatot, röviden, a következőkben mutatjuk be. Mindenek előtt jelezzük, hogy az intézet berendezésére a kerület egy igen alkalmas ponton fekvő, kényelmes és tágas helyiséget vásárolt. Ez — mint már említve is volt — a Phihál-ról nevezett házas telek, mely a külső Magyar-utca sarkán, szemben a trencsintéri kies parkkal, fekszik, alig száz lépésnyire, azon utcai templomunktól. Jelen állásában is több mint 90 szobával bir, melyekből, némi átalakításokkal, kitelik 5 kényelmes tanári lakás mindennemű mellékhelyiséggel; a tanulóknak külön dolgozó és háló termek; könyvtár, olvasó terem, étkező, fürdő és más helyiségek; a homlokzaton lesz egy nagy aula, szemináriumi gyakorlatok és kerületi közgyűlési helyiségül, mellette tanári tanácskozó terem. Az intézeti helyiség vételára több mint 90 ezer frt: átalakítási költségei 30,000 frt. Az intézet szellemi prospektusának kidolgozói: dr. Kovács Ödön, Berde Sándor theologiai és dr. Felméri Lajos, dr. Hegedűs István egyetemi tanárok voltak. Előbbiek a theologiai, utóbbiak az egyetemi oldaláról készíttettek javaslatot a kérdésnek. Irányadóul szolgált pedig a munkálatnál a konventi tanterv, melyen felül, oly speciál kollégiumok tartását hozzák javaslatba, melyek a tanulni vágyókat a tudományos búvárkodás módszereibe vezetik be. Az egyetemi kapcsolat kérdésénél alapul szolgált nagymélt. gr. Csákv Albin, vallás és közoktatásügyi miniszternek, br. Bánffy Dezső egyházkerületi főgondnokhoz és Szász Domokos püspökhöz intézett azon kijelentése, mely szerint, ha a theologus ifjak az egyetem philosophiai fakultásán, legalább heti hét órán rendes egyetemi előadásokat hallgatnak: teljes egyetemi polgárjogot nyernek, az egyetem rendes hallgatóiul tekintetnek, tandíjmentesség, pályázatok és egyetemi ösztöndíjak tekintetében az egyetemi hallgatókkal egyenlő elbánásban részesülnek. Azon tantárgyak pedig, melyeknek hallgatása alapját képezi a magasabb theol. kiképzésnek, s amelyeket egy theol. akadémia keretében oly terjedelmesen előadni nem lehet, és amelyek egyszersmind hidul szolgálnak a kapcsolatra : a philosophia, az egyházjogtan és a paedagogiai, s mint melléktárgyakat, ide lehet számítani, az egészségtant s a modern nyelveket; sőt, ha azon tárgyakból hallgatnak 10 órát, melyek az orsz. tanárképző intézet igazgatósága által vannak előírva, a theologiai cursus bevégzése után, legalább egy évvel, mégszerezhetik rá meg a tanári oklevelet is. Az intézet költségvetését a következőkben mutatjuk be: Szükséglet: évi 19,400 frt, melyből, mint nagyobb kiadásokat felemlítjük: 5 rendes tanár fizetése, a lakáson kivül, per 2000 frt = 10,000 frt; 80 benlakó ifjúnak, koszt, fűtés, világítás, per 80 frt =• 6400 frt. Ezen 80 ifjú közül azonban, csak 40 részesülne teljes kedvezményben, míg a más 40 közül 20 fizetne 100 — 100 frtot, 20 pedig 50—50 frtot. Könyvtár-gyarapításra és lapokra föl van véve 300 frt; pályadíjakra és jutalmakra pedig 400 frt stb. Fedezet, *) ezekkel szemben : Az államsegél vből 2500 frt Közalapból 2000 » Az enyedi papi convictustól elvonva . . 1000 » Az enyedi tanítóképezdétől elvonva . . 500 > A papi gyámintézettől (mikor az egyetemes gyámintézet fel lesz állítva) . . 500 » A házi pénztár kamatjából 1000 > A theol. ifjak ellátási díjából 3000 » A fakultás tőkéi után jövedelem . . . 3000 » a melyek együttesen tesznek 13.400 frtot, s igy fedezetlenül áll még 6000 frt. Egyházkerületünk tehát, a zsinathoz intézendő feliratában, tbeoi. fakultása felállíthatására, 6 ezer forint évi segélyt fog kérni az egyetemes egyháztól. Tekintve a hozott áldozatokat, s ama fontos küldetést, melyet az intézet van kivatva betölteni: nagy a reménységünk, hogy ezen összeget igen könnyen folyósíthatná az egyetemes egyház, az évenkint kiosztás alá kerülő domesztikai segélyből. Úgyde, kérelmező nemcsak mi leszünk, hanem a tiszántúli egyházkerület is, bölcsészeti fakultása felállíthatása végett, kérelmezni fog. Nem valánk azon szerencsés helyzetben, hogy azon intézet költségszámítását is láthassuk, s igy arra nézve számadatainkat csak egy debreczeni lap után jegyezhetjük nagyjában ide, ezt is csupán a végett, hogy az egyetemes egyháztól kérendő segélyösszeget kimutathassuk. Szükség lenne 12 bölcsészeti tanári szék fölállítására, valamint a gimnáziumban és a jogakadémián létesítendő két-két tanszékre, melyeknek évi járuléka, a többi tanári fizetésekkel, dologi s más kiadásokkal rámegy 87.940 frtra. A fedezet pedig ezzel szemben, az ujabban tett nagyobb alapítványokkal is, mintegy 70 ezer frtra megy, s igy a hiány 16—18 ezer frt közt fog váltakozni. Ezt pedig szintén az egyetemes egyháztól fogja kérni a tiszántúli kerület is. Ennélfogva, a két intézet részére, a két egyházkerület által kérendő évi segély kerekszámban kitesz 25 ezer forintot. Az a nagyfontosságú kérdés merül most fel önkéntelenül is, miből fogja ezt a segélyt megadni az egyetemes egyház? Keressünk e kérdésre feleletet. A domesztikai alap évi jövedelme, mely közvetlen az egyetemes konvent rendelkezése alatt áll, 80 ezer forinton felül megy. Ebből azonban, nem fordítható azon célra, mert le van kötve legnagyobb része állandó segélyezésekre, tőkésítésre, gyámintézetre, missziói célokra, s más, onnan el nem vehető kiadásokra. A hivek megadóztatására, jelen körülmények között még nem is gondolhatunk, hiszen a fennálló terhek hordozását is alig bírják, s e miatt egyházunk iránti ragaszkodásuk már is megcsappant sok helyt. Ez ellen tiltakozott gr. Tisza lajos is, midőn ez a kérdés az egyetemes zsinaton tárgy altatott. Mi sem vehetjük fel segélyalapul Ha az egyetemes egyház államsegély felemelésben részesülne, abból sem vonhatnánk el oly nagy összeget, mert a költségvetésekben már is szerepel e címen kiadás, de másfelől papjainknak, tanítóinknak is égető szükségük van a segélyre. *) Szerző a fedezetet a dolgozat más helyén specifikálja, itt csak utal rá. Mi nagyobb világosság kedvéért itt részletezzük. Szerk.