Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-11-10 / 49. szám

Április 26-án részt vett a komáromi ütközetben, midőn a vár az ostromzár alól fölmentetett. Május 21-én Budavár ostrománál az aknázás és a réstörő ütegek felállítása személyes felügyelete alatt történt. Ezért és a roham napján kifejtett tetteiért táborkari alezredessé nevezték ki. Június 25-kén Szemptén. július 11-kén Komáromban, július 15-kén Váczon, augusztus 2-kán Debreczen mellett vívott ütközetekben harcolt. Augusztus 4-kén a hadügyminisztériumba osztották be, mint táborkari főnököt. Augusztus 13-kán Világosnál neki kelle átadnia az oroszoknak az első hadtest fegyvereit, ágvuit és lovait. Aztán elitélték 6 évi várfogságra, melyet az aradi várban kezdett meg. 1851-ben szabadon bocsátotta a legfelsőbb kegyelem s azóta gazdálkodik. 1851. július 26-kán házasságra lépett Budapesten, az oláhok elől menekült és Abonyhan birtokot szerzett, báró Radák István és gróf Rhédey Klára leányával, báró Radák Katalinnal, kivel ma is a legboldogabb házasságban él. E boldog házasságból tiz gyermeke született, u. m.: 1. Klára, gróf Bethlen Gergelyné; 2. István, egyházkerületi tanácsbiró (neje báró Laffert Mathild); 3. János, állami mérnök; 4. Katalin, elhalt csecsemő korában; 5. György, huszárhadnagy volt s elhalt 1882. november 8-kán Nagy-Kanizsán : 6. Farkas, elhalt csecsemő korában; 7. Ádám, elhalt mint konzuli tisztviselő 1889. szeptember hó 7-kén Bombayban, honnan hamvait hazaszállíttatá a szülei szeretet; 8. Béla, huszárhadnagy és kamarás; 9. Mariska; 10. Anna, hajadonok. II. Antos János és fenkölt lelkű neje példányképei egy igazi magyar kálvinista főúri családnak. Nem volt az a nemes ügy, melyért nem érdeklődtek volna, példájukkal maguk után vonva másokat is Mi különösen az egyházi téren való működését fogjuk vázolni Antos Jánosnak. 1861. február 7-kén megválasztották az abonyi ev. reform, egyház főgondnokává. Épen akkor, midőn ez egyház hajója már-már zátonyra jutott. A lelkész elöregedett és beteges volt, az egyháztagok között hiányzott a békés egyetértés. Mindjárt 1861. május 11-kén, illetőleg július 14-kén kezébe veszi az abonyi ev. ref. leányiskola építésének ügyét. Közbenjár az abonyi uradalomnál, adományokat gyűjt ismerősei körében és hangversenyeket rendez. Igy összehoz 208 frt 65 krt, az uradalomtól 100 frtot. Példáját a nép is követi s ott összegyűl 542 frt 20 kr. Az iskola fel is épül; maga a püspök — Török Pál —avatja fel 1862. szeptember 20-án. Emellett sajátjából építtet az egyháznak egy tűzmentes levéltári helyiséget. 1865. február 1-én aláirást nyit egy halottas-kocsi készíttetésére, az abonyi egyháznak; egyszersmind kamat nélkül kölcsönöz az egyháznak, midőn az megszorul. 1868. szeptember 8-kán megveti a templomépűési pénztár alapját 200 frttal: követik : Márton László, Márton Ádám, Márton Ferencz, Fejes Gábor 100—100 forinttal; Szántó Elek, a buzgó ifjú lelkész, Varga Sándor 50—50 forinttal. A buzgó főgondnok neje — báró Radák Katalin úrasszony — azóta évenként 20—20 forinttal gyarapítja azt; leánya Antos Klára — gróf Bethlen Gergelyné — 100 frtot adott ugyan e célra. 1869 őszén az abonyi egyház hét hold földjét megművelteti és saját rozsával vetteti be az egyház javára. E pénztár most mintegy tizenkét ezer forint. 1870-ben szélfogókat készíttet az abonyi reform, templomba 170 frtért, saját költségén s ugyanez év aug. 21-kén, az egyházi magtár alapját 40 véka rozs adományával megveti. 