Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-05-26 / 25. szám

Édennek kertjébe, hogy azt mivelné és őrizné«. (I. Móz. II. 15.) Az Ur tehát a még bűnbe nem esett embernek tevé hivatásává a munkát és pedig áldásával kapcsolatban. Nem büntetés hát a munka, hanem áldás; az emberi eredeti természetben gyökerezik s aki tud igazán dolgozni, bizonyosan sokszor érezte ennek nagy igazságát! A bűneset következménye abban nyilvánul, hogy a megáldott munkához átok tapad. Az átokkal kapcsolatosan az Ur azt mondja, hogy »nagy fáradtsággal^- »arcának verítékével« munkálja az ember a földet, s az mégis csak »tövist és bogáncsot« fog teremni (I. Móz. III. 17—19). Az átok tehát a munkához annak fáradságos voltát, szenvedéseit s gyakori sikertelenségét csatolta. És ha a munka áldását sokan érezzük: bizonyára még általánosabb és még élesebb ez átok következményeinek érzése, hisz az emberiség tevékenységének jó részét az ez elleni küzdelem, védekezés veszi igénybe; a természet erőinek megfékezésénél előállott balesetek, a betegség, az emberek csalfasága, kegyetlensége embertársai iránt, mind megannyi átok, mely a munkához tapad Isten magában egyesíti s az embernek hivatásul adta a szeretettől áthatott tevékenységet; mig ez együtt van, áldás; az átok az, amely elválasztja, s üt sebet seb mellett az emberiségen. De a sebek gyógyítása csak az által lehető, ha az emberiség visszatér a szeretetteljes munkához, amint ezt Krisztus urunkban látjuk, akit fáradhatatlan tevékenységében az emberek iránti szeretet hajtott. Korunk magas fejlettségében a szeretet s a munka külön válása élesebb, mint valaha, s a testi és lelki nyomor a legváltozatosabb, naponként uj és uj alakban tűnik fel: az ember embertársát kimélet nélkül kizsákmányolja, ezzel szemben az elkeseredés — félredobva minden józanságot — képtelen elméletekben és őrületes tényekben dynamit által keres ellenszert; a viszonyok kényszere vagy a kiszámított önzés eltiporja a gyengét, a jóhiszeműt, az ártatlant s az erkölcsi kötelékek látszanak szakadozni. De ha századunk e szomorú jellegét nem tagadhatjuk, látjuk azt is, hogy ez áldatlan tények megtermik s azelőtt nem ismert fokra fejlesztik a valódi ellenszert; a keresztyén szeretet odasiet, ahol nyomort talál, igyekszik az emberiség jobb része visszatérni eredeti hivatásához, nagyobb mérvben gyakorolja a szeretettől hajtott tevékenységet s ha nem is képes megelőzni vagy megszüntetni a nyomort: tesz, amit tehet, sokat tesz és egyesek, a társadalom, az egyház és az államok vállvetett munkája Isten segítségével mind nagyobb mérvben és sikerrel fog megküzdeni a bűn, a szeretetlenség szomorú következményeivel. Szabadjon egy példát felmutatni abból a tevékenységből a maga nagy egészében, amely az emberi bajok orvosságát tűzte ki önzetlen céljául. Genf, Calvin városa, megtartja kiváló helyét a jelen korban is, számra nem nagy, de ehhez mért gazdagságra, és ami nagyobb dicsőségére válik: a szeretet munkáiban a continens egyik első, talán legelső városa. A város és Canton jótékony intézményei oly számosak és változatosak, hogy a genfi közjótékonysági egyesület már ezelőtt 17 évvel (1875-ben) szükségesnek találta évkönyvet bocsátani a közönség kezére, hogy, amint az előszó mondja, egyrészről a nemesszivü adakozó közönségnek könnyebbé váljon a jótékonyság gyakorlása, másrészről, hogy ismertebbé s népszerűbbé tegye a kiválólag közhasznú s támogatásra érdemes intézményeket. E könyv nek 1879-ben uj kiadása vált szükségessé s 1885-ben pótfüzetet kellett kiadni, hogy az uj intézmények felsoroltathassanak. Tul esnék mai felolvasásom körén, bármennyire érdekes is, ez évkönyvnek adatait statisztikailag feldolgozva ismertetni, legyen szabad csak tartalmának rövid kivonatát felemlítenem, hogy meglássék a szeretet műveinek tagozata, rendszere. Nyolc fejezetben s egy függelékben vannak az intézmények felsorolva s pedig: I. osztály: általános philantropia, jóformán csak közvetít az egyes intézmények javára 5 egylet, II. osztály: szűkölködők általános segélyzése, különböző menhelyek és segélypénztárak általános jelleggel vagy bizonyos társadalmi réteg vagy nemzetbeliek javára 26 egylet, III. osztály : öregség, betegség, baleset, egészségügy, kórházak, tébolydák . . 60 egylet, IV. osztály: tanítók segélyezése, vakok, siketek oktatása, gondozása ... 39 egylet, V. osztály : nevelés, erkölcsnemesítés, árvaházak, nevelőintézetek, egyedül álló leányok, elesettek menhelyei, állat-, növény védegyletek 54 egylet, VI. osztály: munka, helyszerző-intézetek, helynélküliek segélyezése .... 27 egylet, VII. osztály : háztartás könnyítésére szolgáló szövetkezetek, olcsó, mértékletességi vendéglők 11 egylet, VIII. osztály: a nyomor megelőzésére szolgáló intézmények, takarék-, biztosítási-, segély-, nyugpénztárak .... 89 egylet, ezenfelül azon tisztán vallásos egyletek, melyek a fennebbi osztályokba nem soroztattak .20 egylet, összesen : 331 egylet közjótékonysági intézet van ismertetve, melyből 40 van a cantonon kívül, de a genfiek javára is szolgál. Mennyi munka, mennyi szeretete az embereknek embertársaik iránt szól e kis könyvből! S hogy e tömkelegében a jótékony intézményeknek ki-ki megtalálja a mit keres és másrészről, hogy a kettős segélyezések elkeríthessenek, az egyletek 1880-ban alakítottak egy külön