Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-03-03 / 9. szám

Jlofer Károly. Mombauer Emil reáliskolai igazgatók, Kármán Mór tanárképző intézeti tanár, Alexander Bernát, Beke Manó, Cherven Flóris, Kemény Ferencz, Pasdavszky József, Schmidt Ágost középiskolai tanárok, Lengyel Sándor polgári iskolai igazgató. Tehát 27 állam-hivatalnok, egy budapest-fővárosi hivatalnok és két független állású szakember. T A E 0 Z A. Rev. Dr. Mathews a mi zsinatunkról. (Vége.) A második zsinat. Az 1891-iki zsinat ennélfogva a második decenniális zsinata az egyháznak. Ez egyszersmind százados emlékünnepe is volt az 1791-iki törvényeknek. A törvénynek megfelelőleg zsinat nem tartható a király engedélye nélkül. Midőn a király megengedte a zsinatok tartását, követelte, hogy egy királyi biztos legyen a gyűléseken »felügyelet céljából«. Ez utóbbi igényt a magyarok határozottan visszautasították, ugy hogv a királynak meg kell elégednie azzal, hogy a zsinat üléseinek megnyitásánál felolvassák levelét, melyben kijelenti, hogy ámbár ezen zsinatra nem jelölt ki biztost a korona képviselőjéül, mindazáltal fentartja a király magának a jogot, hogy ezt megtegye, ha jónak látná. A zsinat bezárása után annak jegyzőkönyvei a király szentesítése alá bocsátandók. mert enélkül nem birnak törvényerővel. Az egyetemes zsinat minden tiz évben jön össze és mint az angol parlament, tisztán csak törvényhozó testület minden administrativ vagy executiv funkció nélkül. 116 tagból áll a következőképen : 5 püspök, 5 főgondnok, 10 tanári képviselő. 96 egyházi képviselő a presbvteriumok által választva, kik közt 48 pap és 48 világi. Összesen 116. Mivel a superintendesek és gondnokok élethosszig vannak választva, minden gyűlésen jelen vannak. E legutóbbi egyetemes zsinat december 4-én ült össze a megyeház nagy termében Budapesten. Két marcona hadfi állt a terem ajtajánál, kivont karddal, figyelmesen megvizsgálva minden bemenőt. A terem maga négyszegletes. jól világítva a nagy ablakok által, mig köröskörül egy keskeny karzat van a közönség részére. Semmiféle emelvény nincs és egy a terem hosszában nyúló nagy asztal, több kisebbel vele derékszögűleg s székek képezik az összes bútorzatot. A magyar papok, ép ugy mint az amerikaiak, nem viselnek papi öltönyt s a teremben csak egyetlen egy embernek volt fehér Luther-nyakkendője! Midőn azonban prédikálnak, gyakran reverenda-félét vesznek fel, vagyis hosszú gombos kabátot, gazdag zsinórozással a mellen, de a zsinaton egyet sem lehetett ilyet látni, mivel minden ilyen klerikalizmust tilt maga az egyház körülbelül 1830-tól fogva. Másfelől a superintendensek és esperesek fekete palástot (Szószerint: »egy fekete szövetdarabot*. Ford.) viselnek, nyakukba kötve, mely hátukról leomlik s melyből valamikor majd egy egész hivatalos öltözet fejlődhet ki. A papi öltözet egyszerűségét azonban bőven kárpótolta a mágnások fénye. Ezek nagyszerű nemzeti viseletükben voltak: magas lovagló csizmákban, sarkantyúsan, szűk lovagló nadrágban, a melyhez járult egy hozzá illő színű bársony vagy selyem tunika (atilla) kabát, gyakran valami világos színben és gazdagon díszítve arany gombokkal és láncokkal, továbbá drága díszítésű kardszíj, hozzá kard, melynek fogantyúja drágakövektől fénylik, bársony mente, igen gyakran csillagokkal és érdemrendekkel ékítve, nyugodott vállaikon, összefogva a mellen átnyúló