Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)
1892-03-13 / 11. szám
Dávidházy János, Décsey Lajos, Deézsi Gyula, gróf Degenfeld Lajos és József, Doroghi Lajos, Dömötör Lajos, Futó Mihály, Géresi Kálmán, Győry Lajos, Hegedűs Lajos, Kiss Gábor, Kolozsvári Sándor, Horthi István, Kovács Károly, Kovács Ferencz, Lénárt József. Lengyel Imre. Losonczi Mihály, Mezei Albert, Nagy Ferencz, Nagy László, Pánczél Károly, Papp Gábor, gróf Ráday Gedeon. Révész Kálmán, Segesváry József, Soltész László, Szabó János, Szász Gerő. Szász Károly, Szász Domokos, Szél Kálmán, Szerernley Sámuel, Szeremley József, Széki Péter, Szilády Áron, Szilágyi József, Szilágyi Benő, Szilassy Aladár, Tóth Sámuel, Zeyk Gábor, Várady Gábor, Váró Ferencz, Vass Tamás, báró Vay Béla. Nemmel szavaztak 31-en: Ádám József, Antalfi László, Bencsik István, Baksay István, Bernáth Élemér, Bornemisza József, Csernák István, Czike Lajos, Debreczeni Gábor, Farkas Ábrahám, Gencsi Albert, Izsaák Dezső. Kiss Áron, Kiss Albert, Koncz Imre, Konkoly Thege Gyula, Kiss Elek; > Kopré Ferencz, Körmendy Sándor, Kulin Imre, Lukács Ödön, Meczner Béla, Meczner József, Mitrovics Gyula, Peterdy Károly, Ragályi Béla, Szabó Endre, Szabó Károly, Szarka Boldizsár, Vályi Lajos, lávol voltak 12-en: Antos János, Bartha Lajos, Bernáth István, gróf Bethlen Gábor, Gyarmathy Miklós, Karap Ferencz, Molnár Béla, Parádi Kálmán, Somkereki Miklós, gróf Telekv József, Tisza István, Uray Imre. Igy a b) pont 20 szótöbbséggel Körmendy Sándor stiláris módosításával elfogadtatott. A következő c), d), e), f), pontok változatlanul maradnak. Ezzel az ülés esti 8 órakor véget ért. Második ülés március 10-én. 1. Kun Bertalan egyházi elnök d. u órakor az ülést megnyitja és a mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére egyházi részről Mitrovics Gyula, világi részről Kolozsvári Sándor zsinati jegyzőket kéri fel. 2. Tóth Sámuel a mult ülés egyházi jegyzője a jegyzőkönyvet felolvasván, hitelesíttetik. 3. Mitrovics Gyula egyházi jegyző olvassa a törvényjavaslat harmadik fejezetének — mely szól »az egyházkerületekről — 50—54. §-ait, melyek eredeti szöveggel változatlanul fogadtatnak el, kivéve az 53. §-t, mely egyelőre függőben hagyatik. Következik a negyedik fejezet az »Egyetemes konventéről. Olvastatik az 55. §.; változatlan marad. Olvastatik az 56. §., mely igy szól: »Áll összesen 38 tagból (t. i. az egyetemes konvent), kik közül 10-en, nevezetesen az egyházkerületek mindegyikének püspöke, az erdélyi egyházkerületnek hivatalára legidősb világi főgondnoka s a többi négy egyházkerület fogondnokai, hivataluknál fogva; 28-an pedig az egyházkerületek által három évre történő választás alapján a következő arány szerint tagjai: a tiszántúli egyházkerület 8; a dunamelléki és erdélyi 6—6; a dunántúli és tiszáninneni kerületek 4—4 tagot választanak felerészben egyháziak, felerészben világiak közül. Mindenik egyházkerület még póttagokat is választ a szükséghez képest.« Gróf Drgenfeld, József világosan kitétetni kívánja, hogy a konvent 28 tagját az egyházkerületi közgyűlés választja. Módosítványát ily értelemben nyújtja be. Lukács Ödön: Az előmunkálatok egyik legsérelmesebb pontja az, hogy a konventi tagok választását is az egyházkerületekre ruházzák, elvévén e jogot a presbyteriumoktól. A proponált újítás nem egyezik az egyház evangéliomi fogalmával, nem a presbyteri egyházszervezet alapelveivel. Mig presbyteri elvet írunk zászlónkra, addig annak jogait még a zsinat sem veheti el; megbízást senki mástól elfogadni nem szabad, mint a presbyteriumtól, mert