Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-12-10 / 50/a. szám

és főgondnokok közül — tudvalevőleg egyházi törvényünk csakis ezek közül enged választást — elnököknek megválasztattak csaknem egyhangúlag egyházi részről Kun Bertalan püspök, világi részről báró Vay Miklós fő-gondnok. Á szavazás a törvény kívánalmának megfelelőleg szavazó czédulák személyes beadásával történik. Ugyanily módon választatnak meg alelnököknek egyházi részről Papp Gábor püspök, világi részről Tisza Kálmán főgondnok szintén csaknem egyhangúlag; zsinati jegyzőknek pedig egyházi részről: Tóth Sámuel, Szilády Áron, Mitrovics Gyula; világi részről: Véghely Dezső, Kolozsváry Sándor, Tisza István és végül zsinati gazdának Zseny József pestmegyei aljegyző. A választások megtörténte után az országos zsinat teljesen megalakultnak mondatott ki. Báró Vay Miklós világi elnök felolvassa azon tizenkét tagu küldöttség névsorát, melynek tagjai a dec. 4-dikén tartott előértekezlet határozata szerint a testvér ágostai hitvallásúak egyetemes zsinatának üdvözlésére küldetnek ki. A küldöttség tagjai ezek : Szász Károly püspök és báró Bánffy Dezső főgondnok vezetők, továbbá Bernáth István, Lukács Ödön tiszántúli, Bartha Lajos, Zeyk Gábor erdélyi, Antos János, Sipos Pál dunamelléki, Farkas Ábrahám, Fejes István tiszáninneni és Darányi Ignác, Antal Gábor dunántúli egyházkerületi képviselők. A mint az üdvözlő bizottság tisztének elvégzésére elbocsáttatott, azonnal megjelent a testvér ágostai hitvallásúak zsinatának szintén üdvözlő bizottsága Sárkány Sámuel bányai egyházkerületi püspök és Péchy Tamás tiszai egyházkerületi felügyelő vezetése alatt, melynek tagjai Kosztolányi Sándor, b. Radvánszky Sándor, báró Podmaniczky Géza, Szentiványi Árpád, Nádosy Kálmán, Purghy Sándor, Szentiványi József, Samarjai Karoly, Nóvák Sámuel, Ritter Károly, Radványi István, Gyurátz Ferencz, Mészáros István, Török József, Grehle János, Farbaki József, Stehló János, Schneller István voltak. Az üdvözlő beszédet Péchy Tamás felügyelő tartotta, melyben jelezte, hogy ő felsége az ágostai ev. egyház kérelmének szintén helyt adván, a zsinat megnyitását dec. 5-re megengedni méltóztatott. Testvéri üdvözlését hozza az ágostai evang. egyház zsinatának ezen küldöttsége az ev. református egyház zsinatának számára s ezen üdvözletet fogadjátok ti — mondja — mint a testvéri szeretet zálogát, mert ti ugyanazon egy törzsnek vagytok egyik ága, melynek másikát mi alkotjuk. Végül szónok kérte, hogy a holnapi dec. 6-ki isteni tiszteleten küldöttség által képviseltesse magát az országos zsinat. A lelkes és szivből jövő beszédre szűnni nem akaró éljenzés hangzott fel a zsinati atyák ajkairól, majd felemelkedett elnöki székéből báró Vay Miklós és a küldöttségnek következőleg válaszólt: Mélyen tisztelt zsinati küldöttség l Az igaz rokonszenv és szeretet nyilatkozatát, melyet az ág. hitv. testvéreink zsinata nevében a nagyérdemű küldöttség szónoka tolmácsolni szíves volt, hasonló érzelmekkel fogadja s viszonozza a mi országos zsinatunk is. Hiszen testvérek állanak itt szemben a múltból, testvérek jelenben és azoknak kell lennünk jövőben is, mert közös volt sorsunk a múltban, midőn a két hitfelekezet egyetértő buzgósággal és nemes kitartással egészen az önfeláldozásig védelmezte egyháza szent jogait, biztosította annak fennmaradhatását a nehéz küzdelmek és ostromok közepette; most is és jövőben is közösnek kell