Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-02-08 / 6. szám

kérelmet. így csak a főváros nagylelkű támogatása és a tanügy barátainak nemes adakozása tette anyagilag lehetségessé a gyűlés megtartását. Tizenkét évi szünetelése alatt bőven meggyültek a megbeszélendő tárgyak. Vagy 30 tétel ajánltatott különböző tanítóegyesületek részéről. Nyolcz választatott s tárgyaltatott. Korszerű s életrevaló eszmék merültek fel egyebek közt a tanítók szolgálati viszonyainak, a szakszerű tanfelügyeletnek, a tanítók anyagi helyzetének, a népiskolai tantervnek és a népiskolai tankönyvek megbeszélése közben. Ha a tanítók igényeiről szól valaki, rendesen a díjazást szokták érteni. E gyűlésnek inkább szellemi igényei voltak nagyok. Szigorúbb tanitóképesitést, előléptetést a tanfelügyelet terén, életrevaló népiskolai tantervet s oktatást, tapintatosan szerkesztett s megbírált tankönyveket stb. kívánnak. Igaz, egynémely nézet kifogás alá eshetik. Nagyképűség száműzendő az oktatásból. A gyűlés egyik előadója azt kívánja, hogy a tizedes törtek már az elemi hat osztály negyedikében taníttassanak, másik azt, hogy az elemi tanulók vagy 10-féle tankönyvvel halmozhassanak el. A tizedes törteknek nagyobb jelentőség tulajdoníttatik, mint a minővel azok az elemi oktatás körében bírnak. Ennek oka a mértékek számviszonyainak félreismerése szokott lenni. Mintha bizony mértékeink mint egész mennyiségek és egész számokkal nem volnának tárgyalhatók. Talán bizony szebben hangzik fél ív papir helyett : 5 tized ív, 3 decimeter helyett: 3 tized meter, 15 centimeter helyett : 0'i5 meter, 6 krajczár helyett: 6 század forint!? Á tankönyvekre vonatkozólag csak annyit jelenthetek ki határozottan, hogy már túlságosan belemerültünk a tankönyvelésbe, és maholnap a tanítás eredményét a tankönyvek számáról Ítélhetjük meg biztosan, t. i. oly értelemben, hogy annál kevesebbet tanul az iskolában és tud a tanuló, minél több könyvvel jár az iskolába. «Innen eddig lesz a leczke, tanuljad otthon, majd segit a szülő vagy instruktor» : ennyire jusson-e mindegyik népiskola elemi oktatása és testi nevelése ? 1 Nyelvtani, számtani terményrajzi stb. tankönyv nem a kis tanulónak, hanem inkább a tanitó kezébe való, hogy tananyag s tanmód tekintetében el ne ragadtassa magát túlzásokba, hibákba. Igen szép, hogy a felső népiskolai és polgáriskolai tanitők egy egyesületté alakultak s együtt tartják (jelenleg 6-dik) közgyülésöket. Pedig a viszonyok látszólag ellenségeskedésre képesek hangolni a két iskola tantestületeit. A felső népiskola ügye hanyatlóban van, még pedig a polgári javára (a ministeri jelentés elismeri ezt); a polgári kiváltságokkal bír a felső népiskola kárára. A gyűlés egyik előadója a felső népiskolák «szomorú helyzetének)) egyik fő okát abban találja, hogy a polgáriskola ipari és gazdasági szaktanfolyamokat nyert, holott azok a felső népiskolát illették meg. Előadó mentőszerül ajánlja vagy a felső népiskoláknak újjászervezését vagy polgáriskolákká való átalakítását. A polgáriskolai tanítók meg mintegy rálicitálnak az előbbi indítványra és a polgáriskolát kereskedelmi oktatással kibővítve 4 osztályúvá átalakítani kívánják. Ezzel ismét életrevalóbbá válnék a polgáriskola. A kir. tanfelügyelők (összesen 22-en) október 16. országos