Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-12-06 / 49. szám

Harmincnegyedik évfolyam. (49« sz« Budapest, 1891. deczember 6, PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Előfizetési ára: Hirdetések dija: Félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni Egész oldal 16 trt, féloldal 8 frt, negyed minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban, oldal 4 frt, nyolczad oldal 2 frt.—• Bé-Egyes számok ára 20 kr. lyegdíj külön 30 kr. TARTALOM: Vezércikk. A református zsinatról és zsinatnak. Balogh Ferencz. — A zsinat-presbyteri elvfíek kérvénye a zsinathoz. — Iskolaügy. A tanitókat képesítő országos bizottságok szervezésének kérdéséhez. Egy kálvinista professzor. — A bonyhádi és gyönki gimnáziumok egyesítéséről. Vargha István. — Tárca. Emlékezzünk ! (Költemény). Szuhay Benedek. — Beythe István és hittani álláspontja. Thúry Etele. — Könyvismertetés. Schneller István: Beszédek és a theol. akadémia fejlesztésére vo­natkozó dolgozatok. M. L. — Belföld. A szathmári értekezlet memoranduma a szathmári felsőbb leány-iskoláról. Tabajdi Lajos. — Nekrolog. Böszörményi Károly. — Irodalom. — Különfélék. — Hirdetés. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓ-HIVATAL IX, ker. Pipa-utca 23. szám. A református zsinatról és zsinatnak. A zsinat-presbyteri rendszer két sarka, gönczöle, mely körül forog szabályosan egyhá­zunk életpályája, a presbyterium és zsinat. Egyik a másikra támaszkodik. Mihelyest alakult öt, hat, tiz presbyterium, egy felsőbb hatósággá szervesült, s létre jött az első zsinat, neve egy­házmegye,' tractus. Amerika uj földjén épen úgy, mint a Szamos mentén hazánkban, igy keletkeztek első zsinataitik. Egy teljes egész ez, volt alapja, feje és teste. Majd a tractusok tömörülnek, a hugonották és skótok közt ((tar­tományi zsinatok)), nálunk ((részletes zsinatok)), superintendenciák, neve alatt, ezek képezték a szélesebb körű, másodfokú zsinatokat. Ezzel élt hazánk református egyháza századokon át. Végre megalakult a legfelsőbb fokú nemzeti- nagy or­szágos zsinat, 300 év szülötte s tiz év előtt életbe lépett. Most üdvözöljük másodszor együtt. Új idők, uj viszonyok kedvező hatása alatt az országos zsinat legszebb vívmánya: egy­házunk egysége. Felemelő vívmány, szép eszme ez ! De ez egységnek nem szabad összeütkö­zésbe jönni a reformáció alap elvével, a sza­badsággal, különben az egység törik szét, az anyaelvnek, a szabadságnak maradni kell. Mivel az egység nálunk új tünemény, valamint annak szerve az országos zsinat is, szükség jól meg­érteni: mi a zsinat, presbyteri szempontból? Képben szólva, élő lombozat az, mely le­veleivel és virágaival szinét, illatát, táplálatát törzséből, gyökereiből, és igy belülről veszi, nem olyan mint a római és bizanczi zsinatok, melyek hasonlitanak a művirágból készült cso­korhoz, melybe illatot felülről, szint kívülről vezetnek, alulról és belülről éltető nedve nincs. A református zsinat a legalkotmányosabb testület. Hogy királyi engedély folytán jöhet össze, királyi biztosok ellenőrizik, (a lehetőség törvényben van lefektetve),, s királyi szentesi­tés ad erőt végezéseinek, ez az absolut korszak alatt keletkezett békó, melyet az alkotmányos 1790/9 i-iki országgyűlés törvényesített. Kívül­ről jött politikai férfiak alkotása, nem magából az egyház elvéből és természetéből merített körül írás. Ideiglenes tünemény ez a külgépezet, nem a presbyteri alkotmány vívmánya, attól minél előbb meg kellene szabaditni magát egyházunk­nak, s magának a zsinatnak erre kell törekedni. A kálvini eredetű és tökéletesen kifejlett egyházalkotmányok semmiféle állami beavatko­zást nem fogadnak el, mert teljes önállóságuk, nagykorúságuk koczkán forogna. Részint, mert zsinatjok az államfő, államkormány és változó politika esetleges irányától lenne függővé. Üstö­kös csillaggá válhatik a zsinat, melynek előjövetele százados tünemény; a budai zsinattól a debreczeni zsinatig 90 év telt el; a párisi zsinat (1872) előtt 200 évig nem volt zsinat. Részint állami egy­házzá kell alakulni, mint a skót nemzeti, fran­czia református, és helvét nemzeti egyházak alakultak, vagy inkább alakíttattak: akkor az . állami befolyás elfogadásáért jő cserébe az ál­lami előny a dotatio, vagy mint a franczia egy­háznál a lelkészek állampénztárból fizetése, s a mely minta után ment az 1848-iki magyar törvény alkotója. Ez utóbbi esetben a szabad­ság, önkormányzás árnyéki és légi tünemény­nyé véknyulhat. Ekkor a «do ut des»-sel ta­karózhatni. Az egyház és állam közti viszony teljes tisz­tázásáig zsinatunk felülről és kívülről nem tel­jesen szabad, nem szuverén, hanem más felette • és kivülötte levő szuverénnek van alárendelve. Az állami támasz eltörhetik. A fényes erdélyi 98

Next

/
Oldalképek
Tartalom