Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-06-02 / 26. szám

kötelesség tudata, annál kevesebb külső eszköz kell ennek ellenőrzésére s a jogrend megőrzésére polgáraival szemben s az állam tetemes részében megszabadul attól a rengeteg költségtől és erőpazarlástól, melyet a jogrend fentartása s az ellenőrzés molochja elnyelendett, hogy mindez híva tásszerü céljaira fordíthassa. Ismétlem, minél gazdagabb polgári erényekben egy állam, az hivatását annál jobban s annál kevesebb költséggel fogja teljesíteni; nemcsak általános emberi, de speciális hazafias érdek tebát, hogy azt a leghatásosabb, legmagasabb doctrinát — az életet átható eleven ker. hitet — magában s másokban ki-ki ápolja. A magyar államot nemzeti alapon kiépíteni, kulturállammá tenni napjainknak jogosult, magasztos törekvése. Legyünk vele tisztába, hogy a népnevelés, a közigazgatás javítása, a legfényesebb vagy leghasznosabb beruházások csak akkor fogják a várható eredményt meghozni, ha az egyes egyén s ezáltal a polgárok tömegének belső értéke qualitative emelkedik, ezt pedig csak az életet átható keresztyén elv utján fogjuk elérni! ISKOLAÜGY. Az egységes középiskola. Szerény terv. Irta : Egy tanár, Bevezetés. Hat évig voltam egy jóhírü főgimnáziumban az érettségi vizsgálatnak jegyzője s kétszer voltam már egy nem kevéssé jóravaló főgimnáziumban az érettséginél kormányképviselő. Részben ezen alkalmakkor szerzett tapasztalataim, részben pedig képzettségemnél fogva, mert hiszen mint gimnáziumi tanár kezdtem meg nyilvános pályámat s okleveles gimnáziumi tanár vagyok, némi betekintést nyertem középiskolai tanügyünk titkaiba. A most fölvetett kérdésre: lehetséges-e és üdvös-e az egységes középiskola megteremtése, határozott igen-ne 1 felelek Az alábbiakban az országos értekezlet és az azóta megjelent alaposabb cikkek tekintetbe vételével megkísérlem egy egységes középiskola képét, tantárgyait, órarendjét és a tantárgyak egymásutánját összeállítani és meghatározni a szükséges tanárok számát s kívánatos szakképzettségét. Kísérletemnek nagyobb jelentőséget nem tulajdonítok, mint egy egyéni véleménynek. Nézeteim megfigyelőinek pedig csak annyit, hogy én már azzal is meg vagyok jutalmazva, ha elismerik, hogy: »in magnis et voluisse sat est«! I. A tantárgyak. t. A vallás. Kérdést sem szenved, hogy szükséges, mert hiszen a tanulókat erkölcsi tökéletességök, mint a boldogság egyedüli biztos záloga elérésére kívánjuk nevelni. Az erkölcs pedig hit nélkül legfőbb sanctióját nélkülözné, a hit annak »sine qua non«-ja, s azért semmiképen sem nélkülözhető sem a hittan, sem az erkölcstan, sem az, ami a kettőt előkészíti, a keresztyén alapismeretek: biblia ismerete és a keresztyén élet, egyháztörténet, istenitisztelet ismerete. 2., 3. Az olvasás, szépírás szüksége nem szorul bizonyítékra. 4. Az ének a középiskolában mint. anyagilag a hang képzője, alakilag szépészeti nevelő eszköz és a kedély felvidítója, felfrissítője szerepel 5. A magyar nyelv nemcsak gondolataink szabatos kifejezésére tanítson (nyelvtan, szókötéstan), de a remekművek olvasása utján legyen sziv- és lélekképző s az irály gyakorlása által eszméink szépészeti szabályok szerinti alakba öntésére képesítsen s végül iróink élete, működése s művei (irodalomtörténet) ismertetése utján vezessen be a magyar nyelv szellemébe, iróink szellemvilágába, nemzetünk törekvései, eszméi körébe s a nemzeti géniusz titkaiba. Keltsen lelkesedést, nemes nagyratörekvést, összeolvadást a nemzettel, (mindezt gyönyörködtető olvasmányok utján is). 6. A latinyelv. A régi tudósvilág nyelve. A multat nyitja meg előttünk. A mult, az ókor és klasszikusai mintegy szellemvilág tárul fel lelki szemeink előtt. Ezt megértetni e nyelv tanításának főcélja, s a képzés áldása: költészeti, szónoklattani, jogi és bölcsészeti eszmékben és szabályokban való gazdagodás s tanulmány közben gyönyör ezek élvezésében. A humanisztikus irányú képzés nélkülözhetlen kelléke. 7. A német nyelv. A velünk sokszoros érintkezésben lévő szomszéd nép nyelve lévén, már csak gyakorlati szempontból is, de remekirói műveinek szépészeti és kedélynevelési hatásánál fogva is nélkülözhetlenül szükséges. 8., 9. Hasonló áll a kiválóan gyakorlati értékkel biró franezia és angol nyelvről is, mely két nemzet irói hasonlóan vagy bizonyos irányban még inkább gazdagítják eszméikkel, szellemkincseikkel lelkünk kincstárát. 10. A görög nyelv, mint a két előbbi is — fakultative — főleg abban leli nagy becsét előttünk, hogy ez az ókori tudomány nyelve, az ókor tudománya, művészete, egész élete voltaképen ezen nyelv lakatjával van lezárva. Ismeretlen volna előttünk, vagy legfeljebb szemüvegen át látnók azt a nagyszerű életet, melyben minden ujabbkori tudomány és művészet a maga első alapjait, kifejlődését és virágzó korát érte. 11. Földrajz. Hazánk s a világ teste. Nemcsak a gyakorlati élet terén működőnek nyújt megfizethetlen útbaigazításokat, figyelmeztetéseket, ha ügyesen kapcsolatba hozatik a népélettel s a természet életével (természetrajz), hanem voltaképen — egész keretet is nyújt — a világ felfogására vonatkozó gondolkozásunknak, alapot ád világnézetünknek. 12., 13. Történet. Nemzetünk s az emberiség lelke. Mi neveljen, ha nem őseink nagyszerű tetteinek szemlélése? »Magistra vitae.« Mi nevelje az életet, ha nem az élet képe? Ügyes történeti előadásnál mintha a nagyok között élnénk. Nagy elhatározásokra, nemes tettekre hevülünk. »Romlott sziv és romlott elme, Kit honának hő szerelme Nagy tettekre nem hevít!« Erre tanít polgári jogaink s kötelességeink ismerete is. Nemzetünk lelke nyilatkozik meg bennök. Feltétlen szükségesek. 14., 15., 16. Természetrajz. Mint a velünk közlekedő természet ismertetése. Nem ismernők környezetünket, ha ezt nem ismernők. Az embertan mellőzhetlen kiegészítője ennek. Otthon — nem volnánk otthon. Ide-