Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-02-01 / 5. szám

nagy községben szenteltünk fel 1890. okt. 19. egy csinos iskolát és imaházat tanítói lakással. Ez imaházat én avattam fel, tartva beszédet a zsúfolásig megtelt imaházban I. Móz. 28, 16—17 vers felett. Scbneider tartá az úrvacsora előtti és Fa István pancsovai lelkész az úrvacsora utáni beszédet. A község vendéglőjében volt a banquett, mely lelkes hangulat mellett ment végbe, jelen volt a község intelligentiája; volt magyar, német, horvát nyelvű toaszt, melyek között mindenkit meglepett Schneider Pál missziói lelkész ur szép folyékonysággal elmondott horvát nyelvű toasztja, melyben a banust és nejét, a buzgó Teleki Margit grófnőt, áldozatkész hitsorsosunkat, éltette. A kerület főnöke is jelen volt az ünnepélyen s a ref. hívek ragaszkodását szépen tolmácsolá a szónokló lelkész. Örömmel láttam, hogy az ide szakadt ref. németeken meglátszik az, hogy száz év alatt ha nyelvük nem is, de szivök magyar lett; az ünnepély utáni mulatságon nemzeti táncukat, a keringőt felváltva táncolták a csárdással. Mily boldogok voltak, hogy van most már iskolájuk, tanítójuk, imaházuk; látni kellett volna, midőn a nők dicsekedve mutatták papnéjaknak imaházukat, iskolájukat; hát a férfiak, kiknek otthonjuk Szivacz volt, hol nem kellett nékik a templom, de az elhagyatottságban bezzeg érzik annak szükségét, hogy kell nekik lelki vezér, kell iskola és imaház, ha meg nem akarnak halni, semmisülni lelkileg. Látva Schneider buzgalmát, az óriás kiterjedésű miszsziói területet, mely gondozására van bizva: Asanya, Obresch, Kopinova s ott bent a legszélső ponton Gregurevecz, hol hitrokonink az anyanyelvöket és viseletöket is levetkezték s még csak a hit köti hozzánk: nem tudom eléggé sürgetni, hogy a konvent által ajánlt missziói köröket létesítsük s érdeklődjünk eme missziónk iránt, gyámolitsuk anyagilag azokat, kik a szórványban élő híveinket oly önzetlen hitteljes szeretettel gondozzak. Anyagilag a mi misszionáriusaink a Duna mellékén, hála a kegyelem Istenének, tűrhető szegénységben élhetnek miben különösen Szász Károly püspök urnák van nagy érdeme. De érintkezve ref. népünkkel, tapasztalva azt, hogy rendes gyülekezetben működő lelkészek sok oly dolgokkal nem foglalkozunk, amik a szórványban meglontolandók; mennyi türelemre, minő testi-lelki erőre, mily gyomorra, mily vas idegekre van szükség, hogy valaki 13 éven keresztül a misszióban áldásosán működjék. Azon nézetben vagyok, hogy a misszionáriusi hivatalt lehet talán 15, legfellebb 20 évig viselni, de tovább nem, mert a folyton zaklatott 'teendő, munka kimeríti a lélek tevékenységét, s a sok csalódás elkedvetleníti. Ezért szokták többnyire külföldön pl. Badenben jobb jövedelmű, nyugalmas, városi vagy falusi lelkészi állomásokon alkalmazni azokat, kik a missziókban, szórványokban eltöltöttek 15 — 20 évet. Erre nekünk is kell gondolni; az ügy kárára missziónárusainkat nem hagyhatjuk a misszióban megöregedni. Azért az anyaszentegyház erkölcsi befolyását használja fei arra, hogy missziónárusait idősebb korukban nyugalmasabb életre juttassa. Mily öröm töltötte el lelkemet, midőn Schneider kollegám, gondolom 2 évvel ezelőtt, dicsekedve mondá nékem : örülök, hogy 35 hold földet végre