Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)
1892-03-03 / 9. szám
egyház fentartásához való járulás, az utóbbiak bizonyos egyházi képesítettség szerint. Ennek megfelelőleg csak első osztályú gyülekezetek választhatnak első osztályú papokat; másod osztályú gyülekezetek másod osztályú papokat, és igy tovább. A papok akadémiai képesítettségük, egyetemi tanulmányaik, szolgálati éveik és az azon évek alatt végzett működésükről szóló jelentések szerint osztályoztatnak, hivatalos bizonyítványnval igazolva, hogy jelesek, jók vagy kielégítők. Ilyen törvényekről a mi egyházaink közül egyetlen egy sem merne még álmodni sem, de a magyaroknak jobban kell tudniok. mint nekünk, hogy mi jó nekik és igy dacára a nem kevés számú fiatal pap panaszainak, ezen határozatok csaknem egészen változatlanul maradtak. Sok vitára adott alkalmat egy előzetes kérdés, az erdélyi képviselők állása. Eme testvérek nem a presbyteriumok által választattak meg, amint az egyetemes törvény követeli, hanem az egyházkerületi közgyűlés által, amint ezt az erdélyi törvény megengedi. A többi egyházkerületek szigorú presbyteriánusai erős oppositiót és kifogást támasztottak az ő jelenlétük ellen. Az ellenvetések első sorozatát leszorították a napirendről, mivel nem a kellő időben tétettek. Egy másik sorozat, mely erősen leckéztette az erdélyieket, lassanként elfáragcsálódoft. mig végre a zsinat megelégedett annak kijelentésével, hogy az erdélyi atyafiaknak a jövőben épen oly módon lesz kötelességük követeiket megválasztani, amint ezt a többi kerületek eszközlik. Tizenkétnapi ülésezés után a zsinat felfüggesztette munkáját, s az elnöknek. Kun superintendensnek imájával bezáródott. Jegyzőkönyveit most a király elé kell terjeszteni. és ha valamit változtatni kell, a zsinat újból összehivatik a legközelebbi februárban, megfontolandó, hogy mit kelljen az egyháznak tennie. Benyomások a zsinaton. Egyetlen rövid tekintet valamely törvényhozó testület üléseire, nem igen jogosítja fel a szemlélőt, hogy véleményt nyilvánítson arról, amit látott.; de mégis formál bizonyos véleményt és itt következik, amit az iró gondolt. A zsinat láthatólag válogatott, szellemi erejök teljében levő emberekből volt összealkotva. Egy sem látszott 40 éven alólinak; a fiatalabb papok minden valószínűség szerint a presbyteri és kerületi gyűlésekre szoríttatván. Minden egyes jelenlevő már lakhelyén tul terjedő hírnévre tett szert. Sokan kiváló szónoki erővel rendelkeztek, mert bár a nyelv maga ismeretlen volt előttem, a szónoki erő csengését világosan kiéreztem. Azt mondják, hogy a magva rok született politikusok, a rendtartás számos pontjának finomsága egyszersmind született parlamentaireknek bizonyítja őket. Ámbár a hangulat gyakran igen izgatott volt, / mégsem volt soha a legkisebb zavar sem és az elnök intézkedései azonnal elfogadtattak. Az ügyrend némely pontja különbözik a miénktől. Például a hivatalnokokat szavazati cédulákkal választották ; az egyik jegyző névszerint felhívott minden képviselőt, aki azután a középre jővén, beledobta szavazó lapját egy szekrénykébe, melyet a jegyző keményen tartott kezében. Hogy valamely tag szólhasson a zsinaton, előre fel kell jegyeztetnie nevét az elnöknél s a feliratkozottak sorrend szerint szólíttatnak fel. A zsinatot imával nyitották meg december 4-ikén reggel és szintén imával zárták be 16-ikán: ez a két