Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)
1892-04-03 / 17. szám
kedését az illető póttag, Dóczi Imre behívásával, az utóbbi pedig kéri a zsinatot, hogy jegyzői tisztét ruházza át másra. Tudomásul vétetik. 4. Báró Bánffy, Dezső mint az egyházalkotmányi bizottság elnöke, kérdésbe teszi, ha vájjon kivánja-e a zsinat a bizottsághoz áttett munkálatok kinyomatását. melyeknek egy része már készen van ? A kinyomatás elrendeltetik. 5. Kun Bertalan egyházi elnök tudomására hozza a zsinatnak, hogy a küldöttség március 28 án d. e. Ő Felsége előtt megjelent és kegyes fogadtatásban részesült. A zsinat egyházi elnök jelentését örömmel veszi tudomásul. 6. A napirend értelmében következik »A lelkészválasztásról* szóló harmadik rész IV. és Vili. cikkének tárgyalása azon szövegezésben, amint a lelkészválasztási bizottság megállapította. Tisza Kálmán világi elnök jelenti a zsinatnak, hogy a szünet alatt — tekintettel a mult tárgyalás alkalmával felmerült kételyekre — többek véleménye meghallgatása után nevezett cikkeket módosította könnyebb tárgyaihatás végett is, mit ha a zsinat jobbnak tart a bizottság szövegezésénél, azt fogadja el részletes tárgyalás alapjául. Világi elnök módosított szövegezése felolvastatván párhuzamosan a bizottság szövegezésével, részletes tárgyalás alapjául minden részében — elfogadtatott, és a lelkészválasztási bizottság szövegezésének tárgyalása is ennek alapján kezdetett meg. IV. »Lelkészválasztás meghívás utján*. A 199. szám alá foglalt szakasz, mivel mindkét szövegezés egyezik, következő alakban fog törvényünkbe iktattatni: »Meghivás utján csak azon esetben tölthető be a megüresült lelkészi állomás, ha az illető jogosult választóknak legalább kétharmada egy jelöltben állapodik meg*. A 200—201. §-ok világi elnök javaslata szerint fogadtatnak el; 200. §.: ha az egyház többsége meghívás utján kiván választani, a presbitérium jelentést tesz az esperesnek legföljebb nyolc nap alatt és megnevezi, kit a gyülekezet meghívni óhajt; 201. §.: az esperes a jelentéstől számított nyolc nap alatt egy egyházi és egy világi tanácsbiróval megvizsgálja, ha vájjon az illető meghívott pályázhat-e ? A 202. §. ezen kifejezése: »kiküldöttet bocsát*, kiigazíttatik igy: »megbízottat küld ki*. Tartalma: a meghívott pályázhatásának megállapítása után az egyházmegyei elnökség egy lelkészi és egy világi megbízottat küld ki, kik a választókat felhívják, ha óhajtják-e a megjelölt meghívását ? és biztosító nyilatkozatot kívánnak az iránt, hogy a meghívandó elfogadja-e az állomást ? A 203. §. világi elnök szövegezése szerint fogadtatik el, mely szerint a küldöttek kérdésbe teszik: van-e valaki, ki a meghívást ellenzi? Ha nincs senki, akkor a választást érvényesnek jelentik ki, ellenesetben pedig megállapítják, hogy az ellenkezők többen vannak-e a választók egyharmadánál. Az eredményhez kézpest a választást érvényesnek vagy meghiúsultnak jelentik ki. A 204. §. szövege ekként állapíttatott meg: »Ha a meghívás a 200— 203. §-ok értelmében eszközölhető nem volt, az esperes a pályázat utján való választás iránt a a törvény értelmében azonnal intézkedik«. Ezen §-nak eképen történt megállapítása után, a szintén függőben hagyott 207. §. tárgyalásánál felolvastatott zsinatunk jegyzőkönyvének 229. számú pontja, amelyben előadatik, hogy ezen §-ra vonatkozólag GyÖry Lajos zsinati képviselő indítványozta, hogy abba toldassanak be a most érvényben lévő egyházi törvényünk 194. §-ban foglalt, kizárást eredményező következő indító okok is: »valamint egyes