Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-04-03 / 17. szám

szó helyett »az b, c, és d pontban felsorolt esetekben« teendő. A 230. §. folytatásaként uj bekezdésnek: »230. §. első bekezdésében észlelt visszaélések megtorlása végett az elnökség a fegyelmi eljárás megindítása és a szabálytalan választás megsemmisítése céljából megindítandó közigazgatási és fegyelmi per megkezdésére, az iratokat az egyházmegyei ügyésznek kiadja«. Tisza István módosítása: »A választás hivatalból csak akkor semmisítendő meg, ha a választási jegyzőkönyvből kitűnik, hogy a megválasztott lelkész maga, vagy tudtával mások, oly cselekményeket követnek el, melyek a 231. §. b) pontja értelmében a választások érvénytelenségét vonják maguk után. Ezen esetben az egyházmegyei elnökség a meghívásra az engedély kiadását felfüggeszti s az ügyet tárgyalás végett az egyházmegyei bírósághoz utasítja*. Ezen indítványok egyike sem fogadtatván el, a 230. §. Szász Károly és Tisza Lajos gróf elfogadott módosítások alkalmazásával, a bizottság által ajánlott következő alakjában álapíttatik meg: »Ha a választási jegyzőkönyvből kitűnik, hogy a választás törvényellenesen folyt le s oly lényeges hibák vagy mulasztások követtettek el, melyek a választást feltétlenül érvénytelenné teszik, jelesen: ha a választásra kitűzött nap, azt megelőzött két vasárnapon ki nem hirdettetett, ha tiz jelentkező kifejezett kivánata ellenére a titkos szavazás el nem rendeltetett vagy végre nem hajtatott, ha a szavazás nem titkosan, hanem nyilvánosan történt; ha a szavazás egy óránál hosszabb időre megszakíttatott, vagy ha az egy órai záridő meg nem tartatott: ez esetekben az esperes, egyházmegyei gondnok, elnöktársával egyetértőleg, a választást megsemmisíti és egészen uj választást rendel el és annak határidejét 14—21 napi időközben kitűzi. Ez uj választás az előbbi pályázat és szavazólajstrom alapján és ugyanazon módon, de a 215—2.17. §. megtartásával hajtandó végre. Az egyházmegyei elnökség, ezen saját felelősségére tett intézkedéséről és eljárásáról az egyházmegyei közgyűlésnek jelentést tenni és számot adni köteles*. A konventi törvényjavaslat 231, 232. §-ait a bizottság annak szövege szerint fentartatni kívánja, kihagyat ván az utolsó előtti sorból á »közigazgatási* szó. Ezen §-ok eképen fogadtatnak el, a 231. §. első kikezdésének végére, a legközelebbi konvent 138. számú jegyzőkönyvi pontjának határozata értelmében ezen szavak teendők be: »A lelkészválasztás ellen csakis az illető egyházközség választójogosult tagjai emelhetnek panaszt«. A 232. §-ba pedig Tisza Lajos gróf elfogadott indítványára ez: »Ha a vizsgálat kiküldetésének szüksége forog fenn, az elnökség tagjai a vizsgálatot semmi esetben sem teljesíthetvén, világi társával egyetértőleg a választás helyére egy lelkész, egy világi egyénből álló vizsgáló bizottságot küld ki a panasznak megvizsgálására és a netaláni visszaélések felderítésére. E bizoltság a szükséghez képest tanukat hallgat ki, jegyzőkönyvét átteszi az egyházmegyei bíróság elnökségéhez, illetékes elintézés végett«. Ugyanezen §-al összeköttetésben Karap Ferencz indítványára, kimondja a zsinat, hogy ha a vizsgáló küldöttség tagjai nem tanácsbirák, ez esetben azok esküt tenni tartoznak. A 233. §. tárgyalása megkezdetvén, arra vonatkozólag Tisza István következő javaslatot nyújtotta be: »Mondja ki a zsinat, hogy a választás érvényességére és az elkövetett visszaélések megtorlására vonatkozó dispoziciók egymástól külön választva, egy-egy külön szakaszban foglaltassanak össze s annak eszközlése céljából utasítsa vissza a 233. §-t a lelkészválasztási »bizottsághoz«. Tisza István ezen javaslatának kiegészítése céljából, Degenfeld József gróf indítványozta, hogy ezen szavak után »foglaltassanak össze« — tétessék: »gondoskodás legyen az oly esetekről is, hol a választás megsemmisítésére nem a jelölt, hanem mások által elkövetett visszaélések szolgálnak«. Vécsey József ugyanezen szakasz első kikezdését, beadott módosítása szerint aképen óhajtaná szövegezendőnek: »Ha a vizsgálat eredménye által beigazolva van az, hogy a jelölt vagy megbízottja, esetleg bárki a jelölt tudta és beleegyezése mellett, az ezen szakasz a), &), c), d), e), f), g) pontjaiban körülirt tiltott eszközök használatával a választás eredményére illetéktelen befolyást gyakoroltak, a választás megsemmisíttetik, a vétkesek ellen pedig fegyelmi eljárás indíttatik meg«. Végre Karap Ferencz tette élőszóval azon indítványt, mivelhogy szükséges a fegyelmi vétségeket képező eseteknek s azok megtorlásának meghatározása is e §-al kapcsolatban, az ujabb tárgyalás és szövegezés végett necsak a lelkészválasztási, hanem a törvénykezési bizottsághoz is tétetessék át. A §. Tisza István, gróf Degenfeld József és Karap Ferencz indítványai elfogadásával ujraszövegezés végett említett két bizottsághoz tétetik át. A 231. §., mellőztetvén Molnár Béla ezen módosítása: A 234. §. 2-ik bekezdése eként szövegezendő: »50 frt óvadékot, tartoznak a vizsgálat és törvényszék tartására előlegesen letenni azok, kik alaptalan panaszukat a 376. §-ban foglalt intézkedés dacára is fentartják« — s elfogadtatván gróf Tisza Lajos és Beöthy Zsigmond módosításai, eként szövegeztetik: »Panaszokat a lelkészválasztás ellen csak 14 napig lehet a választás után beadni az espereshez; ezen idő elteltével azok elenyésznek. Panaszkodók a vizsgálat és bírósági eljárás költségeinek fedezésére tartoznak előleget letenni*. A 235. §-ra módosítást nyújt be Nagy Pál: »Azok, kik vádat adnak be a lelkészválasztás illetve a választók vagy választott ellen, de vádoló állításaikat igazolni nem képesek, az egyházi hatóság félrevezetésére célzó vádaskodásukért elvesztik választási jogukat s azon egyházban való hivatal-képességüket három évig ; e mellett az általuk okozott költségek megtérítésével büntettetnek s ellenök a megsértett felek köztörvény utján is fölléphetnek*. Azonban Nagy Pál módosítását visszavonván, a 235. §. Tisza István. elfogadott módosításával eként állapíttatik meg: »A lelkészválasztás, valamint a választók és választott ellen fellépő, de állításaikat igazolni nem tudó panaszlók az általuk okozott költségben elmarasztalandók s a mennyiben a tárgyalás folyamán az tűnnék ki, hogy a hatóság félrevezetése céljából nyilvánvalóan alaptalan vádat emeltek, mint alaptalan vádaskodók, az egyház kebelében élvezett választási jog és hivatalképességüknek három év tartamára való elvesztésével büntettetnek s ellenök a sértett fél a köztörvény utján is eljárhat*. 7. A kitűzött napirend értelmében a törvényjavaslat harmadik, vagyis a »Köznevelés és közoktatási szervezet «nek kellett tárgyalás alá következnie. Azonban előzőleg világi elnök kérdésbe teszi, ha általánosságban a főbb és sürgősebb elvi kérdéseket óhajtja-e a zsinat a jelen alkalommal megvitatni, vagy pedig részletes tárgyalásba bocsátkozik ? Egyéni véleménye szerint ezen részben sok van olyan, mi más nem lehet, mint az állami törvények idevonatkozó ismétlése, melyek ha változnak, azoknak engedelmeskedni azon esetben is kötelességünk. Szász Károly és Fejes István felszólalásai után a zsinat elhatározta, hogy először a nagyobb fontosságú elvi kérdéseket vitatja. meg, melyek változás alá nem eshet-