alkalom volt csak, midőn imádkoztak. Ezen különösség magyarázata az, hogv a zsinat állandóan együtt ülőnek tekinti magát; mindamellett azonban könnyen lehetne időt szakítani minden nap az imádkozásra, ami csak hasznos lehetne a tagokra nézve. Az ájtatossági gyakorlatok hiánya miatt a zsinat sokkal hasonlóbb volt ahhoz, amit mi Nagy-Britanniában megyei gyűlésnek nevezünk, vagy egy parlamenti bizottság üléséhez, mint egy egyházi testülethez. Bizonyára nem ilyen kinézésűek az egyházmegyei, vagy egyházkerületi gyűlések, amelyeken az egyház szorosan vett belügyeiről tanácskoznak. A magyar református egyház nagyságra nézve a második a föld presbvteriánus egyházai között. Ha fejlődése némely irányban nem egyezik meg teljesen más egyházakéval, tekintetbe kell vennünk történetét és földrajzi helyzetét. Nem esik bele, még közel sincs a mi modern egyházi életünk és működésünk folyásához. Van 2000 egyháza, de ezeknek papjai közül igen sokan nagyon szegényesen vannak fizetve. Az egyház ugyan kap a kormánytól, a gyenge egyházak segélyezésére, évenként 80,000 forintot, valamivel kevesebbet 7000 fontnál. Hasonló összeget kapnak a lutheránusok és egy kisebb összeget az unitáriusok: ez a pénz azonban felosztatik a superintendenciák között és különböző célokra használtatik fel, egyébként a papoknak ellátása azon adózásból történik, melyet fizet az a nép, mely állhatatosan küzdött mindig az egyház szabadságáért mindenféle állami ellenőrzés ellenében. Az iró. mint a szövetség képviselője irányában a lehető legelőzékenyebbek voltak és sokan komoly óhajtásukat fejezték ki a presbyteri ánus egyház különböző ágainak összeolvasztását illetőleg. Talán megengedik az én magyar barátaim, hogy udvariasságukat viszonozzam azon óhajtásommal, először: hogy minélelőbb helyes pénzügyi rendszert találjanak, az egész egyházra nézve, amely által anyagi segélyforrásaik kifejlesztethetnének és minden lelkésznek biztosíttathatnék tisztességes életmód; és másodszor: hogy papok és nép részesüljenek a Szent Lélek kegyelmes kitöltetésében, hogy azonnal felvehetnék a munkát, mely ajtajok előtt várakozik reájuk, t. i. azon zsidóknak, görögöknek, rómaiaknak és mohamedánoknak evangelizálását. kik keleti Európát lakják, de akik most igy szólnak: »Senki sem gondol a mi lelkünkkel*. Hamar István. KÖNYVISMERTETÉS. ^Igénytelen javaslat a zsinat munkakörére s ebben a főbb elvekre nézve, melyet az egyetemes egyház összes egyházai, e. megyéi, e. kerületei, összes iskolái, nyűg- és gyám intézetei, valamint az egyetem összes vagyona és évi költségvetéseiről, ugy szintén az összes lelkészek, tanárok és tanítók évi fizetéseiről szóló részletes és összesített kimutatással együtt, a zsinati képviselők gondolkodó figyelmébe ajánl Zelenka Pál, zsinati képviselő. Miskolcz, Forster Rezső könyvnyomdája. 1891.« — Ára ? . . . Az »Igénvtelen javaslat* című, nagyon is szerény címen fellépett mű, egy igazi »kincses ház« minden protestáns, de főleg ág. evang. egyháztagra nézve; egy valódi forrásmunka. Merítgetnek is immár belőle mindazok, akik ismerik s akik a fenforgó egyházi és iskolai kérdésekkel tüzetesen foglalkozni szoktak. Csiky Kálmán ur pedig épen erre alapítja alapos, irányadó cikke (»A hazai prot. egyházak és az állam*) érveit és okoskodásait. Miután a mű »a. zsinati képviselők gondolkodó figyelmébe* van ajánlva s a zsinatok épen most fognak