esetekben az oly egyének sem, akik már előbb a választó gyülekezettel /iszályban éltek s az előtt ellenséges viselet ők vagy valamely hotrányos sértésükért köztudomásúlag általános ellenszenv tárgyai lettek, végre oly segédlelkészek, kik valamely gyülekezet lelkészének nyugalmát megháborították és ez a tény egyházhatóságilag megállapítva lett*. Zsinatunk említett számú jegyzőkönyvi pontja értelmében, ezen indítvány megfontolás, jelentéstétel s a szóban forgó 207. §-nak esetleg uj szövegezese végett a lelkészválasztási bizottsághoz tétetvén át, ezen bizottság beterjesztett jegyzőkönyvében, abbeli óhajtásának ád kifejezést, hogy a 207. §-hoz beadott indítvány, mely szerint e szakaszba betoldatnának a most érvényben lévő törvény 194. §-nak kizárást eredményező oly részletei, melyek örökös büntetések színében tűnnek fel s elévülhetetlenül sulyosodnának az azokban foglalt hibák és vétségek elkövetőire, mellőztessék és hagyassék meg a 207. §. a konvent által ajánlott alakjában. Mindezeknek felemlítése után, megkezdetvén a szóban forgó §. felett való tanácskozás, arra vonatkozólag Tisza István következő módosítását nyújtotta be: »A 207. szakasz végére teendő: továbbá oly segédlelkész, ki valamely gyülekezet lelkészének nyugalmát megháborította s ez a ténv egyházbiróság által megállapítva lett, azon lelkésznek halála, lemondása vagy más helyre távozása után, azon ,<< gyülekezetben lelkészül nem jelölhető*. Ily módon, ellentétes nézetek merülvén fel, miután az elnökség által egymásután féltett kérdésekre történt szavazatok eredménye szerint, nem fogadtatott el sem Győiy Lajosnak már dőbb a b'zott^áglioz áttett indítványa, sem Tisza Istvánnak beadott módosítása, s miután a zsinat ugyancsak szavazás által azt is megállapította, hogy a §-nak teljes szövegezése, a bizottsághoz utaló indítványnyal ellentétben, jelen gyűlésünkben megtörténjék: a 267. §. Tisza Kálmán elnöknek egyhangúlag elfogadott kiegyeztető módosítása szerint, a maga egészében eképen iktatta tik be: »A beérkezett pályázatoka bizottság elé terjesztetvén, a minősítvények megvizsgáltatnak, a kellő minosítvény nélküliek félretétetnek, a kellőleg minősített pályázók választhatóknak jelentetnek ki. Hivatalból kizárandó azonban minden oly egyén, ki illetékes egyházi felsősége által még folyamatban levő fegyelmi kereset alá van vetve, vagy megválasztási jogától itéletileg meg van fosztva, mig törvényesen feloldva s választási jogába visszahelyezve nincs. Oly segédlelkészek, kik valamely gyülekezeti lelkésznek nyugalmát megháborították, azon lelkésznek halála, lemondása vagy más helyre távozása után nem választ hatók, ha ezen eljárásuk miatt, egyházi felsőségük által még folyamatban levő fegyelmi kereset alá vonva vagy fegyelmi bírósági Ítélet súlya alatt vannak.* Ezen §. szövege eképen állapíttatván meg, mint abból természetesen folyó következményt, azt is elhatározta zsinatunk, hogy ezen §. utolsó kikezdésében megnevezett s előfordulható segédlelkészi visszaélés, a maga helyén a fegyelmi esetek sorába is felvétessék. Tárgyalás alá vétettek ezután a lelkészválasztási bizottságnak a »Szabályellenes választásokéról szóló ujabb szövegezésű §-ai, és pedig ezeknek során a 230. §., amelyhez első sorban Molnár Béla és Tisza István adtak be módosításokat. Molnár Béla módosítása a következő: »Hivatalból megsemmisítendő a választás (tovább a szöveg), a 4-ik sorban a »mulasztások* szó után vagy »visszaélések* teendő; az azutáni bekezdések a, h, c, i-vel jelzendők. Az 5. bekezdésben »ez esetben* kezdő