minden egyházi hivatalnokot jogosan az választ és ezen jog el nem vehető. Világi elnökünk mondá, hogy e zsinatnak nincs tagja, ki ne lenne zsinatpresbyteri. Én pedig ugy látom, hogy a javaslott újítás által egyházunk mégis sebes léptekkel közeleg a püspöki egyházhoz consistorialis szervezeten keresztül. Azon érvek, melyeket az újítás mellett hoznak fel, semmisek. Hiába hozzák fel, hogy a kerületi közgyűlés tagjait az egyházmegyék választják, következőleg a kerületi közgyűlés is választhatja a konventet. Miért nem hatolt a bizottság az elvi kérdések mélyére és miért nem mutatta ki, hogy ezen újítás miként illeszthető az egyház zsinatpresbyteri rendjébe? Egy másik érv a — célszerűség: nehézség és zavar kikerülése végett jobb, ha a kerületi közgyűlés választja a konventi tagokat, mint a presbyteriumok. Ha ez is érv, akkor épen oly joggal mondhatnók: miért választja a presbyterium az egyház főbb hivatalnokait, hisz könnyebb lenne kinevezés, mert igy csakugyan minden nehézség elenyésznék. Indítványozza, hogy a konvent tagjait a presbyteriumok válaszszák. Szász Károly pártolja gróf Degenfeld József módosítását, éppen azért szavazatát indokolni akarja. Nem megy a legvégső vagy mondhatni legfelső alapig, t. i. az evangéliomig, hol egyházszervezetről nincs is szó. Ha Lukács Ödön az apostoli cselekedetekről irott könyvet, akár az apostoli leveleket értette is, még ott sincs olyanról szó, ujj mutatást az evangéliomban erre nem találunk. Igaz, evangéliomi alapon állunk, de most nem ilyenről, hanem földön létező, közelebbről a magyarországi egyesült szentek szervezetéről van szó, és hogy ez zsinat-presbyteri alapon áll, senki kétségbe nem vonja, aki tenné, egyházunknak többé nem tagja. Benne van a 9. §-ban is, hol Erdélynek adatik utasítás e tekintetben. Jellemvonása egyházunknak a képviseleti rendszer zsinat-presbyteri alapon, mert ebben annak legalsó és legfelső foka ki van mondva. Nem a presbyterium a kezdet, hanem a hivek, a presbyterium pedig a hivek képviseletének első foka, legfelső a— zsinat, mert a hivek egyeteme itt érvényesül, röviden : a képviselet első fokából származik a legfelső. Ezek közt három fokozat van: egyházmegye, egyházkerület és konvent. Az egyházmegyei közgyűlést a presbyteriumok állítják össze. A kerületi tagok az összes egyházak presbyteriumai által választatnak. A konventen is vannak az egyetemes egyházak által választott tagok, mint a püspökök és főgondnokok. Az alsó három fokozat képviseleti fokozatos elvnek hódol, annak kell megfelelni a negyediknek, a konventnek is, hogy igazán elmondhassuk: zsinat-presbyteri fokozatos elv alapján állunk. A célszerűségi kérdésre nem is tér ki, ha már elvi szempotból helyesnek találja az űjítást. Azt a kis nehézséget szívesen elhordozná a belőle származó haszonért. Mitrovics Gyula: Egy oly nagytekintélyű törvényhozó testületnek, mint a zsinat, kell lenni oly vezéreszmeknek, mik alkotásaikat összetartják. Áldástalan munka van ott, hol ami egy helyen adatik, az más helyen visszavonatik. Ha a zsinat következetes önmagához és kihívást nem akar provokálni, akkor az adott jogot most nem veszi el. Pedig a javaslat által jog vétetik el a presbyteriumtól, melyre az eddigelé tárgyalt törvények is nehéz terheket raknak. A javaslat mellett felhozott indokok azon hatást teszik az emberre, hogy a presbyterium semmi jogot nem veszít, ha a kerületi közgyűlés választja is a konventi tagokat. A konvent ugy van feltüntetve, mintha nem is volna valami lényeges testület, pedig egyebeken kivül törvényhozó is, mert zsinat nem lévén, képviseli az