Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-05-12 / 23. szám

A nem teljes gimnáziumok száma ugyanis, amelyekre nézve »a közoktatási kormány törekvése az, hogy .. . lehetőleg teljesekké fejlődjenek,* ezen törekvés dacára még mindig ugy viszonylik a teljes gimnáziumokéhoz, mint 64-: 100, holott a ref. gimnáziumoknál ez az arány olyan, mint 56: 100. A párhuzamos osztályok pedig, amelyek ha nem mutatnának egészségtelen állapotokra, megteremtenék azokat, az összes osztályoknak majdnem 6, a ref. iskoláknál nem egészen 3 %-át teszik. A középiskolák vagyona (kétségen kívül csak megközelítő felvétel szerint) 25.954,047 frt, évi bevételük pedig 5.158,489 frt volt. (A közölt tételek 5.157,687 frt összeget adnak; ilyen incorrektség nem ritkaság a Jelentésben.) A gimnáziumok vagyona egyes tételek szerint: 1. iskolaépület 8.634,678 frt ebből a ref. gimnáziumoké . 1.787,122 == 20°/0 2. ingatlan és tőkealap . . . 9.152,779 frt ebből a ref. gimnáziumoké . 4.693,436 === 51% 3. ösztöndíj és segély alap . . 2.061,514 frt ebből a ref. gimnáziumoké . 712,632 — 35°/0 4. felszerelés 2.113,130 frt ebből a ref. gimnáziumoké . 490,686 =• 23°l0 5. egyéb 679,450 frt ebből a ref. gimnáziumoké . 466,099 ---= 69°/0 1—5. összesen 22.641,552 frt ebből a ref. gimnáziumoké . 8.150,175 = 36°l0 Ha ezek az adatok egyöntetű becsléseken alapulnak, ránk nézve igen kedvező helyzetet tárnak szemeink elé. Ezek szerint az ország összes gimnáziumai közvagyonának több mint egy harmada a mi felekezeti gimnáziumaink birtokában van, amelyekre tehát egyenként átlag épen kétannyi vagyon jut, mint a többi nem ref. gimnáziumokra. Az iskola-épület és a felszerelés magas °/o_a a legújabb kori s folyamatban levő nagymérvű befektetések eredménye; a deákok segélyalapja, valamint az iskola közszükségleteire szánt ingó és ingatlan alapítványok hitbuzgó őseink áldozatkészségét magasztalják. A gimnáziumok bevétele egyes tételek szerint: 1. Az épületek bér-egyenértéke . 415,396 frt ebből a ref. gimnáziumoké . 83,530 = 20°/„ 2. ingó és ingatlan tőkék jövedelme 506,072 frt ebből a ref. gimnáziumoké . 268,800 — 53% 3. városi s megyei segély . . . 240,442 frt ebből a ref. gimnáziumoké . 28,096 — 12°/0 4. egyházak segélye . . . 197,451 frt ebből a ref. gimnáziumoké . 57.407 = 29°l0 5. tandíj stb 1,048.610 frt ebből a ref. gimnáziumoké . 175.317 == 17°f0 6. ösztöndíj és segély .... 305.366 frt ebből a ref. gimnáziumoké . 62.560 — 20°l0 7. az állampénztárból .... 419.773 frt ebből a ref. gimnáziumoké . 71.990 = 17°j0 8. tan.-, vallás-, szerz. alapból . 920.003 frt ebből a ref. gimnáziumoké . 1.400 = 01°j0 1—8. összesen 4,053.113 frt ebből a ref. gimnáziumoké . 749.100-18'48% Ref. gimnáziumainknak itt kitüntetett jövedelme — az összes gimnáziumok bevételeinek 18, pontosabban 18.4