értekezletre (= első) gyűltek össze Budapesten, hogy közös érdekeiket s hivatásukat testületi együttműködéssel kezdjék szolgálni. E szolgálatban évenként össze akarnak gyűlni paedagogiai és közigazgatási kérdések megbeszélése végett. Már is tervbe vették az elemi és középiskolai nyelvtanítás viszásságainak lehető megszüntetését s összhangba hozatalát. Munkájok bizonyára elő fogja segíteni nemcsak felügyeletök egyöntetűségét és sikerét, hanem az iskolák működésének czélszerüségét is. Közoktatási ministerünknek, illetőleg közoktatásunknak — eltekintve a pénztár szegény állapotától — öröme lehet, mert mindenfelé mozgást, munkát lát a népoktatók körében. Mintha uj korszak küszöbéhez jutott volna népoktatásunk ! Bizonyára e mozgás és munka szükségkép oly fává alakul, melynek galyai, levelei több táplálékot keresvén a pénztárak felé hajlanak; ezek egyike a közoktatási szegény pénztár is. Adjon Isten áldást a munkára és a pénztárra ! Eperjes. Fábriczy János. T A R C A. A gyóntató-szék erkölcsi veszélyei. — Chini(]uy K. A pap, a nő és a gyóntatószék c. műve nyomán. — (Folytatás.) VII. Eejezet. Szabad-e tűrni a fülbegyönást a polgáriasult nemzetnek r Már az eddig mondottak is minden további magyarázat nélkül megállapítják és indokolják a feleletet : a mely nemzetnek van érzéke a becsület iránt, annak a fülbegyónást egy pillanatig sem szabad tovább tűrni. De Cbiniquy atya ugy tesz, mint az okos róka vadász; a meglőtt rókának még akkor sem hisz, ha elesett; hanem a fejére üt még néhányat, hogy bizonyos legyen a ravasz állat halála felől. A fülbegyónás dogmáját már eddig is eléggé földre teritette ; de hogy annál inkább feltárja halálra méltóságát, ujabb okokkal pecsételi meg állításait. Kezébe veszi a szt. írást, s azzal dönti halomra mindazokat a bizonyságokat, melyeket alapul vettek és használni szoktak a fülbegyónás védelmére s világosan kimutatja azt a szigorú következtetést, hogy: «Róma papjai nem egyebek, mint imposztorok, midőn azt állítják, hogy a bűnök kötése és oldása feletti hatalom kizárólag nekik adatott.)) Egy igaz katholikus keresztyén nemzet nem hagyhatja tovább e hatalmat a papok kezében, hanem vissza helyezi azéba, a kit megillet; azaz a Golgota keresztfáján bűneinkért meghalt Isten szent fiának a kezébe. A pap is ember, mint más; bűnös ember mint más; bűnös nem oldozhatja fel embertársa bűneit, egyedül az Isten, ehhez menjetek; ehhez esedezzetek; mert egyedül ő bocsáthatja meg bűneiteket! VIII. Fejezet. Megszerzi-e a fülbegyónás a lélek békességét r Megható szavakban írja le első gyónásának történetét. Százszor is folyamodott szűz Máriához, hogy segítse őt visszaemlékezni minden bűnére. Nappal nem tudott nyugodni, éjjel rettenetes álmai voltak ; mintha a pokolra jutott volna azért, hogy valamely vétkét elfelejtette meggyónni, Előtte lebegett a pap méltóságos, komoly arca, mint a haragos Istennek ellene felingerült szolgája. Egy részről a bocsánat reménysége, más részről a pokol, ha gyónása nem lenne tökéletes. Mindez kimentette lelki testi erejét. Végre elérkezett a gyónás napja; ott térdepelt gyóntatója mellett, remegve kétségbeesve,' mivel a gyóntatáshoz előkészítő oktatások alkalmával elliitteték vele, hogy a pap Jézus Krisztus valóságos képviselője, megszemélyesülése. Elmondtam