1871. ápril 16-án a lelkészlak folyosójának kibővítésére 50 forintot ad. Még családi veszteségeiket is jótékonyság és áldás forrásává teszik másokra nézve! 1883-ban ugyanis György fióknak elvesztése után, Antos János és neje, újra öntetik az abonyi ev. ref. egyház (1844-diki) kisebb harangját, elláttatván azt vaskoronával; ugyanekkor 100 frtot tesznek le »Antos György harang-alap« címen; másik 100 frtot »Antos György ösztöndíj-alap« címen az abonyi ref. egyház és iskolája javára. Midőn a másik fiók — Ádám — elhal Kelet -Indiában, ismét 100 frtot tesznek le »Antos Ádám ösztöndíj-alap* címen. Ez alapok nőnek, növekednek s hogy annál inkább növekedjenek, ez összegek kamatait mig élnek, ráadásul évenként megfizetik. . . Az abonyi egyház virágzik az ő buzgó és tevékeny védnöksége alatt. Igy 1890-ik év szeptemberében már készen állott a 3-ik ref. iskola is és a 3-ik tanítói állomás is, amelyeknek létesítésénél nem kis érdeme volt. És bár a mult hóban az abonyi ev. ref. egyház főgondnokságáről lemondott is: hiszszük, hogy e gyülekezet védnöke lenni meg nem szűnik. III. Antos János egyházias jelleme s buzgósága csakhamar messzeföldön ismeretes lett, Elébb egyházmegyei tanácsbiróvá s az 1867. október 7-kén meghirdetett szavazással, b. e. Szilassy György halála után, a kecskeméti ev. reform, egyházmegye gondnokává választatott. Az egyházmegyei gondnoki esküt 1868. május 12-kén tette le a Kecskeméten tartott egyházmegyei közgyűlésen. Programmbeszédében a protestáns egyházkormányzás elveit fejtegetvén: beszéde nagy tetszéssel fogadtatott. Majd ugyanazon gyűlésen, az egyházmegyei nyűg- és gyámintézeti pénztár javára, két darab 100— 100 frtos földtehermentesítési kötvényben, 200 forintot ajándékozott, melyet az egyházmegye »Antos-alapítvány« címen rendelt kezeltetni. Az 1869. évi április 27-kén, Czegléden tartott egyházmegyei gyűlésen már ő tesz jelentést Miskolczi Szíjgyártó István főesperesnek 1868. jűnius 22-kén történt elhunytáról, kinek helyére — mint gondnok — szavazást rendelvén, 16 szavazattal Fördős Lajos, kecskeméti lelkész választatott esperessé, 1 szavazat ellenében. 1885-ik év május 6-kán ismét ama szomorú kötelességet teljesíti, hogy elnöktársa, Fördős Lajos esperes halálát — majd a 3-ik elnöktárs Ádám Kálmán tiszavezsenyi lelkész esperessé választatását — jelenti be. 25 éves gondnoksága alatt, hála az isteni gondviselésnek, nagyot fejlődött a kecskeméti egyházmegye! A régi ős egyházak intézeteikkel együtt virágoznak s ezek mellett uj egyházközségek létesültek. 17 anyaegyháza volt akkor a kecskeméti ev. reform, egyházmegyének, 18 lelkipásztorral, kik közül 16 már jobblétre szenderült. Ma 20 anyaegyház van benne, 21 rendes lelkészszel és 6 segédlelkészszel. 3 leányegyház lett azóta anyaegyházzá, nevez. Jász-Kara-Jenő, a nagyramenendő Szolnok és Tápió-Szele. Ezek mellett a fiók-egyházak, szórványok is erősbülni kezdenek. Ezelőtt 25 évvel mintegy 60 ezer lélek volt az egyházmegye népessége. Most (1892-ben) 79,155 lélek. A kecskeméti, kis-kun-halasi és nagy-kőrösi felsőbb tanintézetek mellett, volt 58 rendes elemi iskola, 3 tanyai iskola és 3 vasárnapi iskola; a tanítók száma 61, kik közül 13 kántor is vala. A tanítói fizetés 150—550 frt közt változott. Most ugyanazon nagy intézetek mellett, 74 tanteremben 74 felekezeti tanítónk működik, 15 anya-