Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-03-17 / 12. szám

képviselőt kér, mit a konvent megtagadott, pedig ezáltal az egyetemes egyházra semmi teher nem háramlanék. Azon kerületnek 8 egyházmegyéje és 14 képviselője van, igy kettőnek csak egyet adhat. Ki kellene emelni e sajátságos helyzetből. Tisza Kálmán világi elnök felvilágosításul elmondja, hogy a dunántuli kerületnek azért adatott még két képviselő, mert népessége nagyobb, mint a tiszáninneninek. Felszólaló argumentációja nem helyes, mert annak értelme szerint a dunántuli kerület 18 képviselőt kérhetne, ha a tiszáninneni 16-ot kér. A zsinat elfogadja a javaslati számarányt, melynek értelmében a zsinati képviselők száma jövőre: a tiszántúli egyházkerületben 34, az erdélyi egyházkerületben 18, a dunamelléki egyházkerületben 16, a tiszáninneni egyházkerületben 14, a dunántuli egyházkerületben 14. Farkas Ábrahám indítványozza, hogy e §. utolsó bekezdésében e kifejezés: »a zsinati választások.... 3 évre érvényesek,* — javíttassék ki így: »— 10 évre érvényesek.* Az indítvány elfogadtatik. Kiss Albert a második bekezdés célszerűségét vonja kétségbe, mely igy szól: »Ezenfelül a fő- és középiskolák s tanítóképezdék részéről mindegyik egyházkerületben két képviselő választatik az illető tanintézetek tanárai által, saját kebelökből«. Módosítani kéri igy: ^Ezenfelül a főiskolák és tanítóképezdék részéről egy, a középiskolák részéről szintén egy és igy mindegyik — stb. Szász Károly jogosnak és méltányosnak tartja az indítványt. Váró Ferencz hivatkozik a 70. §-ra, mely kizárja a módosítás szükségességét. Jobb lesz fentartani az egyházkerületek szabad rendelkezési jogát. Tisza István, Géresy Kálmán hasonló értelemben nyilatkoznak. A zsinat 41 szótöbbséggel 34 ellenében elfogadja Kiss Albert indítványát. Tisza Kálmán világi elnök az idő előrehaladottságára való tekintetből az ülést esti 8 órakor bezárja. Indítványozza, hogy holnap, március 13-án, vasárnap ülés ne tartassék és 14-én kezdve d. e. 10 órától tartsák az üléseket. Indítványozza, hogy e fejezet letárgyalása után vegyék elő a lelkészválasztás-, közalap- és adózásról szóló részeket, elsőnek vévén a tárgyalási sorrendben a lelkészválasztásit. Végre kéri a zsinat tagjait, hogy a legközelebbi ülésen szavazataikat adják be arra, kit megválasztatni óhajtanak az egyes bizottságokban megürült helyekre. A zsinat a világi elnök indítványát elfogadja. Ötödik ülés március 14-én. 1. Kun Bertalan egyházi elnök az ülést d. e. 10 órakor megnyitja és a jegyzőkönyv vezetésére egyházi részről Tóth Sámuel, a szólók jegyzésére világi részről Véghely Dezső zsinati jegyzőt kéri fel. 2. Sziládi Áron, a mult ülés egyházi jegyzője a jegyzőkönyvet felolvasván, hitelesíttetik. 3. Tóth Sámuel olvassa a törvényjavaslat napirenden levő ötödik fejezetét »A zsinatról*. Ennek 70. §-hoz, mely a zsinati képviselőknek az egyházkerületek általi igazolásáról intézkedik, hozzá szól Mezey Albert. Módosítani kivánja két okból: 1. mert nem tartja helyesnek, hogy alsóbbfoku testület állapítsa meg és igazolja a zsinati képviselők választását; 2. érvényre kell juttatni a kisebbség akaratát is és ezen okból a választás egyházmegyék szerint történjék. Körmendy Sándor és Beöthy Zsigmond szükségfelettinek tartják a §. módosítását. A zsinat megtartja az eredeti