Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-12-13 / 50/b. szám

Harmincnegyedik évfolyam, 50. SZ, b) Budapest, 1891, deczember 13, PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Előfizetési ára: Hirdetések dija : Félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni Egész oldal 16 trt, féloldal 8 frt, negyed minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban, oldal 4 frt, nyolczad oldal 2 frt.— Bé-Egyes számok ára 20 kr. lyegdij külön 30 kr. TARTALOM : Vezércikk. Báró Prónay Dezső zsinati megnyitó beszéde. — Iskolaügy. Bonyhád, Gyönk, Szegszárd. Dr. Bartha Béla. — Tárca. Győry Elek emlékbeszédéből. — Beythe István és hittani álláspontja. Thúry Etele. — Könyvismertetés. Dr. Jancsó Benedek: Középiskoláink reformja. — Belföld. A reformátusok zsinatja. Molnár Lőrincz. — Az ág. h, evangélikusok zsinatja. Hörk József. — Különfélék. — Hirdetések. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓ-HIVATAL: IX. ker. Pipa-utca 23, szám. Báró Prónay Dezső zsinati megnyitó beszéde. Főtisztelendő zsinatl Háládatosság az isteni gondviselés iránt, mely a mai napot megélnünk engedte, s kegyelet az ősök emléke iránt, a kiknek vallásos buzgósága egyházunkat megtartotta, SZÍVÓS kitartása jogait kivívta, a szeretetteljes ragaszkodás magyar hazánkhoz, annak alkotmányához, a melynek kiegészítő részét képezik vallásunk szabad gyakorlatát, egyházunk önkormányzatát biztosító törvények, a hódolatteljes tisztelet a törvény legfőbb őre, koronás királyunk iránt (Elénk éljenzés.): ezek azon érzelmek, melyektől áthatva üdvözlöm evangélikus egyházunk zsinatjának tagjait és kötelességemhez képest megnyitom tanácskozásainkat. Egy század telt le, mióta evang. egyházunk utolsó zsinatja megtartatott. —• Három vagy négy nemzedék tünt le azóta és az 1791-ben megkezdett, de fájdalom ! félbe maradt munkát a kezdeményezők unokái, sőt dédunokái készülnek folytatni, talán befejezni ! Az emberiség története folytonos átalakulások, változások lánczolata. — Minden uj nemzedék, egy-egy szeme eme végtelen lánczolatnak, — összefügg a múlttal, öntudatlanul is annak hatása alatt áll, de önálló is és uj helyzetnek megteremtője, uj felfogásnak hordozója ! Egy század hosszú idő ! A változások, melyek ezalatt beállnak, mindig nagyok ; — de óriásiak a mult század utolsó évtizedétől napjainkig. Nem ismerek korszakot az emberiség történetében, a mely alatt oly nagy, olyan mélyreható változás állott volna be, aránylag olyan rövid idő alatt, mint a minő a mult század végétől századunk utolsó, tizedéig bekövetkezett. Óriási átalakulásnak kellett annak lenni, a mely megtörtént, mig azon korból, melyet praehistorikus kornak nevez ma a régészeti tudomány, az antik világ nagyszerű kulturája kifejlődhetett, de talán ezredévek folytak le, mig ez az átalakulás majdnem észrevétlenül beállott, olv hosszú idő, hogy a beállott változásnak még emlékezete is elenyészett. Az antik világ nagyszerű műveltsége, nagyszerű alkotásai helyébe egy egészen uj tényező, a keresztyénség lépett; századokig tartott a lassú, kezdetben majdnem észrevétlen átalakulás. A népvándorlás chaotikus korszaka is elég hosszú és talán a középkor elejétől nem is szerfölött elütő jellegű. — Nagyszerű az átalakulás, melyet a reformáczió az emberi gondolatok és érzelmek világában előidéz, de egyébként a közgazdasági és társadalmi viszonyok tekintetében, habár a reformáczió korszakában is jelentkeznek nagy változások, összességében még azon átalakulás, melyet akkor megéltek világrészünk népei, nem íogható ahhoz, mely beállott végéhez közeledő századunkban. Midőn apáink száz évvel ezelőtt egyházunk szervezéséről tanakodtak, már megindult volt Nyugat-Európában az a mozgalom, melynek hullámai utóbb elseperték századok társadalmi alakulásait. Egy uj felfogás, mely mindenre kiterjedt, társadalomra, egyházra, vallásra, szerzett magának érvényt és akarva nem akarva érezteti hatását, rajtunk is napjainkig! Ezzel együtt a találmányok és felfedezések végtelen sorozata, mely megváltoztatta a megélés módját, bámulatosan kiterjesztette ismereteinket, uj tudományos módszerek alkalmazása, mely lényegesen befolyásolta gondolkodásmódunkat — az élet összes viszonyainak olyan lényeges átalakulása, 102