Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-05-24 / 21. szám

retes szerzőnek fejtegetései a puritánokról (9. 1.), Lockénak az úttörő psychologusnak az Istenre, természetre s az emberre vonatkozó problémáiról (17. 1.), a türelemről (35. 1.), az atheismusról (37. 1.) Locke paedagogiájáról (53. 1.)-stb., a hol a szerzőnek reflexiói felette érdekesek és tanuságosak. Mily szép p. o. az atheismus jellemzésénél az a tétele : «Sok nagy eszmét, tudományt szabadságot meggyaláztak olyanok, a kik azokat zászlóikra irták. De egyet sem annyira, mint a vallásos eszméket. A vallás tulajdonképen mint az isteni erőknek az emberi lélek által való elsajátítása nem lehetett oka lényegénél fogva azon bűnöknek, melyeket cégére alatt elkövettek. De volt az a képmutatás, melylyel sokan a legdíszesebb takarót a leggyalázatosabb tettekre és szenvedélyekre vetették, melylyel a múltban egy-egy vallásos jelszót felkapva, gyilkolták a többieket, s a melylyel ma hivatalosan sokszor hirdetnek oly vallásos felfogásokat, melyeket valójában hazugságnak tartanak, életök rosszasága által pedig épen meghazudtolnak. Az atheismust helytelen felfogásnak mondjuk tehát, de kérdjük, a kinyilvánított atheismusnál nem veszedelmesebb-e az erkölcstelenségnek szent dolgokkal való eltakargatása ?» De már azt igazán nem értjük, mit keres az 54. la] on a görög nyelv kérdéseinek szerző által adott apológiája? Szerző úr jó írónak van elismerve, élvezetes és érdekes olvasmány e műve is, de nem mindenütt szerencsés stylista, úgy hogy helyenként sajátszerű kifejezésmódokkal és szófüzéssel találkozunk a műben. Különben a legmelegebben ajánljuk azt a bölcsészetet kedvelők szives figyelmébe ! — ész.) KÜLÖNFÉLÉK. * Püspöki látogatás a kecskeméti egyházmegyében. Szász Károly dunamelléki püspök ur a zsinatelőkészítő bizottsági ülések és a pünkösdi ünnepek miatt félbe szakított egyházlátogató körútját következőleg folytatja. Budapestről indulás május 23-ikán szombaton reggel 7 óra 25 perckor a központi pályaudvarból s megérkezés 10 óra 42 perckor Gyöngyösre. Még az nap este átmenetel Jászberénybe; 24-ikén látogatás Jászberényben ; 25-ikén Jászkiséren; 26-ikán Szol.okon; 27-ikén d. e. Tószgen ; d. u. Tisza-Várkonyban ; 28-ikán Tisza-Vezsenycn ; 29-ikén 0-Kecskén ; 30-ikán Jász-Karajc-1 ön; 31-ikén Abonyban. Onnan az estéli vonattal haza. A még háralevő egyházak meglátogatása őszszel fog megtörténni. * Tanár választás. Debreczenben a most folyó egyházkerületi gyűlés alkalmával a főiskolai bölcsészeti tanszéket, mely Tóth Ferencz lemondása által üresedett meg, a tiszántúli kerület és debreczeni eklézsia tanárválasztó küldöttsége egyhangúlag dr. Öreg János debreczeni gimnáziumi tanárral, ismert bölcsészeti és paedagogiai iróval töltötte be. Pályáztak még Pőcz János békési, Melegh Gyula szigeti és dr. Serédi Lajos eperjesi tanárok ; a tanári kar első sorban dr. Öreget, másod sorban dr. Serédit ajánlotta. A választáshoz melegen gratulálunk. * Egyházi aranykönyv. A verebi ref. egyházban pünkösd első napján egy szegény sorsú hajadon, Pénzes Teiézia, egy értékes s díszes veres selyem bársony urasztali és papi szék teritőt ajándékozott az egyháznak «Isten dicsőségére». Ugyanakkor Czeczei Erzsébet és Máiia nővérek egy szintén igen szép fekete bársony szószék és pápá szék teritőt ajándékoztak e fejirattal: «Isten dicsőségére adom 1891.)) Jól esik látinunk ez önző és anyagias korban, az ilyen önként s szívből jött jó cselekedeteket. Áldja meg az Isten, a jószívű, egyszerű sorsú adakozókat, s vegye kedvesen értékes ajándékukat ! * Nyilvános számadás. A mult év szeptember havában Krman Dániel 150 éves vértanúi halála alkalmából, kiadtam annak kéziratban feltalált Jiattyú-éneku

