Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)
1892-03-17 / 12. szám
zsinati tagok neveik felolvasásakor szavazataikat cédulákon beadják*, tétessék: »A szavazatképes zsinati tagok neveik felolvasásakor szavazataikat külön szavazó lapokon beadják*. Váró Ferencz pártolja a módosítást, de »szavazatképes* szó helyett még helyesebb lenne »szavazásra jogosult*. Várady Gábor a harmadik szak »állomásra« kifejezését »állásra * kéri javítani. Tisza István a második szak ezen szavait: »Mindegyik szavazás után» helyettesíteni kívánja igy: »A szavazatok beadása után«. A kivánt módosításokat a zsinat elfogadja. A 79—80 §-ok változatlan maradnak. A 81. §. utolsó bekezdése igy hangzik: »A bizottságok ülései nem nyilvánosak, de azokon a zsinat bármely tagja jelen lehet*. Gróf Tisza Lajos bővíteni óhajtja igy: » de azokon a zsinat bármely tagja, mint hallgató jelen lehet«. A zsinat elfogadja. A 82. §. eredeti szövegében megmarad, valamint a 83. §. is, kivéve, hogy a »3 év* helyett a 69. §-nak megfelelőleg »10 év* tétetik. A 84-—85. §-ok eredeti szövegezéssel fentartatnak. A 86. §-ban Mitrovics Gyula felszólalására »kezeli« szó helyett: »eszközli« szó tétetik. Marad lényegében eredeti szövegezéssel. A 87—88. §-okat, melyekben a zsinattartás költségeinek fedezéséről van szó, gróf Tisza Lajos, mint illő helyre, az egyházkerületekről szóló fejezetbe kéri áttétetni. A zsinat elfogadja és áthelyezés végett az alkotmányozó bizottságnak kiadja. A 89. §., mely a zsinat jog- és hatáskörét szabja meg, pontonként tárgyaltatik. Az a), b) pontok elfogadtatnak. A c) pont igy hangzik: »Az egyházkerületek felosztása, helyrajzi meghatározása ; az illető egyházkerületek és az egyetemes konvent meghallgatásával és beleegyezésével*. Várady Gábor összeolvasztani kívánja e pontot a 46. §-al, melynek szövegezése ez: »Az egyházkerületek területének módosítása vagy változtatása, az illető egyházkerületek meghallgatásával és beleegyezésével, a zsinat jogkörébe tartozik Körmendy Sándor nem fogadja el az indítványt. Megtartja a szöveget ezen szók törlésével: »és az egyetemes konvent*, mert a konvent beleegyezése korlátolja a zsinatot a maga intézkedéseiben. Beöthy Zsigmond szintén a szövegezés mellett szólal fel, de e szó kihagyásával: »beleegyezésével.* Mitrovics Gyula figyelmébe ajánlja a zsinatnak, hogy a 46. §-t, mely e tárgyban a kerületek hozzájárulását kívánja, már elfogadta a zsinat és azon változtatni nem lehet. Kolozsváry Sándor, Szeremley József, Tisza István. Vályi Lajos, Váró Ferencz, Lénárt József, Papp Gábor, Molnár Béla, Karap Ferencz rövid felszólalásai után, kimondatott gróf Tisza Lajos indítványára, hogy e pont a 46. §-al együtt tétessék át az alkotmányozó bizottsághoz alapos tárgyalás végett. A d), e), f), g), h) pontok változatlanul maradnak. Az i) pontra vonalkozólag Tóth Sámuel olvassa a konventi jegyzőkönyv 105. számú jelentését: »A tiszántúli egyházkerület a 89. §. i) pontjában fel kívánja említtetni a tanár- és tanítóképzést is, mit a nagybizottság az i) pontban kíván kifejezésre juttatni. Az egyetemes konvent magáévá tevén a nagybizottság javaslatát, kimondja, hogy a kivánt bővítés a 89. §. i) pontjába illesztessék be«. A zsinat ily értelemben tartja meg az i) pontot. A 89. §. többi pontja, valamint a 90. §. is változatlanul elfogadtatik. 4. A napirendre kitűzött fejezet letárgyaltatván, az egyes bizottságokban megürült helyek betöltését határozta el a zsinat. A választást megelőzőleg Tóth Sámuel jelenti, hogy a tiszáninneni egyházkerület, egyik zsinati képviselője, Bernáth Elemér eltávozván, helyébe Décsey József póttag hivatott be. A választások eredménye következő: egyházalkotmányi bizottságba megválasztatott:Décsey Lajos; közalap-és adózási bizottságba: Szilágyi Benő; törvénykezési bizottságba: Karap Ferencz; iskolaügyi bizottságba megválasztattak : Bedőházi János és Futó Mihály; naplóbiráló bizottságba: Baksay István, Dömötör Lajos és Kulin Imre; az ágost. hitvallású küldöttekkel tanácskozó bizottságba: Tóth Sámuel. 5. Kun Bertalan egyházi elnök a tárgyalást mára befejezettnek nyilvánítja: kéri a zsinatot, hogy mielőtt a lelkészválasztás ügyének tárgyalásához kezdene, nyilvánosság kizárásával alakuljon át értekezletté. Egyházi elnök indítványára a zsinat átalakul értekezletté, egyszersmind kimon íja, hogy márc. 15 én részint az ünnepélyekért, részint az értekezlet folytatásáért, nyilvános ülést nem tart. ülés vége s /4 1 órakor d. u. Molnár Lőrincz. IRODALOM. ** A békésmegyei tanító-egyesület évkönyve, melyet Vaday József, mint az egyesület főjegyzője állított össze, buzgó tevékenység tüköré. Közli ez évkönyv az illető egyesület tisztviselőinek és tagjainak a névsorát, az igazgatóválasztmány jegyzőkönyvét s azon érdekes, változatos és gazdag jelentést, mely az egyesület 1890—91. évi működését ismerteti. Ez ismertetés a legszebb képek egyikét rajzolja elénk azon működésről, a melyet tanító-egyesület szolgáltathat. Anyagilag nem gazdag az egyesület, de az előadások és felolvasásokban igazán az volt. Tanügyi lapokra 15 frt 25 krt irányzott elő, a tanítók árváinak alapja javára 25 frtot, pályaművek díjazására pedig 10 darab aranyat vett föl ezévi költségvetésébe. A jelentést két nagybecsű pályadíjnyertes értekezés követi, ezek egyike: »A gyermekjátékok bevitele az iskolába és gyakorlásuk a tanító közreműködésével*, irta Vaday József; másodika: »A kisdednevelés hatása a népiskolákra, tekintettel a megalkotás küszöbén álló kisdednevelési törvényre«, irta Purjesz Eugénia. — Szives elismeréssel és dicsérettel említjük föl munkásságukat. ** Az Athenaeum Kézi Lexikona. Szerkeszti: Dr. Acsády Ignácz. Tizedik füzet. A gyorsan népszerűvé lett s nagy elterjedésnek örvendő vállalat az uj füzetből már egynegyed részében a közönség kezében van. A negyven füzetből megjelent tiz, mely az A, B, G. és D betűk gazdag anyagát tartalmazza. E tiz füzethez 28 melléklet és pedig 7 szines, 8 térkép, 9 kettős fekete műlap, 4 tábla volt csatolva, melyeken különböző, körülbelül 300 ábra,