szövegezést. A 71. §. változatlanul marad. A 72. §-nál, mely a több helyen megválasztott zsinati képviselőkről rendelkezik, felszólal Tisza István, mivel a szövegezés nem eléggé határozott és világos. Nem intézkedik ugyanis arról, hogy mi történjék akkor, ha a két helyen is megválasztott zsinati képviselő a záros határidő letelte után sem nyilatkoznék az illető kerület elnökségénél, hogy melyik választást kivánja megtartani. Ezen okból nevezett §. utolsó mondatát: »ha pedig azt elmulasztaná, az illető kerületek elnöksége által záros határidő kitűzése mellett felszólíttatik«, — ugy kéri módosítani: »ha pedig azt elmulasztaná, az illető kerületek elnöksége által záros határidő kitűzése mellett nyilatkozattételre szólíttatik fel, mit ha elmulaszt, lemondottnak tekintetik*. A zsinat a 72. §-t elfogadja ezen módosítással. A 73. §-ban Szász Károly indítványára a »vagy« szó, mint helyesebbel: »illetőleg« szóval cseréltetik fel, egyebekben marad változatlanul. A 74. §. 3-ik bekezdését, mely a megbízó levelek megvizsgálásáról szól, módosítani kivánja Szabó Károly. Ezen szók után: »a korjegyzők segélyével megvizsgálják a megbízó leveleket« tétessék be: »melyeknek szövegébe bevezetendő az is, hogy az illető képviselő a 69. §. értelmében választatott,. A vizsgálat azonban arra is kiterjed stb.;« továbbra maradjon az eredeti szövegezés. Gróf Tisza Lajos nem fogadja el e módosítást, mivel nem lehet föltenni, hogy az egyházkerületek törvényellenes választást engedjenek meg. Kéri a zsinatot, szövegezés végett tegye át az alkotmányozó bizottsághoz. Lengyel Imre az eredeti szöveg megtartása mellett szólal fel. Az eddig tárgyalt törvények világosan meghatározzák, hogy ki és minő módon választható képviselőnek. E módosítás bizalmatlanságnak tűnik fel az egyházkerületekkel szemben. Várady Gábor pártolja gróf Tisza Lajos indítványát azon hozzáadással, hogy az alkotmányozó bizottság a 2. bekezdésre is terjeszsze ki figyelmét, hol a mondatelrendezés nem helyes. Szabó Kálmán elfogadja Szabó Károly módosítását. Tisza István is szívesen teszi magáévá a módosítás lényegét, mert bizalmatlanságra nem adhat okot, azonban mégis jobbnak látja, hogy tétessék át az alkotmányozó bizottsághoz. Indítványozó Szabó Károly kijelenti beleegyezését az áthelyezésbe. Kolozsváry Sándor helyesnek és világosnak tartja az eredeti szövegezést. A törvénybe nem szabad utasítást iktatni és nem helyes bizonyos dolgot ismételni. A zsinatpresbyteri elvek épségben tartására van fektetve a suly és midőn újra hivatkozás történik reá, az nem ugyan a kerületekkel, hanem az igazoló bizottsággal szemben bizalmatlanság. Révész Kálmán sem fogadja el a módosítást; egy pár szó közbeszurásával el lehetne oszlatni minden kételyt, de mivel a többség az áthelyezést óhajtja, szintén hozzájárul. A zsinat a 74. §-t Szabó Károly módosításával együtt átteszi az alkotmányozó bizottsághoz. A 75. §. ezen végső szavait: »s ezzel megalakul (t.i. a zsinat)*, Szeremley József kihagyni indítványozza, mivel a 79. §. utolsó szakában újra előfordul és ott is van helye. Az indítvány elfogadtatik; egyebekben a 75. §. változatlanul marad, valamint a 76—77. §. is. A 78. §. első szakára vonatkozólag, mely a zsinati tisztviselők választásáról intézkedik, Körmendy Sándor stiláris módosítást kér, t. i. e helyett: >A szavazatképes