Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-01-14 / 2. szám

11 armincötödik év t'o 1 ysi 111. 2-dik szám. Budapest, 1892. január 14. PROTESTÁNS ISKOLAI LAP Szerkesztüség1

: IX. kerület, Pipit-utca 3,'i. szóm. hová a kéziratok cimzendök. Kiadó-hivatal : Homyánazky Viktor könyvkereskedése, hová az előfizetési és hirdetési díjak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Elftffzetési Ara : Félévre: 4 frt őO kr ; egész évre : í> frt. Klöfizethetni minden kir. postahivatalban és a kiadó könyvkereskedésében (Akadémia bérháza). JJfjyes szám ára tíO kr. Gönezy Pál 1817-1892. Gyász gyászra tolul ez uj esztendőben. Alig temettük el Kerkapolyt, az enyészet vihara ismét ledöntött egy hatalmas tölgyet a nemzet és egyház erdejében. Terebélyes, viharedzett s noha magaskoru, mégis oly erőteljes vala, hogy szinte hihetetlennek látszik hirtelen kidőlte. Gönczy Pál nyug. államtitkár, a Szent Istvánrend kis keresztese, főrendiházi és akadémiai tag. dunamelléki egyházkerületi tanácsbiró, budapesti egyházunk algondnoka stb. stb., f. hó 10-én este karácsondi magányában hirtelen és váratlan elhunyt. Munkás, áldásos, közhasznú életpálya zárult be halálával. Hajdú-Szob oszló szülte, Debreczen nevelte, a negyvenes évek termékenyítő forrongása érlelte, a nemzeti elnyomatás szomorú tizede acélozta meg a nevelésügy eme lelkes apostolát, ki a maga gazdag paedagogiai tapasztalatait a hatvanas években a református tanügy terén gyümölcsöztette, az alkotmány visszaállítása után pedig az egész nemzet népnevelésében kamatoztatta. Gönczyben a tiszta magyar faj kiváló tulajdonságai a protestantizmus egyénképző nagy erejével, a gondolkozás világosságával és a jellem intenzivitásával voltak szerencsésen párosulva, A magyar faj és a puritán kálvinizmus typikus alakja egy személyben. Világos fej, önálló gondolkozás, egyenes jellem, rendíthetlen szilárdság, vallásos lelkület, praktikus természet, vas szorgalom: ezek alkották imponáló egyéniségét s ezek képezik kulcsát az ő lassú, de folytonos emelkedésének, fel a közélet azon magaslatáig, hol a nemzet sorsát intézik s a közművelődésnek irányt adnak. Tanügyi tevékenysége a zeleméri pusztai árvaszegényház tanítóságával kezdődik és a közoktatásügyi államtitkársággal végződik. Hírnévre az ötvenes évekkel vergődik, midőn a fővárosban egy elsőrendű finevelő-intézet élén működött, mint igazgató-tulajdonos. Intézete minta-intézet, előkelő iíjak nevelőháza, kitűnő tanerők (Török, Székács, Brassai, Gyulai stb.) gyülhelye, az üldözött hazafiság és számkivetett nemzeti nevelés menhelye volt. Ez időre esik irodalmi hírének megszilárdulása is. Számos tanügyi cikkei e Lap hasábjain, nép- és középiskolai tankönyvei, s tanári működése csakhamar az elsőrendű tanférfiak sorába emelték. A közoktatási bizottság, b. Eötvös Józseffel az élén, 1860-ban Gönczyt választotta előadónak. De hatalmas szervező ereje a Török Pállal együtt alapított pesti református főgimnázium szervezésében és igazgatásában, s még inkább az akkori »Egyetemes ref. tanügyi bizottság*-ban tűnt ki, melynek közelismerésben részesült népiskolai szervezetét Gönczy készítette. E népiskolai szervezet nemcsak a református tanügy történetében jelez nagy haladást, hanem az országos népnevelés terén is uj korszakot nyit meg, mert az 1868. évi népiskolai törvény alapelveiben a Gönczvféle ref. iskolai szervezet állami kodifikálása. Az alkotmány helyreállítása után Gönczy a közoktatásügyi minisztériumba hivatott, hol előbb mint osztály-, majd mint miniszteri tanácsos, végre mint h. államtitkár 1889. őszéig a népiskolai ügyeket vezette. Nemes ambícióval, páratlan szakértelemmel öntudatosan és következetesen szervezte a népiskolát; zajtalan, de ernyedetlen munkássága két decennium alatt a népiskolát valódi közművelődési és magyarosító infézménynyé tette, a tanítóságban eleven közszellemet teremtett, a tanügy iránt meleg rokonszenvet ébresztett a társadalomban. Ő a magyar népiskola reformátora. Állami és községi iskolák szervezése épen a legexponáltabb helyeken, a praeparandiák belső megalkotása s külső megépítése, a polgári iskolák létrehozása, a néptanítók nyugdíjintézetének megalkotása stb. stb. mind az ő vezetésének idejébe esik s nagy részben az ő közvetlen munkájának eredménye. Ötvenéves közpályája, melyet 1888-ban országos ünneppé tett a tanférfiak ragaszkodása és elismerése, ötven évi közhasznú munkásság volt s midőn egy év