lenni a munkásságnak és törekvésnek, mert egy a czél mindkét részről : Krisztus anyaszentegyházának építése édes magyar hazánk területén, apostoli királyunk és nemzeti alkotmányos kormányunk oltalma és védszárnyai alatt. Egyesítsen tehát bennünket a múltnak sok ponton fájó, sok részben felemelő és édes emléke! Egyesítsen a jobb jövőben vetett rendíthetlen bizodalmunk és édes reményünk; szorosan fűzzön össze a közös szent érdekek tudata, mely a mindkét hitvallású evangelikus egyháznak létalapját képezi. A fölhívást é; fölkérést, hogy zsinatunk holnap délelőtt tiz órakor küldöttség által képviseltesse magát az ágostai hitvallású testvérek isteni tiszteletén, köszönjük; és mi is hasonlót kérünk; sietni fogunk részt venni azon szép és fölemelő ünnepélyen, mely az 1790 — 91. évi országgyűlés emlékének felújítására kitűzetett; ott kívánunk lenni szívvel, lélekkel, egész valónkkal, hogy együtt örvendhessünk és testvéri jobbot szoríthassunk a nagy munka kezdetén, mely országos zsinat megnyíltával mindkét hitfelekezet képviselőtestületére vár. Még egyszer köszönjük a testvéri szeretetet, melyről megjelenésűk tanúskodik ; vigyék meg és tolmácsolják küldőiknek a miénket is. A küldöttség tagjai eme gyönyörű, magvas beszédet látható meghatottsággal hallgatták végig és bizonyára azon tudattal távoztak el, hogy a testvéri kötelék még szorosabbra fűződött a két hitfelekezet között. Tóth Sámuel zsinati jegyző felolvassa a dec. 6-án délelőtt tíz órakor tartandó testvér ágostai hitvallásúak istentiszteletére szintén a dec. 4-ki előértekezleten megválasztott küldöttség névsorát. A küldöttség harminc tagu, melynek elnökei: Papp Gábor dunántúli püspök és báró Bánffy Dezső erdélyi főgondnok; tagjai a tiszántúli egyházkerületből egyháziak: Dávidházy János, Segesváry József, Széli, Kálmán, Lukács Ödön; világiak : gróf Ráday Gedeon, Bernáth István, Várady Gábor, Kovács Ferencz, Isaák Dezső; az erdélyi egyházkerületből egyháziak : Páncél Károly, Somkereki Miklós; világiak: gróf Kuun Géza, Gyarmathy Miklós, Dull László; a dunamelléki egyházkerületből egyháziak: Kovács Antal, Szalay Ferenc, Kovács Albert; világiak : Cseh Ervin, gróf Teleky József; a tiszáninneni egyházkerületből egyháziak : Bornemisza József, Nagy Pál; világiak : báró Vay Béla, Ragályi Béla, Szinyei Gerzson ; a dunántúli egyházkerületből egyháziak : Körmendy Sándor, Antal Gábor; világiak: Beöthy Zsigmond, Darányi Ignác, Véghely Dezső. Báró Vay Miklós világi elnök megtartja székfoglaló beszédét, mely igy hangzik : Főtiszteletű és méltóságos országos zsinat l Jó Istenem kegyelméből egyházi szolgálatom hetedik évtizede végén, életemnek kilenczvenedik esztendejében nekem jutott a kiváló szerencse, hogy egyetemes református egyházunknak, immáron második országos zsinatát nyithatom meg és üdvözölhetem lelkem teljességéből az egybegyűlt nagyérdemű zsinati tagokat: üdvözölhetem szivem szerint azon megnyugtató tudattudattal és erős hittel, hogy szeretett egyházunk alkotmányának élőfája mindinkább nemes fejlődést és erősbülést nyer; az ellenhatások és összes áramlatok melyek annyiszor fenyegették egyházunkat, mindinkább kevesbülnek és a létért vivott küzdelmek harczát, mely hitfelekezetünk legjobbjainak, kiváló vezérférfiainak erejét és közreműködését vette igénybe s emésztette fel, és pedig sokszor kevés eredménynyel, felváltotta a békés és csendes munkásság korszaka, mely alatt a belépitkezés