Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-12-20 / 51/b. szám

Harmincnegyedik évfolyam. 51. sz, b)

Budapest, 1891. deczember 20. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Előfizetési ára: Hirdetések dija: Félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni Egész oldal 16 írt, féloldal 8 frt, negyed minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban, oldal 4 frt, nyolczad oldal 2 frt.— Bé-Egyes számok ára 20 kr. lyegdíj külön 30 kr. TARTALOM : Vezércikk. Protestánsokat közösen érdeklő ügyek. Sz. F. — Az ev. ref. egyházzal közös ügyek. Zelenka Pál javaslataiból. — A csurgói állami tanilóképezde igazgató-tanácsosainak kinevezéséről. Egy protestáns. — Iskolaügy. Bonyhád, Gyönk, Szegszárd. Dr. Bartha Béla. — Tárca. Beythe István és hittani álláspontja. Thúry Etele. — K ö n y v i s m e r t e t é s. Juhay Antal: A gyermek első tanítója. Keresztesi Samu. — Belföld. A reformátusok zsinatja. Molnár Lörincz. — Üdvözlő iratok zsinatunkhoz M. L. — Irodalom. — Különfélék. — Adakozás. — Hirdetések. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓ-HIVATAL IX. ker. Pipa-utca 23. szám. Protestánsokat közösen érdeklő ügyek, A zsinatok teendői között első rendű fontossággal birnak azon kérdések, melyek mindkét hitvallású evang. egyházunkat közösen és egyenlően érdeklik. Ezek a protestáns «közös ügyek.» A két zsinat e közös ügyek elintézésére már bizottságokat is választott, és pedig népes és tekintélyes bizottságokat, ezzel külsőleg is jelezni akarván azt, hogy a megoldandó kérdésekre maga is nagy súlyt fektet. A kiküldött bizottságok bizonyosan egyesült erővel közös tanácskozásokban fognak a közös ügyek elintézésére javaslatokat készíteni, melyeket aztán a két zsinat ünnepélyes megerősitéssel fog törvényerőre emelni. Ezek a «vegyes bizottságok)) lesznek a két psotestáns egyház ((delegatio))-ja, mely egyszersmind egy ujabb s talán a legerősebb kapocscsal fogja megszilárdítani a két egyház közötti testvéries viszonyt. Az unió ez uton egy nagy lépést tesz előre, mert a közösen érdeklő ügyek egyértelmű és egyirányú elintézése valóságos véd- és dacszövetségszerű egyesülést hoz létre a testvér egyházak között. A protestáns közös ügyek természetüknél fogva kétfélék. Olyanok, melyek a két protestáns egyházat államjogi oldalról együttesen érdeklik, és olyanok, melyek a két egyházat interconfessionalis tekintetben egyenlően érintik. A közösség mindkét irányban a két egyház egyenlő áll amjogi helyzetében és a két confessio lényegrokonságában gyökerezik. Az államjogi és hitelvi alapok e közösségéből természetszerűleg foly mindkét irányban a két egyház érdekközössége, védelem-közössége és actio-közössége, melyeknek irányt és szervezetet adni van hivatva a két zsinat egyazon célra kiküldött két bizottsága. És ha e bizottságoknak akár szellemi erejét s egyházi és államjogi tapasztalatait, akár keresztyén hazafias s testvéries érzületét tekintjük, bizton remélhetjük, hogy az a protestáns delegatio a mi véren szerzett és küzdelmekkel megtartott protestáns érdekeink megvédésére és megszilárdítására az adott viszonyok között a lehető legalkalmasabb módokat és eszközöket fogja előteremteni. Mert az bizonyos, hogy e téren is felette sok az aratni való gabona és az arató nagyon kevés. A házi használatra alkalmas kisebbszerű eszközöknek és módoknak egyikét másikát mindkét egyházban némi sikerrel alkalmazzák az éberebb és serényebb aratók ; de a két protestáns egyház egyetemének szellemi és erkölcsi közerői a protestáns nagy érdekek védelmére szervezetlenül hevernek s a nagyobb és egyöntetűbb egyház-társadalmi tevékenységre képesítő protestáns közszellem még tétlenségben szendereg. Ezt kell felébreszteni, ezt kell szervezni, ezt kell jó irányba terelni, ha számot tevő tényezők akarunk lenni a közéletben s ha azt akarjuk, hogy lelkészeink, tanítóink a hitélet lelkes apostolai, hitsorsosaink pedig hitünk és egyházunk áldozatkész védői és pártfogói legyenek. Mert egyházi közszellem nélkül, kormányzók és kormányzottak együttérzése nélkül fent hatalmaskodássá, lent unott igává satnyul az egyházi élet. Az egyházat lélek teremtette, következőleg lélek tarthatja fenn és lélek szilárdíthatja meg csupán. A vezetők adjanak irányt, lelket és példát a közharcosoknak, s akkor ezek nemcsak bizalommal, hanem tettrekész erővel, erkölcsi és anyagi áldozatokkal is követik őket! Ily lelkes vezért, ily serény aratót üdvöz^-