8

% — körülbelül megfelel az átlagos jövedelemnek. A királyi kath. és az állami gimnáziumok bőven el vannak ugyan látva a tanulmányi stb. alapokból és az állampénztárból, amely két forrás az összes gimnáziumok minden jövedelmének 22'70%-át, illetőleg 10'36%-át, együtt épen egy harmadát szolgáltatja: de viszont a mieink meg — épen mint az ágost. is — buzgó őseink sokszor megnyirbált, sőt elszedett alapítványai mellett leginkább hitsorsosaink áldozatkészségére támaszkodnak. Ez utóbbira azonban már nem olyan biztosan, mint ezelőtt. Az ingó és ingatlan tőkék jövedelme gimnáziumaink bevételeinek közel 36%-át teszi: az egyházak segélye 7-67% -át, a melyhez a városokét is oda számítván (bátran tehetjük, mert gimnáziumaink csekély kivétellel nagy ref. központokban tartván fenn magokat, a városok segélyét is csak hitsorsosaink fizetik), az összeg 11'13%-ra emelkedik. A tandíjak a bevételek 23%-át, az ösztöndíjak és segélyek 8%—át teszik. A többi gimnáziumoknál a tandíj súlyosabban nehezedik a tanuló ifjúságra, segélyt pedig kevesebbet kap; amaz ugyanis az összbevétel 26%-nak, ez 7%-nak felel meg. Az iskolaépület béregyenértéke a mi gimnáziumaink jövedelmének több mint 11 %-át teszi, tehát úgy látszik, nagyon busásan — talán a nem gimnáziumi célokra szolgáló helyiségek értéke is — fel van számítva, az összes gimnáziumok bevételei között ez a tétel csak 10%-al szerepel. A gimnáziumok kiadása egyes 1. személyi kiadások ebből a ref. gimnáziumoké . 2. dologi kiadások ebből a ref. gimnáziumoké. 3. átmeneti (tőkésítés nélkül) ebből a ref. gimnáziumoké. 4. ösztöndíj, segély ebből a ref. gimnáziumoké. 1—4. összesen ebből a ref gimnáziumoké. tételek szerint: 2,280.679 frt 376.443 = 16'% 808.417 frt 174.272 = 22° l0 252.562 frt 106.716 — 42°/0 364.017 frt 66.298 = 18°l0 3.705.675 frt 723.729 = 19°l0 Ha ref. gimnáziumaink kiadásának itt kitüntetett összege állandó volna, akkor az iskoláinkra fordított költség megfelelne annak a hányadnak, a mely gimnáziumainkat az összes magyarországi gimnáziumok költségéből számuknál fogva megilletné. Sőt a % ránk nézve valamivel kedvezőbb lenne: az összes gimnáziumoknak a mieink 18*48, illetőleg 18'78%-át teszik, költségök az összkiadásnak (a tőkésítést is bele számítva 18-48%) — a tőkésítést figyelmen kívül hagyván— 19"53%-ra rúgnak. De nem állandó. Százezer frton felül, 15% benne az átmeneti kiadás, építkezés és másnemű befektetés, amelyek nagyobbára azokat a régi hiányokat vannak hivatva helyre pótolni, amelyeket annyiszor szemünkre hánynak ma is. Ezek szöktették fel a dologi kiadásokat is 24%-ra, több mint 174 ezer forintra. Együtt a kettő a kiadások közt 39%-al szerepel, holott az összes gimnáziumok hasonnemü kiadásai az összköltségeknek 29%-át sem veszik egészen igénybe, a dologi kiadás = 21.82%, az átmeneti = 682 %• így történik azután, hogy az összes gimnáziumokra fordított dologi kiadásnak 22% -a, az átmenetinek pedig épen 42%-a a ref. gimnáziumokra esik. Annál rosszabbul állunk a másik két tételnél. A tanulók segélyezésére nálunk a kiadások 9%-a fordíttatik; egyéb gimnáziumoknál több, átlag csaknem 10%. Itt a különbség még nem oly igen nagy, 1% sincs egészen; de bezzeg a személyi kiadásoknál. Nálunk a személyi kiadásokra ez idő szerint az összköltségből csak 52% jut; az ország összes gimnáziumainál kevés hiján 62%. Ezt a %-t a mi gimnáziumaink alacsony %-a is rontja, a különbség a kettő között mégis majdnem 10%. Itt rejlik a mi iskoláink veszedelme. Meg volnánk minden más tekintetben, sőt ha a felszerelésre egynehány évig még akkora összeget fordíthatunk, mint tavaly, a tanítás külső eszközeivel