Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-12-06 / 49. szám

ref. egyház a Bethlen-Apafi korszakban, s Gelei korában, állami erőre támaszkodott, kül támoszlopokra. Minő kinos lealázás, százados «via dolorosá»-n kellett átvánszorognia, állami nyomás alatt, mig elérkezett a desolata egyházak pusztájához. A pesbyteri egyház akkor biztos és legerősebb, ha önmagára támaszkodik, legszebb képe ennek a pyramis, a legszélesb alapon nyugvó épület. Leszedhetik annak csúcsát, még is áll; leszedhetik derekát, mégis áll; sőt legalsó rétégéig bebontható, s alapzata még mindig inghatlan. Országos zsinatok nélkül századokig élhetnek egyházaink, éltek is. Volt tractusi korszaka minden ref. egyháznak, akkor is állt. Csak ha legalsó rétege, a presbyteriumok elpusztulnak, szűnik meg létezése láthatólag, földalatti gyökér-életét akkor is folytatja, s adott alkalommal kiemelkedik. A tevékeny lengyel ref. egyház romjából ma már a varsói ref. tractus, 5 — 6 presbyteriummal, létezik, elpusztult felső része. A cseh-morva egyház láthatlan gyökér-élete száz év óta újra emelkedik törzszsé és sudarrá. A pusztithatlan ős erő a presbyteriumokban és ezek első fokú szervezetében, a tractusokban honol. Második életkellék és feladat ezt ápolni, fejleszteni és szuverén jogát fentartani. Szuverén joga nemcsak az önkormányzás, hanem minden felettes hatóság tagjainak választása, küldése, megbizása. Ezért a presbyteriumok joga nemcsak önnön testületének, hanem a felebbvalóknak is választása, a zsinat tagjainak választása őt illeti. A zsinat mindenik: országos, kerületi és megyei, megszűnik a szuverenitásban részesülni, megszűnik az ős alkotó elemek kifejezménye lenni, ha elszakad az ős sejtektől, vérerektől és eleven idegektől. Művirágcsokorrá lesz. Ez öröklő presbyteri elvből foly kétségbevonhatlanul a) hogy a zsinatnak egy és a legszélesebb pyramidalis alapon kell nyugodnia. b) Tehát az erdélyi egyházkerületnek is, ha egyenjogú tényezője akar lenni egyetemes egyházunknak, sietni kell hasonló alapra helyezkedni, mint a többi kerületeké, különben alkotmányunk quodlibet vegyület képét mutatja fel, melynek egyik része presbyteri, másik fele delegált hatóság, delegatio, consistorium jellegű. c) Ha minden hatóság a maga ős alapján nyugszik. A mi sajátságos, unicum uj hatóságunknak is, a konventnek, egy alapon kell állani és szervezkedni, még pedig a többi hatóságok és testületek módjára, a presbyteriumokon. A dolgok ereje, az elvek logikája engem is e meggyőződésre hajtott, korábbi álláspontomból; ez a harmonikus fejlődés törvénye; ha más alapon nyugodnék a konvent, az delegáczióvá, consistoriummá, oligarchiává törpülhetne. A konvent a szomorű ccCarolina resolutio» utáni korszak kínos terménye, sírkertben hajtott szomorú fűzre emlékeztet, a betiltott zsinatok sírkövei közt kezdeményeztetett, a szabad zsinat pótlásául. Ily konventi intézményt semmiféle presbyteri egyház a földön nem ékelt a szabad zsinat és kerületek közé. De ha már megvan, mint történelmi fejlemény, emeljük ki lebegő helyzetéből, tegyük egyöntetűvé alkotmányunk minden forgató kerekét, adjunk neki szuverenitási keretet... annyival is inkább, mert ennek végzései az egész egyházra szólók, és szerencsére külső és felső, idegen szentesítést nem igényelnek, tehát az alulról nyugvó szentesítés kellékével ruházzuk fel. A jövőben drága érré fejlhetik ez. Az ingatag politikai áramlatok elseperhetik, vagy felfüggeszthetik országos zsinataink működését, mint volt a mult században... akkor a konvent marad a legfelsőbb tényező, mely ha erkölcsi támogatást talál lenn, életbe lépnek alkotásai, mint léptek a nem szentesített budai kánonok elvei. Erre fődolog: lenn erősnek lenni, tekintélyét önnön magából nyerni, d) Végre következik, hogy zsinatunk szélesebb körű legyen, tagjai számát illetőleg. Itt pénzáldozat útját ne állja a reformnak. A legerősebb presbyteri nagy egyházak nem kedvelik a kevés számból álló zsinatokat. A tagok száma a résztvevők és érdeklődők számát emeli; és ez a mozzanat a virulás és áldozatkészség dús forrása. A presbyteri rendszer a legszabadabb és kifejlettebb képviseleti rendszer a világon. Az egyházat alkotó isteni erő az Isten igéje, s az ennek hallásából származó hit, ez szüli a keresztyén népet, a keresztyén nép hite viszont a templomot, szószéket, lelkészi és presbyteri tisztet, s az ős első testületet, a gyülekezetet, a parokhiát. Ennek képviselője, örök hordozója, mutatója, fentartója a presbyterium, nyáj, pásztor és kormányzó egygyé tömörülve. Ez ős testületi egyedek, szerves testek, az alap és ős tényezők. Ez a presbyterium mindenütt jelenvalósága, mindenütt hatása és befolyása a presbyteri alkotmány lényege. Csak a lehetlenség akadálya vet korlátot mindenütt való, egyenes részvételének. Az első felettes hatóságban (tractus) egyenesen, azaz képviselői mindenikével van és lehet jelen. A legfelsőbb hatóság alakulásánál már bizonyos elv szerint több presbyterium alkot egy választó és külső egyedet. Külföldön legalább 6 gyülekezet, 6 lelkész után esik egy zsinati képviselő. A mi zsinatunk is körülmények szerint mondja ki, hány