Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-02-01 / 5. szám

felhívjuk az egyházi közönségnek s különösen az egyházi tanügy vezérférfiainak figyelmét. A református egyháznak, melynél az iskola az egyház veteményes kertje, hivatásszerűleg arra kell törekednie, hogy tanítói jól érezzék magukat az egyház anyai kebelén. Elő kell mozdítania a tanitóság jogos érdekeit s előre látó bölcsességgel erősíteni azon kapcsokat, melyek az iskolát, kölönösen a népiskolát, mindenestől az anyaszentegyházhoz csatolják. Ujabb időben e kapcsolat az érzelmekben itt-ott lázulásnak indult, a mi veszélyezteti a papság és tanitóság egyetértő működését a gyülekezetekben. A M. Pr. N. e viszony kölcsönös erősbitését, a tanítóság egyházi szellemének növelését s a papság tanügyi érdeklődésének fokozását tűzte ki célul. E szép törekvés pártolásra érdemes. A lap előfizetési ára egész évre 4 frt, félévre 2 frt. Előfizethetni Mehner Vilmosnál Budapesten (Papnövelde u, 8. sz.) ** A munkás-kérclés memoranduma. Socialis-, állami- és közgazdasági-politikai szempontból, tekintettel a magyar és osztrák birodalomban kifejlődött pénzes hitel-ügyi viszonyokra. A földbirtokos, középosztály, kisbirtokosok, mezei napszámosok, közpapok, tanítók, postamesterek, körjegyzők, díjnokok, szóval a nemzet óriási többségének javát célozva irta Kubovich Gáspár. Szerző tulajdona. Ungvárott, 1890. 8-adrét, 194 lap, ara 1 frt. —- Egy csudálatos könyv, telve sok szép és hóbortos eszmével; eléadva helyenként szellemes, egészben véve lapos és pongyola módon ; felölelve statuspolitikát, sociális kérdéseket, közgazdaságot, pénzügyet, hitelviszonyokat, munkáskérdést, egyházpolitikát és tanügyi reformokat; gondolkozó fejjel, de rendszertelenül ; nagy tapasztalattal, de sok bizarrsággal ; lángoló hazaszeretettel, de kevés bölcseséggel írott könyv. Egy elkeseredett bús magyar kifakadásainak, egy meghasonlott kedély zavart ömlemgéseinek, egy sokat olvasott, de olvasmányait megemészteni nem bírt fej fegyelmezetlen zagyvalékainak gyűjteménye. A munka i-ső része elméleti javaslatokat ad a közgazdasági válság megszüntetéséhez és a munkáskérdés helyzetének javításához; 11-ik része gyakorlati javaslatokat nyújt a közgazdasági válság megszüntetésére, pénz- és hitel-ügyünk rendezéséhez és a munkáskéz téli és nyári foglalkoztatásához. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hírek. Az erdővidéki egyházmegye lelkészi főjegyzőjévé, Révay Pál utódjává, szavazattöbbséggel Kövér András k.—ajtai lelkész választatott meg; tanügyi előadójává pedig Lőrincz Gyula kisbaezoni lelkész. — Jurányi Gusztáv clevelandi (Amerika, Ohio allam) magyar református lelkész, ki nem rég foglalta el állomását, az ott megjelenő «Reformirte Kirchenzeitung»-ban, melynek egy számát szerkesztőségünknek is megküldötte, érdekes cikksorozatot ír magyar református egyházunkról. * Egyházi aranykönyv. A sipsi-szcntgyörgyi egyházban egy középső harang, öntésére Nagy Károly városi, gazdagondnok és egyháztanácsos 400 frtot adományozott; Révay Pál sepsi-szentgyörgyi lelkész pedig a lelkész özvegyek és árvák javára 50 frtos alapítványt tett, melyhez élethoszszig évenként 10 írttal. fog járulni. * Irodalmi társaságunk érdekében lelkes hangú, helyesen indokolt «Szózat»-ot intézett Pap Gábor dunántúli püspök ur az egyházkerületében működő esperesi s általuk a lelkészi hivatalokhoz. A felhívást a D. P. L. egész terjedelmében közli. Rámutatva a protestantismus fényes irodalmi