Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1892 (35. évfolyam, 1-56. szám)

1892-02-18 / 7. szám

eléggé csodálkozni s annyira természetesnek hiszem ugy az Írásbelinek, mint az önéletrajznak magyar nyelvűségét, hogy még indokolni is fölöslegesnek gondolom. Az önéletrajz egyébiránt bátran elmaradhat! És most következik a konventi szabályzatnak az a §-a, melyen módosítani óhajtanék és ez : a tudomány oh csoportosítása (38. §). A szabályzat szerint: »A theologiai szaktanfolyamban előadandó tudományok 10 csoportra oszlanak; a magántanári minősítést megszerezni óhajtó ezen csoportok közül kettőt választani köteles. A 1.0 csoport következő: 1. ó-szövetségi; 2. uj-szövetségi exegeticai; 3. hittani; 4. erkölcstani; 5. egyetemes egyháztörténelmi; 6. dogmatörténelmi ; 7. hazai egyháztörténelmi; 8. gyakorlati theologiai; 9. egyházjogi; 10. bölcsészeti csoport*. Ez a csoportosítás nem részarányos, már pedig ha szabad választást engedünk a kandidatusnak, ez a részarányosság az első feltétel. A két első csoport igen sokat felölel és nincs arányban pl. a 7-kel. Az ó-szövetségi exegetikai csoport ugyanis magába foglalja: a héber nyelvet, a régiségtant, a zsidó nép történetét, az ó-szövetségi kánon történetét s még ezenkívül az ó-szövetségi kor vallástörténetét, a biblica theologia ó-szövetségi részét; az új-szövetségi exegetikai csoport megkívánja: a görög nyelvnek, új-szövetségi kánontörténetnek, az apostoli kor történetének, az új-szöv. kor vallástörténetének (új-szöv. biblica theologia) ismeretét. Bizonyára elég terjedelmes és tartalmas csoport. Igen! és ezzel egyenrangúnak van feltüntetve pl. a hazai egyháztörténelmi csoport (7), melynek tárgya csnpán egy: a magyar egyház története. Hogy ez a két csoport egyformán nehéz és egyforma előkészületet igényel: ki állíthatná? Azután külön csoportot képez az erkölcstan (4) és különt az egyházjog (9). Vájjon itt is megvan-e a kellő arány a tudományok között? Egy külön csoportnak címe: bölcsészeti (10); ugyan hát van-e ez oly tartalmas csoport, mint az erkölcstant kivéve akármelyik más ? Hiszen ennek is csupán csak egy tárgya van, a vallásbölcsészet, a mely elég nehéz studium ugyan, de hogy felérne pl, a két első csoport közül akármelyikkel, azt velem együtt talán mindenki kétségbe fogja vonni. Ha már továbbá csoportosítást akarunk végezni, miért választjuk külön az egyetemes egyháztörténelmet a hazaitól, hiszen abban megvan a mi egyházunk történelme is és igy kézzelfoghatólag felesleges; ez a másik csoport a mellett, hogy szemmelláthatólag szűkebb körű, tehát nem is arányos. De nem részletezek többet. Én hiszem, hogy a ki utána néz és gondolkozik, be fogja látni, hogy összeválaszthat az illető kandidátus két olyan csoportot, a melyekre előkészülnie negyedrész annyi fáradságába kerül, mint a nehezebb másik két csoportra. S hogy ez mire vezet, annak kitalálásához semmi bölcseség nem kell. Megvallom, részemről több figyelemben óhajtanám részesíteni a tudomány követelményeit és az egymáshoz közelébb álló studiumokat szeretném egy csoportban látni, hogy igy a természetes rokonsági viszony folytán az egész csoportba jobban behatolhasson a vizsgázó. Ilyen szempontból én össze kívánnám vonni a rokontárgyakat, külön csoportokba és így kevesebb számú, de tartalmasabb csoportokat különböztetnék meg A tudomány érdeke, a mélyebb tanulmányozás lehetősége, a szakember képződésének elősegítése egyaránt követelik ezt a helyesebb csoportosítást. A theologiai tudomány ezen ágai szerint megkísértem, hogyan gondolnám én csoportosítani a tantárgyakat. Ugy hiszem meg lesz csoportjaim közt a részarányosság is és elég iesz téve a tudomány érdekeinek is. Én a Hagenbach-féle osztályozás alapján négy csoportot veszek fel és ezekbe óhajtanám beilleszteni az összes studiumokat. Azt előre bocsátom, hogy specialistaságot nem kívánok a vizsgázótól és ezért sem arab nyelvismeretet, se aegyptologiát, assyrologiát stb. nem veszek fel a csoportba, mint az 1890-ik debreczeni javaslat. Hiszen ezekre egy theol. tanárnak nincsen feltétlenül szüksége. A négy csoport így alakulna: I. Exegeiika. Ide tartoznak: a héber és görög nyelv ismerete, az ó- és uj-szövetségi kánon történelme, s mint melléktárgy : a héber nép s az apostoli kor történelme. II. Históriai csoport. Ide tartoznak: Biblica theologia (ó- és új-szövetség), dogmatörténet, egyháztörténet. III. Systemati/ca csoport. Ide tartoznak: Rendszeres dogmatika, morál, encylopaedia és vallásbölcsészet. IV. Praktika theologiai csoport. Ide tartoznak : Egyházjog, katekhetika, liturgika, homiletika és gyakorlati Írásmagyarázat. Nagyon természetesen e szakcsoportok közül mindenik elég arra, hogy dolgot adjon a vizsgázónak és ezért a csoportok közül akármelyik önmagában is elég, akármelyiket válaszsza is ki valaki. *) A vizsgálat eredményére vonatkozólag semmi utasítást nem ad a konventi szabályzat. Az iskolai pedáns osztályozást én is felesleges munkának tartanám és megelégedném egyszerűen annak megállapításával: képesíthető-e az illető vagy sem? Kalkulusra itt nincs szükség. Ennyiben óhajtottam hozzászólni a-theologiai magántanári intézmény kérdéséhez. Egyházunk bölcs Gamálieleitől függ, a zsinati atyákon áll, hogy teljesen kiépüljön a fél munkában levő épület. Legyenek bármiként csoportosítva a tantárgyak, legyen akárhogy rendszabályozva a vizsga: egy a fődolog; vagy tetőzze be a magántanári képesítést a magántanárok jövőjének biztosítása, vagy — rontsuk le a falakat is, mert vagy szükségesek a szakemberek, vagy nem! Rácz Kálmán. *) Kétségkívül elég, sőt sok is, kivált a két első csoportban, melyekből bátran lehetne hármat csinálni, n. m. ószövetségi, újszövetségi és történelmi csoportot. Ez az ötös beosztás, azt hiszem, hogy arányosabb és a theol. tanszékeknek is megfelelőbb volna mint akár a konvent, akár a t. cikkíró tervezete. Szerit.