Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)
1892-03-31 / 16. szám
is és ne csak ötletszerűleg foglalkozzék. Egy-egy vezércikket, melybe a leggyakrabban alig tesznek több gondolatot, mint egy pohárköszöntőbe, könnyű akármely kérdés mellett vagy ellen megirni; de egy egyházpolitikai stb. tanulmányhoz már odaadó munka kellene. Egyháztársadalmi életünk hiányzik. Ebből folyik, hogy munkafelosztás sincs még nálunk. Hiszen egyházi életünk bármely tevékenységi körére tekintünk, mindenütt csaknem ugyanazokkal találkozunk. Kevés, de tisztelt nevek. Azonban a kevesek még sem győznek mindent. Az aratásra való gabona sok, de az arató igazán kevés. Azután reánk is ránk illik Trefortnak egyszer az Akadémiában egy elnöki megnyitó beszédében tett ama nyilatkozata, hogy nincs Magyarországon igazi szellemi szabadság, a szellemnek az az igazi szabadsága, a melyet ad az a magasabb philosophiai felfogás, az a szélesebb látkör, mely a dolgokat és a felmerült kérdéseket egészen elvi szempontból tárgyilagos igazsággal tudja megítélni. Pedig e philosophikus felfogás és az ennek következményeképen előálló szellemi szabadság nélkül lehetetlenség a pártpolitika által nem egyszer személyesekké is tett kérdésekkel anélkül foglalkozni, hogy bonyolódott és elkeseredést felidéző harctól ne kellene tartani. Már pedig egy Szemle, kivált akkor, mikor negyedévenként, tehát csak hosszú időközökben jelenik meg és fentartói között nemcsak két protestáns egyháznak a tagjai, hanem a tagok között is sokféle egyházpolitikai irányúak vannak, ilyen harcokba nem mehet bele; hanem helyzeténél s a körülményeknél fogva arra van szorítva, hogy pusztán a múlttal foglalkozzék vagy a jelenből csak a külföld életével, mert ezek senkinek semmi hántására nem lehetnek. Theologiai nézetek iránt türelmesebbek nálunk az emberek, ezeket sokkal elméletibb kérdéseknek tekintik, semhogy eszükbe jutna — ismét tisztelet a kivételeknek — hogy ezeknek is megvannak a maguk gyakorlati határaik is; azért az ily természetű kérdésekről való tanulmányokra sokkal hamarább lehet irót kapni, mint azokra a kérdésekre, melyek egyházpolitikai vagy egyházkormányzati jellegűek. író nincs ilyenekre! íme ez a legfőbb ok; azért nem tud a Szemle az élettel szerves összeköttetésbe lépni és az életre visszahatni, hanem legnagyobb részben csak a halottbalzsamozó munkáját végzi. BELFÖLD. A reformátusok zsinatja. Tizenkettedik ülés március 23-án. 1. Kun Bertalan egyházi elnök az ülést d. e. '/4 11 órakor az elnökség nevében megnyitja; a mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére felkéri Tóth Sámuelt, szólók jegyzésére Véghely Dezső zsinati jegyzőket. 2. Mitrovics Gyula zsinati jegyző olvassa a mult ülés jegyzőkönyvét; hitelesíttetik. 3. Tóth Sámuel zsinati főjegyző bejelenti a zsinatnak, hogy az iskolaügyi bizottság elnökének Szeremley Sámuelt választotta meg 4. Tárgyalás alá vétetik először a napirendre kitűzött törvényjavaslat kilencedik fejezete «Az egyházmegyei jegyzőkről». A 150. §. (minden egyházmegyében legalább egy egyházi és egy világi jegyző választatik) elfogadtatván Kiss Gábor azon indítványa, hogy ezen szók: »egy házi és világi férfiak közül* — töröltessenek, egyébként változatlanul marad. A 151. §. (a jegyzői hivatal megüresedése) változatlanul fogadtatik el. A 152. §. (egyházmegyei jegyzők teendői) ezen szók törlésével: »és egyházmegyei közigazgatási*, továbbá: »ha törvényszéknél működnek«, fogadta tik el. A tárgyalás sorrendjén Molnár Béla képviselő kellően megokolt beszéd kíséretében következőleg szövegezett indítványt terjeszt a zsinat elé elfogadásra: tétessék be »A IX. fejezet* után uj fejezetnek Az egyházmegyei ügyészekről. §. Minden egyházmegyében legalább egy egyházmegyei ügyész választatik az egyes gyülekezetek presbyteriumainak szavazattöbbsége által. §. Az egyházmegyei ügyészi hivatal üresedésbe jő végleges lemondás, halál, törvényszéki elmozdítás esetén és a hol a tisztújítás életbe van léptetve, minden 10-dik évben. §. Az egyházmegyei ügyész teendői: a) az egyházmegyei elnökség megbízása folytán az egyházmegyei bíróságok vagy közigazgatósági hatóságok előtt képviselni; b) a hivatalból egyházi téren megindítandó közigazgatási vagy fegyelmi ügyekben az egyházmegyét (mint vádhatóság) képviselni«. Czike Lajos ez indítványt szintén megtette volna, tehát elfogadja, de megtoldva: c) »az egyházmegye egyes egyházak és az egyházmegye pénztárai, valamint az egyházmegye egyéb peres ügyeinek ellátása*. Hasonlókép uj fejezet felvételét látja szükségesnek a törvényjavaslat 13 — 14. fejezetei közé ezen címmel: »Az egyházkerületi ügyészekről. melynek §-ai az egyházkerülethez viszonyítva, illetve alkalmazva szövegezendők. Gróf Degenfeld József uj fejezet alkotását ily értelemben szükségesnek tartja, de a szöveg azonnali megállapítását nem helyeselheti, mivel a vádhatóság szervezése tüzetes megvitatást igényel. Következőleg az indítványt az egyházalkotmányi bizottsághoz kéri áttétetni. A zsinat egyhangűlag ily értelemben határoz. Tizedik fejezet: »Az egyházmegyei tanácsbirákról«. A 153—155. §-ok (egyenlő számban választatnak lelkészek és világi férfiak közül vagy egész éltök hosszáig, vagy a hol tisztújítás van, 10 évre; székeiket eskütétellel foglalják el) -— változatlanul maradnak. A 156. §-nál (a tanácsbirói hivatal megüresedése) Várady Gábor megjegyzi hogy »törvényszéki elmozdítás« helyett, mint helyesebb kifejezés: »bírósági elmozdítás« használtassék minden §-ban, a hol csak előfordul. A §. ezen módosítással fogadtatik el. A 157. §. következő szövegezéssel fogadtatik el: »Az egyházmegyei tanácsbirák kötelességei: az egyházmegyei közgyűléseken, bírósági törvényszékeken megjelenni, a tanácskozásokban és ítélethozatalokban ténylegesen résztvenni, a kiküldetéseket, megbízásokat teljesíteni«. A tizenegyedik fejezet: »Az egyházmegyei gondnokokról*, és tizenkettedik fejezet: »Az esperesekről* világi elnök indítványára, mivel helyes szövegezése ellen többek részéről kétség merült fel, javaslattétel véget áttétetik az alkotmányozó bizottsághoz Tizenharmadik fejezet: »Az egyházkerületi jegyzőkről*. A 168—171. §-ok (egyházi és világi részről két fő- és két aljegyző választatik élethossziglan; a jegyzői hivatal megüresedése; jegyzői teendők) — változatlanul maradnak.