múltjára, feltüntetve a clericalismus és ultramontanismus állami és társadalmi oékebontó üzelmeit, nagy igazsággal emeli ki, hogy e veszedelmes ((irányzattal szemben a magyar protestánsok nem lehetnek közömbösek, nem maradhatnak tétlenül, ha az élet jogáról lemondani nem akarnak.» Etámadásokkal szemben «meg kell kezdeni a védelmi harcot, mert támadó harcot a mint nem indítottunk, ugy folytatni sem akarunk, de a támadás elleni védekezés erkölcsi kötelességünk.)) Ezért nagy buzgósággal sürgeti egyházkerülete lelkészi karát, hogy mind maguk lépjenek be az írod. Társaságba, mind gyülekezetük tagjait buzdítsak a belépésre, mert — úgymond — csak is tömeges pártolás teszi lehetővé, hogy a tudományos Szemle és történelmi művek mellett népies vallásos iratokat is adhasson ki a Társaság. —• Vajha minél többen megszívlelnék Dunántúl lánglelkű püspökének e korszerű intelmét! Vajha minden lelkésztársunk egész lélekkel felkarolná e magas hivatású, de az anyagiakban még szegényes társaságunk ügyét s művelt hitrokonaink köj zött hathatós propagandát csinálnának ez életbe vágó, első rendű egyháztársadalmi egyesületünknek. A dunántúli püspök ur példáját tisztelettel ajánljuk többi püspökeink munkás figyelmébe ! * Simor hercegprímás halála, melynek hírét múlt számunk zártakor vettük, általános részvétet keltett, teljesen méltót azon egyházi magas álláshoz, melyet az elhunyt főpap viselt. Azóta a kath. világ elsiratta, a világi sajtó feldicsérte, a kath. egyház fényesen és méltóságteljesen eltemette. Nekünk, más. hiten levőknek is jól esett a kegyelet e szép nyilvánulása, mely első sorban a vallás fölkent főpapját illeti. Mi is nagyra be csülttik Simórban a képzett theologust, a buzgó főpapot, a kegyes keresztyént. De nekünk ugy tetszik, hogy a világi sajtó túl lépte a tárgyilagos igazság határait, midőn Simor hazafiságának is dicshymnust zengett. A hazafias és nemzeti érzület nem igen volt erős oldala a néhai prímásnak. Magas állását, óriási jövedelmét, melyeket a nemzettől nyert, szegényesen kamatoztatta a nemzeti művelődés, hazai tudomány és magyar művészet oltárain. De a papi érdekeknek lelkes bajnoka és áldozatkész istápolója volr. 11. i. p.! * Szíves kérelem ujabb egyházirodalmunk külföldi ismertetése érdekében. Az a szíves fogadtatás és elismerés, a melylyel a derék Prot. írod. Társaság és annak kiadványairól a Köstlin-féle Theol. Studien und Kritiken 1890. 1. füzetében közölt hosszabb ismertetésem a külföldön, s részben ide benn a prot. sajtó részéről is találkozott, fölbátorít arra, hogy azzal a legközelebb jövőben egy nagyobb tanulmányomban ujabb egyházirodalmunkat is a maga összes phásisaiban megismertessem. A lehetőségig hű és teljes képet szeretnék nyújtani a legjobb akarattal a külföldnek a mi lassan mozduló, de mégis élő egyházirodalmunkról, a melyre nézve az eddigelé ismertetők hiányában sok tekintetbén tájékozatlan. Óhajtanék abban kiterjeszkedni összes egyházirodaimi mozgalmainkra a Prot. Egyházi és Iskolái Lap megindításától kezdve a Közpapok, illetve Reformátusok Lapjáig, s a Prot. Theol. könyvtártól föl a a Prot. írod. Tarsaság megalakulásáig, illetve szerencsés megindulásáig. Nevezetesen kiterjeszkedem majd régebbi és ujabb keletű vállalatainkra épúgy, mint egyéb irodalmi erőlködéseinkre, ugy, hogy a legkisebb prot. német vagy magyar néplap vagy egyéb protestáns jellegű termék sem fogja kikerülni figyelmemet. E munkalatomhoz természetesen nagy szükségem van prot.