Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-09-01 / 39. szám

Magyarországon főként világi törvények utján történt eddig is; a megkötést, fentartva az egyház utólagos közreműködését, annál nyugodtabban átadhatja az államnak, mert ezáltal a nála hatalmasabb felekezetek nyomása alól szabadul föl; a biráskodás — Királyhágón innen — eddig is az államot illette.* A polgári házasság által a vegyesházasságok, térítvénvek s elkeresztelések kérdése önmagától megoldatnék. — Az átlátszó, következetes eszmét nyomós érvvel sürgető füzetet melegen ajánljuk olvasóinknak tanulmányozásra. ** Kellő világítás Kanyaró Ferencz unitárius történetéhez. Irta Balogh Ferencz hittanár a debreczeni ref. collegiumban. 24 1. ára 20 kr. Kapható Telegdi K. Lajos könyvkereskedésében Debreczenben. — Kanyaró Ferencz unitárius történetíró mult évben megjelent chauvínista munkája már is egész táborát hivta ki a bírálóknak. E bírálatok között tudományos alaposság tekintetében első helyen áll Balogh Ferencz kézalatti füzete, mely pedig inkább csak észrevételeket kiván tenni, mint tüzetes fejtegetést. De ez észrevételekben, szám szerint 12-ben, a szakértő teljes biztonságával kimutatja, hogy Kanyaró teljesen egyoldalú megbízhatatlan historikus. Balogh »egy rajongó egységhivő művét« látja Kanyaró munkájában, melynek vakbuzgó szerzője »maga részére mindig a fehér, a rajta kívüliekre a fekete szint használja; ezért nem felel meg egyoldalii képe a történeti valódiságnak, ezért itéli el müvét minden komoly biráló.« A vakbuzgó unitárius a maga vallását a jövő vallásának hirdeti. Balogh kimutatja, hogy ez a jövő késik és késni fog az éji homályban, mert az unitárizmus a keresztyénségnek ép azon erőit és eszméit hanyagolja és negálja, melyek a keresztyénség éltető elemét alkotják és világvallási elsőségét biztosítják. Jézus annyira nem a tiszta unitárizmust tanította (Kanyaró ezt állítja), hogy épen az ellenkezője jutott diadalra a keresztyénség kétezer éves történetében. Szentháromság, Krisztus istensége, evangélium isteni ereje: ezekben áll a keresztyénség világjavító és világmegszentelő hatalma. Ahol ezek az igazságok áthatják és irányozzák a lelkeket, ott volt s ma is csak ott van valódi erkölcsi, szellemi és anyagi előhaladás. Ellenben az unitárizmusról azt lehet mondani a debreczeni lantos szavával, megfordítva a képet, hogy »Égiekkel játszó földi tünemény*. Ez elvi észrevétel után sorra cáfolja biráló a szerző »históriai felfogásait*. Kimutatja, hogy a patrisztikai és középkori egyházi ellenzékeket unitárius elődökként feltüntetni nagy tévedés; bebizonyítja, hogy nem szabad mindazt rövid uton unitárizmusnak keresztelni, amiben az »egy Isten»-re célzás található; értékére szállítja le Servét és Dávid Ferenczre szórt túlzó magasztalását és Kálvinról meg Méliuszról szóló kicsinylő nyilatkozatait; kiigazítja a pécsi, budai és nagyváradi disputatióról, továbbá a két Révészről, Szász Károlyról és Kiss Áronról egyoldalulag alkotott képeit stb. stb. Szóval a »Kellő világítás* után nagyon világos lesz, hogy a Kanyaró ur csinálta történelem nem történelem, hanem tendenciózus tákolmány. Biráló a keresztyénség 2000 éves históriájából azt a tanúságot olvassa ki, hogy az unitárizmus, ez »a belső erő nélküli hitrendszer törpe marad mindvégig*, s teljesen ráillik a költő szava: ^Multadban nincs öröm. Jövődben nincs remény*. — Az erős kálvinista öntudattal, nagy históriai tudással irt tanulságos és időszerű füzetet melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe. Sokat lehet belőle tanulni egyházunk múltjáról, de még többet ér a füzetnek általános tanulsága: az élénk, a meleg, az építő és elevenítő vallás-szeretet. ** Figyelmeztetés. Tisztelettel kérjük lelkésztársainkat, hogy a kik a »Kalászok az életnek kenyeréhez« című beszédgyüjteményt megrendelni akarják, legyenek szívesek megrendeléseiket Hornyánszky Viktor urnái (Budapest, akadémia-épület) bejelenteni. Budapest, 1892. augusztus hó 31-én. — A szerkesztők. KÜLÖNFÉLÉK. * Királyi adomány. Király Ő felsége a kisguti ref. egyházközségnek templomépítésre 100 frtot adományozott magánpénztárából. * Lelkészválasztások. A felsőbaranyai egyházmegyében a raádi egyház lelkészévé Kurucz Sándor mindszent-bogáti rendes, a turonyi egyház lelkipásztorává pedig Lutár Sándor raádi helyettes lelkész választatott meg. — Az ungi egyházmegyében Nagydobrony lelkészévé egyhangúlag Magyar Bertalan csomonyai lelkipásztor választatott meg. * Kun Bertalan püspök alapítványai. Kun Bertalan tiszáninneni püspök ur névnapja alkalmából (augusztus 24.) a sárospataki főiskola, a miskolczi főgimnázium és a rimaszombati egyesült prot. főgimnázium tápintézeteiben egyenként 1000—1000 frtos alapítványt tett, a miskolczi felsőbb leányiskola javára pedig 500 frtot adományozott. Beszédes tények, melyek dicséretre nem szorulnak. * Fürdői istenitisztelet. Barlangliget gyógyhelyen, hol Kiss Áron püspök ur mult alkalommal oly szép offertoriumot eredményező istenitiszteletet tartott, mint Lapunknak írják, augusztus 18-án, király Ő felsége születése napján Weber Samu szepesbélai lelkész szintén magyar istenitiszteletet tartott s a Barlangligeten építendő prot. templom javára 18 frt 50 krt gyűjtött. Örömmel regisztráljuk ezt a mozgalmat, melynek célja az, hogy Barlangligeten közös erővel protestáns templom épüljön. A praktikus angol nép a nevezetesebb külföldi fürdőkön és gyógyhelyeken mindenütt templomokat állít a hitélet és hitbeli összetartozás ápolására! * Tanárválasztások. A békéscsabai evang. algimnáziumban üresedésben volt két tanári állásra 16 pályázó közül egyhangúlag Majoros József selmeczbányai kir. kath. gimnáziumi volt tanár és Schmiedt Ágoston sátoraljaújhelyi kath. gimnáziumi volt tanár választatott meg; mindkettő a római egyházból, illetve a papi rendből lépett át evangeliumi egyházunkba. — A beszterczebányai evang. gimnáziumhoz egyhangúlag Paffay Sándor választatott helyettes tanárrá. — A szarvasi evang. főgimnáziumhoz Moravcsik (iéza helyére Zuberetz Pál eperjesi tanár választatott meg. * Mező-Túr és a nőnevelés ügye. Mező-Túrról 1892. augusztus 21-iki kelettel veszszük a következő sorokat. »Nagytiszteletü szerkesztő ur! Becses lapja 37-dik számában közéletünk egyik kiváló, s egyházi és iskolai ügyeink iránt legmelegebben érdeklő férfia, nagytiszteletü Görömbei Péter ur »A protestáns nőnevelés ügyének fejlő-