Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-12-10 / 50/a. szám

meny hatása alatt, hogy mindkét evangelikus hitfelekezet zsinati képviselőit itt együtt tisztelhetem és üdvözölhetem. Egyfelől visszaszáll lelkem hitbeli őseink közös zsinatainak korszakára, a midőn hazánkban a protestánsok a 16. században még együttesen fáradoztak és buzgólkodtak a protestántismus nagy élő fajának meggyökeresitésében igaz hittel, szabad meggyőződéssel. Majd a különleges elválás megtörténvén, minden hitfelékezet önállólag, de ugyanazon alapokon szervezte hazafias meggyőződése szerint a maga egyházát. Az alap, a melyen működtek, mindig ugyanaz volt, a bekövetkezett nehéz harcok, a melyen elsöpörték mindazt, a mi már megteremtett, a két felekezet egyetértését nem tudták megzavarni. Egyházkerületeink a legmostohább időkben is együtt éreztek és mindig igyekeztek az elvesztett tért visszafoglalni. Működtek a haza javára, boldogságára és törekedtek elvesztett jogaik helyreállítására. A felvilágosult szellemű II. József császár kiadott pátensében annyira a mennyire igyekezett a protestáns hitfelekezeteknek jogait megóvni, de a mint tudjuk, ez neki nem sikerült, mignem II. Lipót király mindjárt trónraléptekor a régi törvényeket visszaállította. Neki köszönhető az 1791. 26. törvénycikk beczikkelyezése, a mely a protestánsoknak megadta a jogot a szabad vallásgyakorlatra. Eme törvény alkotásának százados évfordulóját ünnepeljük mi most templomainkban és összejöveteleink alkalmával. Méltó tehát, hogy ama dicső király emlékét, a kinek e törvény megalkotása köszönhető, fentartsuk és visszanyert autonómiánkat is minden tekintetben sértetlenül fentartani igyekezzünk. Es most fölkérem Győry Elek urat az emlékbeszéd megtartására. Győry Elek ág. ev. egyetemes konventi főjegyző elfoglalta a számára készített emelvényt és felolvasta klasszikus szépségű művét. Rokonszenves, lelkes felolvasását sokszor szakitá félbe zajos taps és lelkes éljenzés. A szép emlékbeszéd ki fog nyomatni, addig is azonban Lapunk vasárnapi száma közölni fogja a beszéd egyik legszebb részletét. A felolvasás főként azon vívmányokat tüntette fel, melyeket az 1790/91. 26. t. cz. állami és emberiségi szempontból hozott létre. Jellemző ez ünnepély hangulatára, hogy midőn Győry ékes szavakkal hálásan emlékezett meg arról a prímásról s azokról a kathölikus férfiakról, kik a protestánsok ügyét fenkölt lélekkel támogatták, a közönség szűnni nem akaró, zajos éljenzésben tört ki. A felolvasás végeztével megható látvány tárult szemeink elé. A közönség éljenzett, tapsolt, kendőt lobogtatott és sokan sírva fakadtak a megindultságtól. A percekig tertó zaj lecsendesültével felállott b. Vay Miklós és örömtől reszkető szókkal mondott Győrynek köszönetet az emlékbeszédért. A hallottak után fölhangzott lelkes éljenzés — úgymond — magában foglalja a köszönetet ezen szép és monumentális beszédért. Szép eszmét hangoztatott Győry, mikor azt mondá, hogy az 1791. t. czikknek mi vagyunk örökösei és egyszersmind megőrzői és tovább fejlesztői. A beszéd nem hangzott el, hanem visszhangot keltett e gyülekezetben, visszhangot keltend azon milliók szivében, kik velünk együtt éreznek. Nem akarok tovább menni a beszédben, de azt hiszem, leghelyesebb lesz, ha eme gyülekezetben, a melynek emléke késő maradékaink emlékezetében is fenn fog maradni az én