Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-05-12 / 23. szám

az egyházkerületek is. Hiszen ezek keretét III. Károly decretálta egyszerűen reánk. Egyszer már most tegye meg maga az egyház is. Török József az elaboratumban a »segédlelkész«-ről szóló részt is kiván. Elnök. Ezekről a részletes tárgyalásnál lesz szó. Török József. A papválasztásról kiván szólani ! Ha ez is a részletekhez tartozik, eláll. (Igen!) Tehát elállók. Zsilinszky Mihály. Ő az eddigiekben részletes tárgyalást lát, kivánja, szóljunk az általánoshoz. Féchy T. elnök. Igen szépen igazolja az eddigi szónokok meghallgatását. Kérdi: általánosságban elfogadja-e a zsinat a törvényjavaslatot ? (Igen!) Tehát áttérünk a részletes tárgyalásra. Legelső a cim: »Az ág. hitv. ev. keresztyén egyház alkotmánya«. GyŐry Elek a címhez szól: »A magyarországi ág. hitv. ev, keresztyén egyház alkotmánya«. A keresztyén jelzőt el akarja hagyatni. Török József védi a címben foglalt keresztyén jelzőt. Báró Prónay Dezső. Legyen a cím »A magyarországi ev. keresztyén alkotmánya«. Az első §-ban legyen azután a cím, megpótolva ezen szavakkal, »mely ág. hitv. evangélikusnak is mondatik*. Baltik Fr. A törvényjavaslat szerinti címet fogadja el. Elnök szerint az indítványok felett szavazni kell. Györy Elek feltételesen visszavonja indítványát. Áchim Ádám. A törvényjavaslat fogalmazását kivánja. Br. Prónay D. A maga indítványát visszavonja. Badó Kálmán. A szavazás alá bocsátandó kérdések egymásutánját kivánja meghatározni. A zsinat elfogadja szavazással az elaboratum szövegezését. Az 1 §-nál *) b. Prónay D. módosítást nyújt be. Baltik Fr. a bizottsági fogalmazást kivánja megtartani. Bodiczky Kálmán b. Prónay D. módosítása mellett szól. Bánó József hasonlóan. Leska F. a címet bővíteni kivánja. Laucsek Jónás a törvényjavaslat szövegezését védi. Mudrony Pál a Leska bővítését kivánja, mely kimondja, hogy az egyház a szentíráson, az ág. hitvalláson és a többi symboldkus > könyveken« áll. Nóvák Sámuel pártolja Leska indítványát. Gyurátz Ferencz: a következetesség kivánja, hogy a törvényjavaslat fogalmazását fogadjuk el. Trsztyénszky Ferencz a szöveget védi. Krcsméri Emil Leska módosítványát védi. Szentiványi Árpád a b. Prónay indítványát védi. Dohnányi Lajos Leska indítványát védi. Fördös Vilmos azt kivánja, hogy az pótoltassék be, (egyházat) »mely röviden evangélikusnak is mondatik.« F'ajnor István Leska indítványát pártolja. Prónay unionista törekvései ellen szól. Fabiny Theophil biztosítja az aggódókat, hogy dogmatikai viták nem lesznek. A címre és az 1. §-ra nézve alapos észrevételeket tesz. A cím el lévén fogadva, elfogadja az 1. §-t. Zoch Pál, Ghotván Endre szavai a nyugtalanságba vesznek". A zsinati tagok »szavazunk- «ot kiáltanak. Bánó József Fajnor István szavaira tesz észrevételeket. Fajnor István személyes kérdésben védi előbbi szavait. *) »A magyarországi ág. hitv. ev. keresztyén egyházat híveinek összesége alkotja.* Báró Kaas Ivor szépen, ügyesen felel Fajnornak. Felszólal ezután Breznyik János, majd Zelenka Pál, aki a beterjesztett két indítvány felett alapos, részletes birálatott mond, mire Badó K., Andorica Gy. és Sárkány S. a szótól elállanak. Szavazásra bocsáttatván a kérdés, a zsinat elfogadja a bizottsági javaslatban az 1. §-t. Következik a 2. §. A zsinat a 2. §. és 3. §-t változatlanul elfogadja. Következik a 4. §. »Az ev. egyház saját hívei és az ev. ref. egyház hívei között az egyházi jog tekintetében különbséget nem tesz.* Baltik Fr. püspök a §. kihagyását, br. Prónay D. a § elfogadását kivánja. Zelenka P. a §-t nem fogadja el, élesen bírálja annak érthetetlen voltát. Kivánja, hogy e pont fogalmazása iránt a prot. vegyes bizottság intézkedjék. Kund S. előadó magyarázza, hogy ez a reciprozitást biztosítja a testvér protestáns felekezetek között. Báró Prónay D. a két felekezet közötti viszonyt tünteti fel. Kivánja az unió előkészítését, de e tekintetben hivatalos állását ki nem használja, mert személyi óhaját nem akarja hivatalos állásával előmozdítani. Mudrony Pál a vegyes bizottsághoz kivánja a 4. §. áttenni. Bánó József elfogadja a 4. §-t. Hörk József a mostani fogalmazásban nem fogadhatja el a §-t. Más fogalmazásban igen. Andorka Gyula bizottsági fogalmazást kiván. Bierbrunner Gusztáv elejtetni kivánja a §-t. Haendel Vilmos a §. védelmére szólal fel, de megnyugszik, ha uj fogalmazásra a vegyes bizottsághoz küldetik az vissza. Tatay Sámuel elfogadja a 4. §-t. Báró Podmaniczlcy Géza hasonlóan, Áchim Ádám a mostani szövegezésben nem fogadja el a §-t. Trsztyénszky Ferencz uj fogalmazást ajánl. Az idő előre haladván, a tárgyalás félbeszakad és annak folytatására a május 5-ki ülés napirendje állapíttatik meg. Püspöki látogatás a solti egyházmegyében. Hideg, borús, esős reggelre virradtunk április 22-én, mintha a természet is hű tolmácsolója kivánt volna lenni a tassi egyház híveinek kebelében szorongó fájó érzeteknek, melyek a bucsu pillanatának elközelgetésével mind nyomasztóbb hangulatot keltve nehezedtek reánk. A fogatok előállottak, a kivonulási főutat a búcsúzó hivek seregei lepték el, s bent az egyszerű paplak rozzant falai között elhangzott a kölcsönös »Isten veled!«, kint megkondultak a szép új templom sugár tornyának szivrehatólag zúgó harangjai; bent a sziv mélyében hullámzott, zavargott az érzelmek árja s kint a szempillákon könyekben jelent meg az elválás szülte fájó érzelem. Megindult a menet. Minél inkább távoztunk Tassról, annál inkább oszlott az ég borúja is; s minél inkább közeledtünk a szomszéd Szalk-Szentmárton határához, annál inkább kezdett derülni is, s amint megállt a menet, hogy Szalkszentmárton nagyközség üdvözletét meghallgassa, a megszakadt felhők közül előragyogott a nap, mintha jelezni kívánta volna, hogy az érzelmek borúját is azok derűje váltotta fel. A püspök úrra váró üdvözlő küldöttség élén Marjás József főjegyző üdvözölte püspök urat a község nevében, jelezve rövid beszédében, hogy ha bár egyházlátogatási célból utazva e