Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-03-27 / 15. szám

E kérdésre vonatkozólag az egyetemes konventi jegyzőkönyv 148. száma alatt ez áll: »A 262. §. második kikezdéséhez a tiszáninneni egyházkerület a missziói célokra kijelölt 25%-ot igen soknak tartja s ezért a konventet utasíttatni óhajtja a missziói helyeknek helyesebb kritikával való kijelölésére és hogy a missziónak további fejlesztésére mindaddig ne törekedjék, mig eddig virágzó s immár rohamosan pusztulni indult egyházaink a közalap áldásos segítségét annyira igénylik. A bizottság a 25% segélynek alább szállítását a misszióügy veszélyeztetésének tartván, álláspontját fentartja*. A 14-6. szám alatt pedig: »A közalapról szóló rész tárgyalásánál pedig »a dunántuli egyházkerület óhajtja, hogy a lelkészi özvegyek és árvák segélyezésére egyetemes gyámintézet állíttassék fel, de a lelkészi nyugdíjintézet felállítását ellenzi. A tiszáninneni egyházkerület szintén óhajtja, hogy az országos lelkészi és tanári özvegy és árvái gyámintézet már a legközelebbi zsinat által felállíttassák. A bizottság egyházi törvényeink értelmében járván el, tervezetét fentartani kivánja. A bizottság tervezete fentartatik.« Szabó János, mint a missziói ügyi bizottság előadója védi a 25%-ot. A zsinat kellő tájékozást fog szerezni magának a misszió-ügy állásáról, ha a most sajtó alatt levő jelentési iratokat kezébe kapja, addig csak utal annak üdvös és áldásos voltára. Ezen intézet, melyet a 81-ki zsinat állított fel, nemcsak vallásos, de nemzeti kérdés is már ma. 20%-ból a bizottság kiadásait nem fedezheti, bár 25°/0

-ot, mely 20350 frtot tesz ki, nem is használ fél egészen. Szász Károly szintén a 25% fentartása mellett foglal állást. Azon híveink megmentéséről van szó, kik Horvátországban, Romániában, Erdélyben, a Bánságban szétszórva élnek, különböző felekezetektől környezve. Ha a misszió intézménye 100 évvel ezelőtt lett volna felállítva, ma Magyarországon nem két, de három millió református lenne. Csak a késő kor, a 81-iki zsinat szervezte ez intézményt és midőn hasznos, üdvös volta nyilvánvalóvá lett, nem szabad fejlődésében megakadályozni, nem szabad 10 év munkálkodásának gyümölcsét megsemmisíteni. Majd ha a missziói ügy egészen szervezve lesz, a 25°/0

-ot le lehet szállítani, de mostani állapotában 20% megbénítaná sikerét. Fejes István nem tartja célszerűnek a 25% törvénybe iktatását, hanem tőkésíttessék és missziói célokra annyi fordíttassék belőle, a mennyi szükségeltetik. Tekintetbe veendő, hogy a 25% nem a járulékból, de a tiszta jövedelemből vonatik ki. A közalap mindig gyarapodik és annak 25 °/0

jövedelme mindig nagyobb lesz és ha ez tisztán missziói célokra fordíttatik, az alapvagyon világos kárára történik, mivel azt is tőkésítve, szintén jövedelmezne. Kivánja, hogy ismét a konvent bizassék meg a költségek kiutalásával, amennyit szükségesnek lát. Décsey Lajos a 25% törvénybe iktatását helyesnek találja. Meczner József szerint van egy más misszió is, a szegény egyházak felsegélyése. Nagyon megfontolandó, hogy minő arányban történjék a jövedelem kiosztása. Kiss Albert nézetét pártolja. Molnár Béla előbbvaló dolognak tartja a honi egyházak erősítését, mint a távoli idegen országban levőket. Belsőleg erősítsük meg először az egyházakat, csak azután külsőleg. A 25°/0

-ot két részre osztaná, és felét missziói célokra, felét a gyámintézetre fordítaná. Nagy László elfogadja ugyan a 25 %-ot, de midőn a szétszórt csontokat szedik össze, akkor ne feledjék a lelkészek özvegyeit és árváit, kiknek érdekében sürgeti a gyámintézet felállítását. Gróf Degenfeld József és Vályi Lajos, miután a kérdés eléggé meg lett vitatva, szólási joguktól elállnak. A zsinat többsége elfogadja a 25% törvénybe iktatását, valamint a jövedelem javaslott felosztását mindenben. 8. A második kérdéshez hozzá szól Kiss Albert. Legtöbb bajt nézete szerint a közalap gyarapítására szolgáló járulék kivetése okoz. A lélekszámnál óhajtaná kimondani, hogy a magukat megváltott családok a kivetés alól felmentetnek. Körmendy Sándor a lélekszám szerinti 5 kr. kimondását soknak tartja. A zsinat elfogadja a javaslati szövegezést, Kiss Albert indítványa megvitatását a részletes tárgyalás idejére halasztva. 9. Az idő előre haladván, világi elnök az ülést berekeszti, miután a napirend következőleg állapíttatott meg: tárgyaltatni fognak az alkotmány törvényjavaslat 9. és következő fejezetei. Ülés vége d. u. 2 órakor. Molnár Lőrincs. KÜLÖNFÉLÉK. * Lelkészjelölés. A külső-somogyi egyházmegyében a szóládi egyház lelkészi állomására kijelöltettek: Tóth Pál m.-gvönki, Orbán Antal nágócsi rendes, Katona Ferencz szóládi helyettes, Biczó Zsigmond németszékelvi segéd- és Szalay László őszödi rendes lelkészek: a választás április 3-án lesz. * Budapesti vallásos estélyeink. Szerdán, március 23-án dr. Hegedűs István egyetemi tanár tartott szabad előadást a lelki szükségről. Alig tudunk szavakat találni a remek előadás hű jellemzésére. Az ó-klasszikus irodalom gyöngyeiből, a szentírás megfelelő helyeiből, a modern költészet találó .remekeiből szemen-szedett építő gondolatok tárháza volt ez előadás, a szabad szó fesztelenségével. egy apostoli buzgalmu lélek szivbeható melegségével, egy költői kedély és őszintén hivő lélek fenköltségével. Szavai felvilágosítottak és meggyőztek, lángragyujtottak és elragadtak, megnyugtattak és kiengeszteltek. Tudása kiterjedtségében, meggyőződése erejében, előadása nemes hevében egyaránt okultunk, épültünk és gyönyörködtünk. A lelki szükség az Isten utáni vágyódás, az Istennel való életközösség, mely különösen az imádságban, az Istennel lélekben és igazságban való imádásában nyilatkozik, ugy amint azt Krisztus mintaszerű imájában megmutatta, páratlan életpéldájában megvalósította — A nagy tetszéssel fogadott beszéd előtt Szőts Farkas, utána Kenessey Béla mondottak rövid s a tárgyhoz alkalmazott imádságot. — Jövő alkalommal a theologiai ifjúság rendez vallásos estélyt, mely változatos programmal: imával, karénekekkel, vallásos beszéddel, vallásos szavalatokkal igen érdekesnek ígérkezik, * A hereegprimás egyházpolitikai programmja. Vaszary Kolos hercegprímás a szent István-társulat folyó hó 22-iki nagygyűlésén hosszabb elnöki megnyitót tartott, mely tekintve a szónok egyházi méltóságát, a hazai római