Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-02-01 / 5. szám

«Itt kellene emlékezni Zsemlér nevű ecdárul, de mivel még 1700—1712 táján (valóban 1718-ban), a szent-benedeki káptalan faluja lévén, a helv. conf. levők mind kihajtattak, a templom elvétetett, a tanító kiűzetett, elannyira, hogy egyet sem szenvednek meg ott, azért csak maguknak hagyatnak s mi általunk sem i.rtattatnak. 29. Szentgyörgy. A nemes székek közül egy és város volt, most az esztergomi érsekséghez való paraszt falu, a felséges kir. kamara alatt. A venerabilis clérus által 1729-ben az exerc. és a jó kőtemplom elfoglaltatott. Helv. conf. 256, pápista 36, luth. nincs. Járnak Fegy vernekre, vizes utakon, 1 V2

óra. Megvan az elvett kőtemplom. A zsemlén pleb. egyszer megyen belé egy esztendőben, sz. György napkor; többire a verebek bírják. Vagyon valami hitvány nótárius, de az nem arra való, hogy a gyermekeket tanitsa. Contrib. 810 frt, dom. 261 frt. 30. Kis-Sáró. Földesura az esztergomi érsek, most pedig a kamara. Elvétetett az oratorium 1733. Kazy László viceispán által, el is hányatott Zimány Miklós tiszttartó által. Helv. conf. 156, pápist. 6, luth. nincs. Járnak Orosziba és Fegy vernekre. Fogadtak rendükön való nótáriust, de az uraság tisztjei meg nem szenvedték, hanem pápistát állítottak, ki egyszersmind kocsmáros is. Nagysáró pleb. Kardos Miklós keresztel den. 25, esküdtetet den. 60, avat den 60, temet den. 84, hívek fizetnek Rí. 7, den. 48, búzát 34 p. m. szántanak, aratnak, kaszálnak a nagy-sárói határban. Contrib. 497 frt, dom. 165 frt. 31. Nagy-Sáró. Földesurok: báró Hellenbach, Tettes Beniczky Farkas és Gyurcsányi urak, ez pápista, amazok luth. Mint a többiek, nagyobb részint, ezek is 1733-ban fosztattak meg jó kőtemplomuktól. Helv. conf. 147. páp. 76, luth. 2.5. Járnak Orosziba. Közöttük lakó pleb. Kardos Miklós keresztel stb. Megvagyon a jó kőtemplom ; egyebet nem csináltak rajta, hanem a tornya és teteje megromolván, újra zsindelyezték. Melynek elvételekor kegyetlen kínzásokat vittenek végbe. Három jobbágy contribuens emberen u. m. Szabó Mihályon, Baranyai Istvánon és Dávid Jánoson 3 napok alatt kilencszáz ütéseket verettek a templomkulcsa oda nem adásaért, kegyetlenül. 32. Szódó. A compossessorok különb-különb félék, mint alább megtetszik (t. i. a minden egyház után névszerint kiirt lakosok számából), kik többnyire benne laknak. Priváltattak a kőtemplomtól 1733, mint egyebek. Helv. conf. 156, pápist. 7, luth. 10. Járnak Orosziba. Megvagyon romlásban az elvett templom, pusztán áll, senki sem jár belé. Sem mester, sem nótárius. A nagysárói pleb. alatt vannak. Három contr. gazda fizet quantumot Rf. 67, dom. 22 frt. 33. Garam-Mikola. Földesurak a paulinusok, kik elvették a kőtemplomot 1712-ben. Helv. coní. 206, páp. 28, luth. 7. Nagypeszekre s Tergenyé're járnak, Hontvármegyébe. Megvan az elvett templom, esztendőben egyszer László király napján látogatják. Nótárius vagyon, egyszersmind kocsmáros. A zelizi pleb. alatt vannak. Contrib. 649 frt, dom. 216. 