Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-06-02 / 26. szám

mértékben járulni az egyházközség szükségletei fedezéséhez ? A szónokok egész nagy sokasága állott fel, s alig volt közöttök egy is, a ki módosítást, pótindítványt ne terjesztett volna elő. Végre a zsinat elfogadja b. Podmaniczky G. azt az indítványát, hogy az előadó a §-t szövegezze újra, de vegye tekintetbe a vita közben mondottakat, indítványozottakat. A §-nak ezen uj szövegezése a legközelebbi ülés napi rendjére tűzetett ki. A május 19-iki délelőtti ülésben beterjesztetett és elfogadtatott a gyülekezeti egyházi adóról szóló a 31. §-nak Poszvék Sándor előadó által újból fogalmazott következő szövege: »Köteles az egyházközség szükségleteinek fedezéséhez járulni minden, az egyházközség területén egyenes állami adóval megrótt egyén, még pedig évi egyenes államadójának bizonyos, a szükségletnek megfelelőleg megállapított százalékával, a következők szem előtt tartásával: Ugyanaz az adótárgy csak egy helyen szolgálhat egyházi járandóság kivetésének alapjául. Nevezetesen azoknak a hitrokonoknak évi egyenes államadója, a) kik állandóan laknak annak az egyházközségnek területén, melynek körében egyenes államadóval vannak megróva — teljesen, b) kiknek állandó lakhelyük más község körébe van beosztva, mint az a község, esetleg községek, a mely ben adóznak : ha ez utóbbiak egyházi tekintetben fiókvagy szórvány helyek, legfeljebb egy negyed, ha pedig anya- vagy leányegyházak, legfeljebb fele részben vehetők tekintetbe az egyházi járandóság kivetésénél. Az egynegyed részben alapul vett adóra eső egyházi járandóság 50 forintnál, a fél részben alapul vett adóra eső járandóság száz forintnál nagyobb nem lehet. A közvetlen valamely leányegyházközséghez csatolt községekben adózó hitrokonok részéről a b) pont értelmében befolyó járulékok, ha csak az érdekelt anya- és leányegyház közt e tekintetben külön szerződés máskép nem intézkedik, felerészben az anya-, felerészben pedig a leányegyház javára esnek. c) Vegyes házasságban élő ág. h. ev. egyén, ha egyenes államadójának kivetése hitvestársáéval közös alapon történt, egyházi járandósággal ez alapon csak oly összeg erejéig róható meg, mely az ág. h. ev. fél adóalapjának megfelel.« A vagyon és jövedelem aránylagos adózási rendszernek ekként való törvénybe iktatása szintén egyik nagy alkotása a zsinatnak. A gyülekezeti háztartásra vonatkozó törvényszakaszok között fontosak még a 32-ik, melybe Győry E. indítványára betétetett, hogy »a gyülekezet területén kívül lakó egyházi adófizető híveknek joguk van magokat a közgyűlésen ev. meghatalmazott által képviseltetni*; a 35. §., mely a természetbeli járulékok készpénzben való teljesítéséről intézkedik. A május 19-iki délutáni ülésben az egyházmegyei háztartásról intézkedő szakaszok (57—66. §) csekélyebb érdekű módosításokkal; az egyházkerületi s egyetemes egyházi háztartást szabályozó pontok (67—76.) közül a 68-ik Fabinyi T. azon módosítványával ment keresztül, hogy a pénzügyi bizottságoknak a kezelők és ellenőrök is tagjai; a 76-ikba pedig Sárkány Sámuel indítványára betétetett, hogy »az egyházkerület köteles a püspökének tiszteletdíja, irodai általánya és titkára díjazására megfelelő összeget utalványozni*. Az egyházi közalapról szóló szakaszok elseje (77. §.) b. Prónay Dezső elfogadott módosításában igy hangzik: »A magyarhoni ág. h. e. egyház egyeteme, a vallásszabadságot