Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-12-06 / 49. szám

presbyterium vagy hány lelkészre akarja ala­pitni tagjainak számát. Minden esetre emelni kell a jelenlegi számot, mert viszonyaink közt az kevés, mivel ily alakban igazgató ((hivata­losaink assembléeje» az. Ennek látszatát is el kell kerülni; a hivatalos és burocraticus tekin­tély mellett legyen a választó és körülirt hi­vatali teendőkkel meg nem kötött, szabadabb elem is tényezője a törvényhozásnak, ne csak a kormányzók, hanem a kormányzottak is helyt foglaljanak abban. A tagok számának a gyüle­kezeti elv szerint emeltetni kell, hogy a törvény alkotás biztosabban végrehajtható legyen s el­lenállásra kevésbé találjon. Végre a református zsinat soha törvényt ne alkosson, elvi változtatást és módósitást ne kíséreljen, mig az alaptényezők közszelleméről nem biztos. Valamint a hitvallás a hivők con­sensusán alapulhat; úgy az alkotmány minden része is igényli a presbyteriumok vagy a mi ezek összege, a tractusok consesusát. Ez megkérdezés, s a kérdezésre adott nyilatkozatok mérlegelése után constatálható; ha nem derül ki a többség akarata vagy beleegyezése, a bölcseség: nem az erőszakolás, nem az octroyálás útjára tér, hanem az uj felebbezéshez. Újra felebbezni kell a má­sik szuverénhez, a társ törvényhozóhoz. Igy van ez az országgyűlés és korona nézete közti összeütközésnél. A mi rendszerünkben a korona a zsinat, a presbyteriumok és tractusok a másik tényező, vagy is a képviselők fordulnak azok­hoz, kiket képviselnek, kiknek meghatalmazott­jai. Ha valaha zsinat oly szomorú helyzetbe jött, hogy számot nem vetve a közszellemmel, a maga tagadhatlan szuverén jogával élvén, az alaptényezők consensusa ellen alkotott törvényt: — vagy szakadást (schisma), tehát forradalmat teremtett, és a drága egység szétpattant, —• és ez történt sokszor a szabadságot fel nem áldoz­ható nagy presbyteri egyházak történetében ; vagy leigázta az egyházat és ezzel megbénitá, mint a császári biztosok alatt tartott régi nyolez első zsinatok, vagy az állam tekintélye alatt működő dortrechti zsinat példái mutatják. A mi szabad zsinatunk magas bölcsesége mind­két veszélyt ki fogja kerülni... és dicsősége emelkedni fog. A nagy kálvinista lelkész Jurieu, előbb sedani tanár, majd a Revocatio után menekült, mondá (1688) Bossuetnak : inkább elfogadom a reformatió elvét a maga veszélyeivel, a szét­daraboltsággal, mert itt épen marad a szabad­ság ; mint a romanismus elvét, az egységet, mert ennek veszélye még nagyobb t. i. vas járom. Legyünk tovább is rendületlen hívei a pres­byteri elvnek, ennek köszöni egyházunk újra éledését: nem a Gelei kánonok, nem a szathmár­németi zsinat conclusióiba pólyált szellem adta vissza, a nagy válságok után, feltámadási erejét magyar egyházunknak, hanem azon presbyteri elv tavaszi lehelete, mely Magyari Benedek és Ko­vásznai Péter és ' számos Medgyesi Pál-féle presbyteriánus papok szivét töltötte el, midőn 1656-ban elvökért letétettek a zsinat által és bör­tönbe dobattak s csak téritvényadás után szaba­dultak ki, el kelletvén nyomni jobb meggvőződé­süket, a jövőre felebbezvén, mint Pál apostol Apollós ellen. Sokszor valósult már a Péter apostol korabeli történet: hogy a börtönben tá­madt a világosság. A kálvinismus teremtő erejének egyik foly­tonos alkat eleme a presbyterianismus. A leg­első tractus két lelkészszel Észak-Amerika sza­bad földjén 1705-ben alakult, Philadelphiában az első ref. parochia 1692-ben, épen 100 évvel ezelőtt. Ma az Egyesült-Államokban 5654 pres­byterián lelkész van. Maga Philadelphia váro­sában pedig az 1 parochiából 100-nál több paro­chia fejlett. A városban gyűlt egybe a zsinat­presbyteriánusok 2-dik világ-gyülése 1880-ban. Ott vázolta Paxton, new-yorki lelkész, a presby­terianismus diadalát és elvei felségességét. Raj­zából vegyüljön egy vonás a mi zsinatunk út­jára is. O a presbyteri rendszert a persa rege dióhéjba zárt bűvös erejű sátorához hasonlítja. Egy rugóval nyilt fel, művészi szerkezete bámu­latos, a hol felpattant a kör számára kellő erdő és sátor fejlett ki belőle. A házban kibontva, betakarta az egész családot; az udvaron ki pat­tantva, árnyéka alá vonulhatott az udvari nép és környék; tágas mezőn egész hadsereget takart be, határtalan terjedékenységgel birt. Az evan­gyr eliom dióhéjában rejlő sátor a mi rendsze­rünk, egy faluban vagy városban nyitva fel, egy­házzá lesz az alatta imádkozó gyülekezet; szé­lesebb mezőn nyitva fel, a szentséggel élők kisebb és nagyobb seregei elférnek sátra alatt... kivivé a pogányok közé, az egész földre terülő enyhet adó ernyővé szélesül. A mi egyházunk a szerzetesek és apáczák hadseregével nem bir, a katholikus papság má­sik seregének hacsak lelkészeket állithat szem­ben, amaz elsőbbi szárnycsapatok híjában csatát veszthet. A szerzetesek és kivált a jezsuiták hada verte szét sok egyházunkat. Van nekünk nagy­szerűbb hadseregünk amazokénál: apresbyterek és a keresztyén ?iép. Ezek erejét kifejleszteni, a munka mezőre bevonni, a fődolog. A kis valdens egy­ház Olaszhonban 44 lelkészét, 180 presbyter; a skót szabad egyház 1105 lelkészét 12,000 presbyter és 12,000 diakónus támogatja az

Next

/
Oldalképek
Tartalom