34. Zeliz. Exerc. már volt 1600-ban. Földes ura gr. Eszterházy Károlyné, Amália a Lymburg Styrum. Elvétetett a kőtemplom 1730. a földes ur által oly szin alatt, mintha az uraság summáspénzét akarnók elhelyezni egy ládában, lemenvén a templomba egy pap is, füstölést tett, elfoglaltatott és a prédikátor kiűzetett, mint a templomban levő inseriptió is bizonyítja. Helv. conf. levő contribuensek 312. Több árendások, zsellérek, sokan részint pápisták, részint luth., kiket leirni nem lehet vaia. Istentiszteletre járnak Tergenyére Hontvármegyébe. Megvan az elvett templom, elvételének módját, idejét a sanctum-sanctuarium fölött való inseriptió bi' zonyitja ma is. (1774). Közöttük való plebanus keresztel stb. 35. Garam- Vezekény. Már 1600-ban mater eccla volt, mint az megtetszik a nálok lévő 1714- die 8-a mensis máj. Léván Matinovics Mátyás nevü szolgabiró és Krizanics György esküdt által peragáit inquisilióbul öc fatensek tanú vallomásából. Mostani földes ura gr. Eszterházy Károlyné. Az akkori földes ur vétette el a kőtemplomot 1730-ban. Helv. conf. 275, pápist. 56, luth. 6. Járnak G.-K.-Sallóba, Hontvármegyébe veszedelmes utakon, vizáradáskor sokszor nem is lehet. Megvan az elvett kőtemplom, szent Anna napján szokták ceremóniával egyszer látogatni. A zelizi pleb. keresztel stb. Contrib. Rf. 456, dom. 152 frt. 36. Agó. Földes ura (lásd Zeliz). Kazy László közbejöttével vették cl «fegyveres kézzel)) az oratoriumot 1733-ban. Vannak még hívek 102-en, pápista 30, luth. nincs. Járnak Garamkissallóba, (Hontmegye). «Az oratorium, mivel fából volt, s maguknak gyámolitása nem engedtetett, másoknak pedig gondjuk reá nem lévén, a régiség miatt megrevült és eldűlt. Sem mesterük, sem nótáriusok. A zelizi pleb. látja el. «Nb. Itt következnék Nagy-Málás nevü ecclésia, mely is templomától a sokszor említett Kazy László által 1733-ban fosztatott meg; de mivel már a helv. cont. levők ott annyira elfogytanak, hogy alig találtatnak tizen, azért annak leírásával 11 agun k at, most pedig olvasásával nem fárasztunk Győröd, Nived, Setétkiu, Eny eltogytanak.w íme a barsi egyházmegyének Barsvármegye területén fekvő ezen 36 (tulajdonkép 42) egyházáról emlékszik meg a kerület altal kívánt 1774-iki conscriptio. Hátra van még szólni a barsi egyházmegyének Esztergom- és Hontmegye területén fekvő egyházairól, melyekről kö; zelebb. Nagy-Igmánd. Szentkúty Károly. IRODALOM. - ; ** „Magyar Protestáns Néptanító" címmel január eleje óta Budapesten, Dr. Kerékgyártó Elek szerkesztéj sében, Melmer Vilmos kiadásában uj tanügyi lap "jelenik meg, mely «a hazai ev. református tanítók hivatalos hetilapja.)) Az uj lap tulajdonképen a régi ((Protestáns Néptanító)) (szerk. Sólyom Antal) és a Nemzeti Iskola (szerk. Dr. Kerékgyártó E.) c. tanügyi közlönyök egybeolvadásából keletkezett s igy szerkesztője és dolgozótársai is ismert, jó nevű tanügyi irók. Egész gardája a kálvinista tollforgató tanítóknak. Határozott református tanügyi politikát szolgál és sürget. Az egyház és iskola között fennálló testvéri viszonyt erősbiteni, de egyszersmind tisztázni is igyekszik, azon elvek szerint, melyeket a református tanítók országos szövetkezete mult nyári gyűlésében zászlajára irt. A lap eddig megjelent számai eprogramm alapján, józan padegogiai elvek j szerint, folyton erősbülő protestáns szellemben vannak szerkesztve. Van számos értékes iránycikke, hoz jó paedagogiai tanulmányokat, felöleli a szépirodalmat, gondot fordít az egyesületi tevékenységre. A szamrólszámra erősödő, szép hivatásit, néptanítóink s az egyházi iskola fontos érdekeit hévvel istápoló közlönyre