biztosító állami alaptörvény és az első egyetemes zsinat százados emlékére, közalapot alkot. A 78. §. a közalap célját szegény egyházak gyámolításában, egyházi, iskolai emberbaráti s különösen nőnevelő intézetek felállításában és lelkészek nyugdíjintézetében jelöli ki Sokan szóltak hozzá, de Sárkány S. styláris módosításától eltekintve, a §. változatlanul elfogadtatott. A közalap jövedelmét kijelölő §. (79.) hosszas vitát keltett, mely a május 20-ilci ülésre is átnyúlt. A közalap jövedelme: a) a hívek egyenes állami adójának fél szaza— léka (melynek húszszorosát ki egyszerre lefizeti, az saját személyét ezzel a fizetéstől megváltja), b) kegyes adományok és hagyományok, c) alaptőke kamatja, d) rendkívüli jövedelmek. Gsipkay, Győry, b. Prónay, Zoch, Benner, AndorJca, Faix, n. Szontágh s több mások felszólalása után a zsinat Zelenka indítványát egyhangúlag és lelkes éljenzés mellett elfogadta, a félpercentes adókulcsot s ezzel az evang. közalapot megalkotta. A szakasz elfogadása után felemelkedett helyéről Karsay püspök, a zsinat lelkészi elnöke és lelkes szavakban mond köszönetet a zsinatnak, hogy a közalap megalkotásával működésére a koronát föltette. A közalap jövedelmének felosztásáról, kezeléséről, gyámintézethez való viszonyáról stb. rendelkező szakaszok (81, 85. §.) változatlanul elfogadtattak. A május 21-iki ülésben tárgyalás alá kerül a pénzügyi javaslat Végrehajtás cirnü része, melynek 86—94 §-ai észrevétel nélkül elfogadtatnak. A 95. §. Fabinyi Th. styláris módosításával igy fogadtatott el: »Amely egyházközségben a lelkészi hivatal megszűnik, a hiveknek megadóztatása, amennyiben a kivetés alapja megengedi, ezután is érvényben marad. stb.« A 96-ik §-nál a papi fizetések rendezéséről élénk vita fejlődött ki. Némelyek terményekben, mások készpénzben kivánták a lelkészt fizetni. Végül is Farbaky J. indítványára a készpénzfizetést rendelő §. töröltetett. A 97. §., mely a földmivelési munkák és személyes szolgálmányok megváltásáról szól, többek hozzászólása után b. Prónay D. módosítványával ekként fogadtatott el: »a lelkésznek és tanítónak járó személyes szolgálmányok a hivek által megválthatók*. A törvényjavaslat letárgyalása után b. Kass Ivor kér szót és hatarozati javaslatot nyújt be, mely igy szól: »Határozati javaslat. Az ág. ev. zsinat az állam által törvényesen az egyházra rótt közigazgatási és közmivelődési kötelezettségek teljesíthetése, valamint a közalap céljainak megvalósítására, hivatkozván az 1848. XX. t,.-c.ben gyökerező jogigényünkre és azon körülményre, hogy a többi magyarországi egyházak nagy adományokban, javadalmakban es alapítványokban részesíttettek : kérvényt intéz a m. kir. kormányhoz és az országgyűléshez, hogy a magyar állam az ág. hitv. ev. egyház részére három millió forint értékű adományt törvényesen megadni kegyeskedjék. Ezen határozat együttes eljárás végett az ev. reformátusokkal közös ügyek tárgyalására kiküldött vegyes bizottságnak kiadatik.* (Lelkes éljenzés!) Zsilinszky Mihály a határozati javaslatot elfogadja, de az összeget nem kivánja meghatározni. A helyett »megfelelő * -t kiván. Nógr. Szontágh Pál: 0 egykor a főrendiházban, az erdélyi ev. egyház államsegélyéhez képest, minden ev. kerületnek 16 ezer frtot kivánt. A három milliót legkevesebbnek tekinti B Prónay D. a bizottságban fog nyilatkozni, b. Kaas Ivor hozzájárul Zsilinszky módosításához s erre a zsinat a határozati javaslatot azzal,