-kt magyar és tót nyelven. A művecskét Károli Gáspár háromszázados emlékének ajánlottam, s tiszta jövedelmét az országos protestáns árvaházra szántam. Vallalatom anyagi eredményéről — a nevezett közcélra való tekintetből — van szerencsém e becses lap utján a következőkben nyilvánosan beszámolni. Nevezett éneket kinyomattam 1200 magyar és 2000 tót példányban a b.-csab.ú „Corvina" nyomda által, melynek számlája tesz : 40 forintot. Eladtam a saját egyházamban : 400 magyar példányt 6 krjával 24 frt, 400 tót példányt 4 krjával 16 frt. Ezen kivül a következő megrendeléseket vettem : Nagyságos Breznyik János igazgató úrtól Selmeczbányáról 2 frt. Nt. Kármán Ede lelkész úrtól Bisztróról 1 frt. T. Dr. Krámer Gusztáv úrtól Mezőberényben 50 kr. T. Benedikti József gyógyszerész úrtól Békésről 40 kr. Nt. Áchim Ádám főesperes úrtól Szarvason 14 kr. Nt. Dax György lelkész úrtól Mezőberényben 10 kr, összesen : 44 frt 14 kr. Az ekként mutatkozó 4 frt 14 kr tiszta hasznot mai postával a «Protest. egyli. és isk. lap» nt. szerkesztőségének küldtem be, az országot prot. árvaház számára. Eladatlan maradt 1550 tót és 750 magyar példány. Mezőberény, 1891. május 15-én, ifj. Jeszenszky Károly, evang. lelkész. * A tanulók országos tornaversenye pünkösd másod napján a fővárosi közönség nagy érdeklődése állal kisérve, kedvezőtlen időben, kissé hiányos előkészítés és rendezés.mellett folyt le. Közel négyezer magyar ifjú, 80 iskolából, az ország minden vidékéről, tornászegyenruhában mutatta be testi edzettségét, ügyességét, fegyelmezettségét. Részt vettek az első versenyben prot. középiskoláink növendékei is, bár nem mindenik intézetünkből, igy pl. a debreceni, n.-enyedi s több más ref. iskola növendékei sem voltak jelen. A kik részt vettek, nem is voltak utolsók, annyira nem, hogy az első díjat is egyik intézetünk, a budapesti ref. főgimnázium növendéke (Matavovszky Ernő) nyerte, mint a ki absolute legkitűnőbb tornásznak bizonyult. A gerelyvetés első díját pataki diák (Szinnyey), a legnagyobb síkfutás díját szintén budapesti ref. girnn. növendék (Záborszky J.), a kisebb (100 méteres) futás díját is pesti gimnáziumnak növendéke (Simon E.) nyerte el. A vidéki prot. iskolák növendékei közül is többen nyertek díjakat. — Általában véve az egész verseny üdvös és célszerű kezdeményezésnek bizonyult, melynek folytatását és fejlesztését mi is kérjük, várjuk, helyeseljük. De két észrevételt nem hallgathatunk el. Egyik paedagogiai természetű, s arra irányul: igyekezzék a rendezőség jövőre nagyobb kiterjedésű előkészületeket tenni, s ne ismételje azt a bántó eljárást, hogy akár az idő rövidsége, akár hely szűke miatt egész intézetek ifjúságát kigolyózza, kizárja a versenyből. Ez méltán rosz vért szült mind a mellőzötteknél, mind a közönségben. Másik észrevételünk vallás-erkölcsi természetű s a clericalismus túlbuzgalmára* vonatkozik, mely a tornaversenyen is kimutatta a foga fehérjét. A verseny, idején plakátok hirdették, hogy az «összpróba» után 101/2 órakor ((szentmise)) tartatik a városligeti ((Hermina-kápolnában)) a «római. kathol. növendékek számára.)) Nem akarjuk azt kérdezni, hogy a felekezetnélküli állam