lánc által; egy kicsiny, néha sastoll forgós sapka egészíté ki az öltözetet. A zsinat világi elnöke a tiszteletreméltó báró Vay Miklós volt, ki egyszersmind a főrendiháznak is elnöke és a legdrágább magyar kincsnek, szent István koronájának protestáns őre. Családja visszanyúlik szent István korába és egyike a legtiszteltebbeknek az országban. E család mindig a reformált egyház híve volt és dacára protestáns volta miatt szenvedett veszteségeinek, hű maradt Zwingli és Kálvin egyházához. Midőn az elnök belépett a terembe, az egész zsinat felállt előtte, nemcsak mint elnökét tisztelve meg ezzel, hanem mint olyant is, akit tiszteletreméltó múltja minden elismerésre méltóvá tesz s akinek az egyház java iránti érdeklődése ma is, midőn kilencvenedik évét töltötte be, épen oly mély, mint volt, midőn először kezdte meg működését, hetven egynehány esztendővel ezelőtt A zsinatot Kan Bertalan superintendens, az egyházi elnök nyitotta meg rövid imával. Elfogadtatván a meghivó levelek, megtörtént a hivatalnokok megválasztása s az elnök üdvözlő beszédet mondott. Azután megjelent a küldöttség a lutheránus zsinat részéről, amely szintén ebben az időben ülésezett, élén az elnökkel, báró Péchv vei, ki a képviselőháznak is elnöke; a világiak teljes magyar öltözetben, mig a papi tagok a szokásos Lutherköpenyt viselték. A küldöttség vezére rövid beszédet tartott, mire az elnök felelt szintén röviden. Visszavonulásuk után alulirtat kérték fél. hogy üdvözölje a zsinatot, mint a presbyterián szövetség képviselője. Én angolul beszéltem, a mely nyelven a papok és presbyterek (világiak) közül többen képesek társalogni, és arra báró Vay Béla, egy megye főispánja (Lord Lieutenant) felelt, szintén ugyanazon nyelven. Az én egész beszédemet és az ő feleletét, lefordíttatták magyarra és kinyomatták a zsinat jegyzőkönyvében. Most a tiszteletreméltó elnök kérte, hogy korára való tekintetből mentsék fel a zsinat rendes ülésein való elnöklés alól, mire a másodelnök, báró Tisza Kálmán, ki Deák Ferencz után tizennégy évig volt Magyarország miniszterelnöke, foglalta el a széket. Báró Tisza folyékonyan beszél angolul. Vasárnap ünnepi istenitisztelet tartatott a Kalvin-téri tágas református templomban. Ami természetes, telve volt, amennyire csak lehetett. A főajtó felett van az orgona karzata, mig ezzel szemben a szószék. A szószék előtt egy vékony korlát különít el egy helyet, amelyen belül foglaltak helyet a mágnások, az egyházi főhivatalnokok és a lutheránus zsinat küldöttsége A templom hajójában a nők az egyik, a férfiak a másik oldalon ültek. A zene a régi francia zsoltárokból vett dallamokból állott; az istenitiszteletben nem volt liturgialis rész, sőt még bibliaolvasás sem, de az egész gyülekezet felállott és állva maradt a textus felolvasása alatt, ami után dr. Szász, a budapesti superintendes tartotta meg az emlékbeszédet. A zsinat fő teendője az 1881-ben elfogadott egyházszervezet revíziója vala. Az egyik uj javaslat az volt, hogy a gyülekezeteknek számarányuknak megfelelőleg adjanak szavazatokat a zsinati képviselők megválasztására. A javaslatot igen sokan ellenezték és midőn a zsinat elfogadta, felényire szállította le annak, amit védelmezői kívántak. A másik tárgy a gyülekezetek és papok érvényben levő osztályozása volt. Áz 1881 -iki szervezet szerint, mindegyik négy osztályba van sorozva, az előbbiek áz