Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)
1892-09-08 / 40. szám
betöltőjére, a tanyákon való prédikálás, keresztelés stb. együtt. A tervezet ugy fogadtatott el, a mint beterjesztve volt. A célt mindenki igen helyesnek, igen üdvösnek találta s a törekvést elismeréssel vette tudomásul, csak a módok, eszközök felett folyt vita. Vajha! a többi nagy egyházak is követnék Vásárhely példáját! Bejelentetvén Kovács Sándor, a gazdasági tanács egyik érdemes tagjának a halála, neve és emléke Kiss Albert javaslatára, a jegyzőkönyvben örökíttetett; helyette Nagy Ferencz választatott meg a gazdasági tanács tagjául. Géresi Kálmán számos jeles könyvet ajándékozván a főiskolai könyvtárnak, az adományért a közgyűlés jegyzőkönyvileg szavazott köszönetet. Hertelendyfalva, N.-Kikinda, Resiczabánya anyaegyházakká lettek, valamint H.-Dorog és Polgár is. Geszteréden körlelkészség szervezése jóváhagyatott. Az egyházkerületi névtár kiadása elhatároztatott, hogy kitűnjék, melyek az egyházkerületben az anyaegyházak. A belgrádi hívek lelki gondozása a páncsovai egyház lelkészére bízatott, s az oda való menetelre a kormánytól neki engedély szerzésre az egyházkerület segédkezet nyujtand. Ezideig már kétszer tartatott Belgrádban magyar nyelvű istenitisztelet, először csakis 30-an jelentkeztek, de a koronázási jubiláris istenitiszteleten már nagy számmal vettek részt, mikor is a nagykövet magyarul mondott a körlelkésznek köszönetet. A Szilágyi-Andaházi intézetbe teljes ellátásra felvétettek: Fényes Menyhért, Fényes Barna, Kovács Zoltán, Rácz Kálmán. Elkeresztelési, vallássérelmi ügy is volt untig elég. A k.-nagyrédi eset alkalmából felemlíttetett a gyomai, margitai eset, melyek tárgytalánná lettek formahibák miatt; jeleztetett a kaposvári sérelem, t. i. az, hogy Kaposvárott az ev. reformátusok a róm. kath. lelkész és tanítónak is fizetni tartoznak. György Endre jelzi, hogy az elkeresztelési eseteknél nem a kath. lelkészek büntetése a cél, hanem az anyakönyvi kivonatok áttételének a sürgetése; ennélfogva javasolja, hogy az érdekelt lelkészek utasíttassanak, mikép az egyes eseteket az egyházmegye útján terjeszszék fel az egyházkerületre, hogy a kerület a convent útján a törvénynek érvényt szerezhessen. Tóth S. megjegyzi, hogy a conventnek meg van e tárgyban a határozata, t. i., hogy az elkeresztelési eset alkalmából, minden lelkész egyidejűleg keresse meg az esperesi hivatalt s a világi hatóságot, az esperes pedig terjeszsze fel az esetet püspökéhez. Lukács Ödön javasolja, hogy a convent határozatát a főt. püspök úr körözze meg miheztartás végett. A javaslat elfogadtatott. A n.-károlyi és b.-bánáti egyházmegyék az iránt kérelmezvén, hogy engedtessék meg, mikép a peres ügyek vizsgálatára való tekintetből, a tanácsbirák száma 8, illetve 14-re emeltessék. A kérelemnek hely adatott. A gazdasági tanács jegyzőkönyveinek felülvizsgálása alkalmából meggyőződött egyházkerületi közgyűlésünk, hogy a bérházak építése iránt lépések tétettek, hogy a gimnáziumi tantermek felszerelése folyamatban van, hogy a főisk. pénztár rendben találtatott; az építtető pénztár számadására nézve előadatott, hogy a számadások 1883. junius 30-ig teljesen rendben vannak, csak a jelentés egybeállítása van még hátra, két hét alatt az is beterjeszthető lesz. A ref. segélyegyleti pénztár állása 65015 frt 42 kr. A számadás rendben lévén, Joó Istvánnak a felmentvény megadatott. Kovács Ferencz b.-bánáti egyházmegyei vil. tanácsbiró 1000 frtnyi adománya örömmel vétetett tudomásul. Az 500 frtos ösztöndíj dr. Baczoni Lajos jogtanárnak odaítéltetett. A theol. és jogi dekanatusok szervezése azon időre halasztatott, midőn a tanári kar a szabályzattal elkészül. Nagy Gyula, volt főiskolai szenior és akadémikus a gimnáziumban helyettes tanárúi megerősíttetett. Tudomásul vétetett, hogy a kir. kormány 13 drb német, oláh stb. tankönyvet, államellenes tendenciák miatt, az iskolákból kitiltott. A gyűlés negyedik napján előkerült az egyetemek kérdése is, melyben előzőleg már a főiskola szellemi és anyagi ügyének átvizsgálásával megbízott küldöttség egy egész délután, a késő éjjeli órákig tanácskozott. Látva és hallva azt a körültekintő gondosságot, melyet az egyházkerület vezéremberei e tekintetben tanúsítanak, csak magasztalással szólhatunk az óvatos, alapos előkészületek felől. Forró vágya itt mindenkinek, hogy a debreczeni ev. ref. főiskola prot. egyetemi rangra emeltessék; de a kedélyek ugy vannak hangolva, hogy ezzel az ügygyei nem szabad és nem lehet sietni, hogy azt főleg anyagilag biztos alapokra kell fektetni. Ily értelemben határozott a fentebbi bizottság jelentése következtében az egyházkerületi közgyűlés is. Elhatározta ugyanis, hogy: 1. beszerzendő a főiskolai mindennemű alapok és alapítványokról szóló kimutatás; 2. megkeresendő Debreczen városa és a debreczeni ev. ref. egyháztanács, hogy egyik, másik mivel járulhatna az egyetem létesítéséhez; valamint társadalmi uton is lépések teendők az anyaggyűjtés tárgyában; 3. az egyházkerületi elnökség felhatalmaztatott, hogy ha szükségesnek itéli s a főiskolai szellemi és anyagi ügyek átvizsgálásával megbízott küldöttség óhajtja, rendkívüli egyházkerületi gyűlést hívhasson az egyetem kérdésében egybe. Főtiszt, püspök ur jelenti, hogy a gyűlés tartama alatt 2953 frt 83 kr. államsegély-pótlék leérkezvén, erre nézve intézkedést kér. Gróf DegenfeJd József küldöttséget javasol kinevezni, mely ez összeg hovafordítására nézve javaslatot adjon, lehetőleg tőkésítési célzattal, a mint az főleg Dunamellékén történt kezdettől fogva az államsegélyre nézve. Lukács Ödön: miután előzőleg az államsegélyből 8000 frt a főiskola építésére már elvonatott s miután az államsegély a nyomor enyhítésére és az özvegyek s árvák gyámolítására adatott, javasolja, hogy a 2953 frt 83 kr. is, megfelelelő arány szerint, szétosztassék. Balogh Ferencz küldöttségre kivánja bizni az ügyet. Itiss Albert-, mivel ez az ügy a tárgysorozatban nincs megemlítve, csak tudomásul veendőnek véli a jelen tést s majd a jövő egyházkerület határozna a kérdés felett; a küldöttség kinevezését óhajtja. A küldöttség tagjai: főt. Kiss Áron püspök ur elnöklete alatt: gróf Dégenfeld József, Kiss Albert, Lukács Ödön, Balogh Ferencz, jelntésök beváratván. A szellemi és anyagi ügyeket intéző bizottságba György Endre is beválasztatott. Görömbei Péter.
