Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-05-24 / 21. szám

fizetését éveken keresztül saját gyógyítására költötte. Családját privát vagyonából tartotta fenn. Dacára sok szenvedéseinek, jó humorát sokáig megtartotta, s humorán át csillogott lelke tisztasága és jósága. Mint humoros elbeszélőt, a Lapokban szétszórva megjelent elbeszéléseiért, a fővárosi sajtó is elismeréssel üdvözölte, Jókai lapjainak szívesen fogadott munkatársa volt. Betegen is nagy buzgalommal vezette, administrálta egyházát. Keze után fénylik a szálkái egyházban minden. Ott mindenek szép renddel és ékesen vannak ! Napról napra láttuk az elmúlt tél óta különösen sietni, rohanni a sir felé, melybe vágyott. Rohamosan fellépő tüdővésze — több más idült makacs bajokkal társulva — csak hamar letépte róla az életek utolsó nyomait vonásait is, s e hó 4-én esteli 10 órakor ugyanazon szobában, melyben bölcsője ringott, sötét ravatalra emelték mellette odaadással őrködő kedvesei. Máté-Szalka városa bölcsőt, koporsót adott neki egyiránt ! Fia volt Máté-Szalka kedves emlékű s nagy tekitélyű, nagy tiszteletben állott papjának Debreczeni Papp Istvánnak; ki őt a legnagyobb gonddal, legnagyobb odaadással, nagy költséggel neveltette. Tanulmányait Szatmáron, M.-Szigeten, s Debreczenbe végezte. A theologiát elvégezvén meglátogatta a bécsi prot. theologiai fakultást is, hallgatónak beiratkozott; onnan haza jővén atyja mellett lett s. lelkész, ennek nyugalomba vonulása után rendes lelkésszé választatott. Mint rendes lelkésznek csak megnősüléséig volt állandó egészsége. Első neje Kosa Róza korai elvesztése után, napról-napra hervadt gyengélkedett. Még csak 43 éves volt! De ez a rövid néhány év is nagyon megérlelte a sirnak. Áldás volt már reá nézve a halál ! A n.-károlyi ref. egyházmegye benne tiszta kezű páratlan lelkiismeretességű pénztárnokát gyászolja. Díszes és igen értékes érczkoporsóját szebbnél-szebb arany feliratú koszorúk borították. Özvegyet és egy kis leánykát hagyott maga után. Halála általános részvétet keltett minden felé. A város lakossága felekezeti különbség nélkül gyászt öltött. A tornyon, parochián, iskolaépületeken fekete lobogók lengettek. Dr. Csíky Kálmán műegyetemi tanár, Csíky Lajos és e sorok irója, mint unokatestvérüket siratják őt hamvaiban. Temetése alkalmával e hó 6-án d. u. a szálkái nagy templom nem volt képes befogadni a gyászoló közönséget. Hamvai felett a templomban felkérés folytán az egyházmegye közszeretetnek örvendő esperese, Segesváii József ur mondott remek egyházi beszédet Máté evangélistától idézett ezen textus alapján : «boldog szolga az, a kit az ő ura talál az ő tiszti szerinti cselekedni)). A sirnál az elhunytnak káplánja, a szép tehetségű Havas Gyula mondott igen szép megindító imát. A temetésen paptársai közül sokan valának jelen, s az egyházmegyei tanítói énekkar gyönyörű szép énekeket zengedezett. Most már együtt van ismét az egész család!.... e régi sok boldog órát látott parochia pedig üres.... rideg hangtalan; mint a letarolt őszi táj. De nem zavarom tovább álmaid kedves rokon, kedves halott! Emiivel tartoztam neked és veled együtt alvó kedveseknek; tartoztam a véled átélt szép órák emlékeinek! Pihenj csendesen! Legyen nektek édes a nyugalom!