megszerezhettem Beskának, eleget fáradtam, szenvedtem, mig elértem célom. Mily lelkesedéssel dicsérte e család főpásztorunk jóságát, ki beláttá azt, hogy eddigi csekély jövedelmét, melyből lelkészhez illően nem lehetett élnie, 300 frt utiátalánynyal megjavíttatta s ezzel most mily elégedettek. Mi volt a beskai misszió Schneider előtt, s micsoda ma? Mily kis mustármag a kezdet, s mily szép fejlődő fácska ez jelenleg! Egy utazó lelkész volt, midőn 1878. évi október i-én Schneider Pál Beskára ment, s ő létesité, rendszeresité a becsmeni tanitói állomást a konventi segélylyel 350 frt 72 kr, a dobanovczei tanítói állomást 360 frt, a mojavojai tanitói állást 367 forint 72 krt. Az ily munka elismerést érdemel. De elismeri az c érdemét, buzgalmát a misszióban minden értelmes ember. Volt alkalmam látni, hogy mily tisztelet környezi őt és családját; hívei mily szeretettel ragaszkodnak hozzá. Áldásos működéséről tettei beszélnek. Ma van a misszióban: 1652 lélek. Kereszteltetett 1890-ben 60 lélek ; házasult: 13 pár; meghalt: 50. A dobanovcei reform, hitrokonainknak Ígéretet tettem, hogy urvacsorai és keresztelési edényeket fogok nékik beszerezni. E célra legcsekélyebb adományokat is szívesen elfogadok, s ha marad felesleg, Becsmen, Szorcsin, Mitroviczáról sem szabad megfeledkeznünk, mert nekik is kell' mindez. De reform, vallású hölgyeinket is melegen esedezve kérem, hogy szórványban élő testvéreinknek szószékét, urasztalát segítsék felékesíteni, legyenek kegyesek társulni s együttesen elkészíteni egy szószék takarót s urasztala teritőt. Mily édes érzés lenne az a tudat, hogy egy szegény küzdő kis egyházat segítettek emelni. A szeretet lelke legyen velünk ! Újszivaczon, 1891. jan. 27. Poór József, ref. lelkész. RÉGISÉGEK. Adatok a barsi református egyházmegye történetéhez. (Folytatás.) 25. Alsó-Várad. Földes ur hr. Eszterházy Miklós Egy templomuk Felső-Váraddal s igy a III —IX. pon tokra nézve ugyanazon országok. Helv. conf. 216. Stóla és javadalmazás ugyanaz. Quantumot fizetnek Rf. 371, domest. 123. 26. IVagy-Töre. Földes urak Durcsányi János és Szentiványi János r. kath. Templomuk megégett, a többire nézve a fenebbi egyházaknál levő állapotok. Helv. 103, pápist. 32, luth. nincs. Az alsó-váradi plebanushoz tartoznak ugyanazon fizetéssel, mivel Várad. Adó 258 frt, domest. 86 frt. 27. Nagyod. Földesura hr. Eszterházy. Sorsa az előzőkével egy. Meg vagyon a fából, de szépen építtetett templom, a teteje romladozásban, csak a verebek bírják. A templom elvételekor két ember, Domány Máté és Jakab János, 6 hónapi rabságot szenvedtek, mig az exerc. ususától el nem álltak. A zsemlén plebánus keresztel stb. Vetnek 3 vetésre 9 p. mérőt. Azon kívül hatalmával elfoglalt egy darab földet, melybe belévernek 20 p. m. szemes búzát mesterével együtt 20 p. mérőt, fát 2 ölet adnak. Contrib. 450, domest. 155 frt. 28. Óvár. Földes ura hr. Eszterházy. Elvétetett: 1733, Kazy László és a vármegye tisztjei által. Mutattak valami pecsétes levelet, parancsolatnak mondották, de mi lett légyen: eleik nem tudják. Kihajtatott a tanító. Helv. conf. 89, pápis. 7, luther. 2. Varsányba járnak. Az oratorium, mivel erősíteni nem volt szabad, fábul lévén, összedőlt. A ládányi pl eb. alatt állnak. Contr. 290 frt, domest. 96 frt.