emlékezetemben is, ama kevés napon keresztül, a mely még részemre fenn van tartva : szorul-szóra ismétlem azt, a mi az imént elmondatott, hogy áldást mondunk elődeinkre mindazért, a mit nekik köszönhetünk, hálával eltelve egy szívvel, lélekkel végezzük mai megemlékezésünket: Áldás emlékükre! És ígérjük és fogadjuk, hogy követni fogjuk az ő dicső példájukat. Végül Iíarsay Sándor dunántúli ág. ev. püspök beszélt még röviden az egyesült zsinati tagokhoz és az egész gyülekezethez. Mélyen tisztelt gyülekezet ! Ezen nevezetes, mondhatom történetileg nevezetes pillanatnak és a most lejátszódó eseményeknek hatása alatt indíttatva érzem magamat a két testvéregyház közérzelmeit tolmácsolva hálámat kifejezni a két protestáns egyház Nesztorának báró Vay Miklós ő excellenciájának, ki a közös ünnepre összegyűjtött bennünket. A kegyelem Istenének áldása kisérje őt mind ama lépéseiben, a melyeket még a haza és egyház javára tenni fog. Es miután ő a kegyelmes Istennek ajándékát előhaladott korában a keg)elem éveinek bőségében bírja, egy szívvel lélekkel kívánjuk, hogy bírja azt még továbbra is teljes megelégedéssel, nyugodt lélekkel, ama tudatban, hogy a két protestáns egyház minden hívének szivében él a kegyelet, hála és szeretet iránta. Valóban lélekemelő, szíveket és veséket átható és valljuk: áldásos következményeket méhében rejtő ünnepélyt ült e napon a két testvér egyház zsinata. Az ünnepély emelkedett hangulatban délután két órakor ért véget. Molnár Lőrinc. KÜLÖNFÉLÉK. * A reformátusok zsinatja hétfőn kezdte meg érdemleges tárgyalásait. Jegyzőkönyv hitelesítés, tanácskozási és ügyrend elfogadása és a napi rend m egállapitása forgott szőnyegen. A zsinat kedden és szerdán szünetelt, következő ülését csütörtökön tartja. A hétfői ülés hangulata nyomott, a kedélyek izgatottak voltak. Kedden és szerdán értekezletek tartattak, az erősnek mutatkozó ellentétek kiegyenlítése végett. * Az evangélikusok zsinatja a febr. 7-iki ülésben alakult meg. Ekkor választotta meg tisztviselőit is : elnökökké Péchy Tamás felügyelőt és Karsay Sándor püspököt. Péchy szép beszéddel foglalta el az elnöki széket. Más nap értekezlet s azután rövid ülés tartatott. Az ülések lefolyásáról vasárnapi számunk hoz részletes tudósítást. Az ülések hangulata lelkes. * A két zsinat közös lakomája f. hó 7-én ment végbe a vigadó nagytermében, mintegy háromszáz résztvevő jelenlétében. Derült hangulat, fesztelen jó kedv uralkodott a díszes társaságban. Az első felköszöntőt báró Prónay D. mondta a királyra, a másodikat Tisza Kálmán a kormányra, a harmadikat ismét báró Prónay b. Vay Miklósra, azután Karsay S. köszöntött Tisza Kálmánra és Péchy Tamásra, Pap Gábor Győry Elekre, gróf Bethlen Gábor b. Prónayra, b. Podmaniczky Géza a Szászokra, Antal Gábor Baltik Frigyesre, Győry Elek Szilágyi D. stb. A társaság az esti órákban oszlott el. * Borsay Samu erdélyi ev. ref. „Ghorálkönyvére" eddig számos előfizetés érkezett be, s még mindig jönnek, a miért is tudatom érdekeltekkel, hogy az előfizetés határidejét deczember hó 25-ig meghosszabitottam s akár az előfizetési diját (2 frt) vagy pedig az előjegyzést elfogadja a kiadó-hivatal Nagy-Enyeden. Nagy-Enyed, 1891. deczember 3-án. Teljes tisztelettel Baldi Károly. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos: SzŐts Farkas. DEUTSCH M.-féle műintézet, Czettel és Deutsch Budapest.