— Jól esett lelkemnek sírhalmod rideg porára letenni e cypruságat! Jármi, 1891. május 13-án. Kosa Ede, egyházmegyei tanácsbiró. IRODALOM. ** Magyar gyermekjáték-gyűjtemény. Szerkesztette dr. Kiss Áron, kiadja Hornyánszky .V. könyvkereskedése. Budapest, 1891. Előfizetési ára 2 frt 50 kr, terjedelme 518 1. — A magyar gyermekjátékoknak első gyűjteménye ez, melynek összehordásahoz az országnak csaknem minden megyéje járult valamivel. A rengeteg anyagot a gyermek fejlődése szerint rendezte, dr. Kiss Áron, paedagogiai irodalmunk e kitűnősége, de az iskola-fajták számára való paedagogiai feldolgozás nélkül. Először a felnőttek játékai a kicsinyekkel, mondókák, állatcsalogatók, állatriasztók, más mondókák, játékra szólitó mondókák, kiolvasó mondókák hintázó mondókák vannak közölve. Ez a kötetből az I—II. szakaszt foglalja el. Azután a III—ik szakaszokban a Játékok közöltetnek óriási számban, a vidékek megjelölésével, melyeken gyűjtettek. A daljátékok szövege a dallammal együtt van ismertetve, a dallamokat Bai talus nézte át és Sztankó Béla zenetanár rendezte sajtó alá. Az Előszóban a szerkesztő egyenként megnevezi azon gyűjtőket, kik a nagy mű létre jövéséhez hozzájárultak. — Szak szerül eg fogjuk ismertetni. ** Szepes-Béla város története cím alatt Weber Samu lelkésztől érdekes munka jelenik meg következő tartalommal. A város fekvése, klímája és terményei. A város történetben. Praehistorikus leletei és politikii fejlődése. Miveíődési intézetek. Különösen a róm. kath. egyház és iskola, az ev. egyház és iskola. A földmivelés, kézmű és ipar. A vérpénzadó és ^ hadiesemények. Építkezések és népesedési viszonyok. O és uj egyesületek az eg)ház terén is. Határvillongások. Nehéz időkről. Közegészségi ügy. Szokások. Kiváló férfiak. — Ezen mű, mely szoros összefüggésben áll a Szepesség többi városainak történetével is, számos illustrációval és eredeti okmánynyal, valamint bevezetéssel van ellátva, melyet Hunfalvy Pál irt és melyben a Szepesség történetére visszapillant és a munkát, mint forrásművet is elismerő szavakban melegen ajánlja. A könyv előfizetési ára 1 frt 50 kr, bérmentes küldéssel 1 frt 60 kr, mely összeg Weber Samuhoz Szepes-Bélára küldendő be. — Előre is felhívjuk rá a történetkedvelők figyelmét. ** Locke. Bölcsészettudori értekezés. Irta Szabó Aladár theol. akad. h. tanár. Budapest, Hornyánszky V. könyvnyomdája. 8-réi 64 lap. Kapható Kókai Lajosnál. Ára 60 kr. Szegényes magyar philos. irodalmunknak figyelemreméltó terméke e mű, mely Locke-nak, az első modern kritikai philosophusnak életrajzát és philos. rendszerét ismerteti. Bemutatja Locke-ot az embert, a bölcsészt, az államférfit, s ama kornak vallási, politikai és társadalmi viszonyait, a melyek között Locke «élt, gondolkozott, tévedt, küzdött, fejlődött hatott és hatásokat elfogadott.)) A műnek fejezetei : «Locke otthon és az iskolában)) ; «Locke és Shaftesbury» ; «Locke Hollandiában.)) «Művei a türelemről és az emberi értelemről)) és «Locke visszatér Angliába. Politikai, paedagogiai és theol. művei. Halála.» — Forrásait, Lord King és Fox Burne Lockéról irott életrajzait s a philosophus eredeti műveit sokkal nagyobb önállósággal, alapossággal és élénkebb kritikai érzékkel használja föl, mint p. o. Biatsy Demjén soproni tanárnak 1886-ban megjelent hasontárgyú bölcsészettudori értekezése, a mely csak Lord King művét s a franczia és német feldolgozásokat követi, s a melyet — különös — szerző ur nem ismer s művében sehol sem emlit. Gyönyörűek a prot. buzgóságáról és műveltségéről szélesebb körökben isme-