Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-11-29 / 48. szám

den oldalú bizonyítékokkal is. Nem ismerek művet, mely ily hiven ecsetelné a római katholikus élet forrásait, s egyszersmind oly talpra esetten gyüjtené össze az ellenvetéseket. Szivemből kivánom, hogy ezen mű Nagy-Brittániaban jelenjék meg.» Kanadában az ottawai nőnevelő intézet tudós és jól ismert igazgatója tisztelendő Kemp ur, kora halála előtt alig néhány nappal ezt irta: aChiniquy ur az «Otven év a római katholikus egyházban)) czimű munkájának minden fejezetét volt szives nekem megtekintés végett átadni. Én az egészet gonddal és mély érdeklődéssel olvastam át s a legmelegebben ajánlom a közönség figyelmébe. Tudomásom szerint ez az egyetlen könyv, mely a pápaságnak földrészünkön folytatott belső működéséről teljes és hiteles értesítést ad s annak a szentséghez formált igényeit leálczázza. Az igen érdekes életrajzi eseményeken kivül, mélyreható elmeéllel mutat rá a római egyház tévelygéseire. Nagyon alkalmas mű az arra, hogy felhivja a protestánsok figyelmét az ő hitök és szabadságok főellenségének ármányos terveire és határozott szembeszállásra birja őket. Az egész művet keresztyén szellem hatja át, nem engedi meg magának a vádaskodást s midőn az igazságot kimondja, azt is szeretettel teszi.» A római katholikus püspöknek, papoknak és népeknek szintén ajánlom ezen könyvet. Római katholikusok, a ti halhatatlan lelkeitek nevében kérlek benneteket, olvassátok ezen könyvet! Isten kegyelméből ennek lapjain fel fogjátok ismerni, hogy a ti hagyományaitok mily borzasztóan rászedtek benneteket. Át fogjátok látni, hogy nem a czeremoniák, misék, gyónások, purgatórium, búcsúk, böjtök stb. üdvözítenek benneteket. Csak hinni, a bűnök felett bánkódni és szeretni kell. Az üdvösség ajándék! A örökélet ajándék ! A bűnbocsánat ajándék! Krisztus ajándék! Olvassátok ezen könyvet, melyet legbuzgóbb barátotok és Istennek kegyelme ajánl fel nektek s akkor át fogjátok látni tévelygéseiteket —• fel fogjátok ismerni az Ajándékot — és annak birtokában gazdagnak és boldognak fogjátok magatokat érezni most és mindörökké ! Ford.: Révész Mihály. KÖNYVISMERTETÉS. Prédikátori Tár. Szerkeszti Ssáss Geró kolozsvári ev. ref. első pap. esperes és egyházkei ületi főjegyző. Uj folyam. III. kötet. i8pi. 257. nagy 8-rét lap. Ára 2 frt. (Vége.) Benkő István rákospalotai lelkésztől, egy húsvéti, egy karácsonyi prédikáció és egy esketési agendális beszéd van közölve, ez utóbbi nyervén meg az egyik 40 francos pályadijat. A húsvéti beszéd I. részében igen hosszadalmas a páska ismertetése s ez az egészen archeológiai természetű értekezés a bevezetésben felkeltett ünnepi hangulatot egészen lehűti, úgy hogy újabb átmenettel kénytelen szerző maga is ez I. részt, de tulajdonképen második bevezetést némileg szerves összefüggésbe hozni a tulajdonképeni tárgyalással. A Mester halála felett kesergő tanítványok és hívek önemésztő fájdalmának, kétségbeesésének s közben fölfölcsillanó reménységének festése igen erőteljes és szép (69. 70. 1.). De nem tud szerző, pedig már egyszer újra megkapta az ünnepi hangot, ez után az epizód után sem kibontakozni a magyarázó hangból, vissza-vissza esik abba untalan. Kétségtelenül van e beszédben erő; de nincs meg a hangulat egysége. Biblia magyarázatkor kell efféléket fejtegetni ; nem pedig akkor, mikor a lélek már otthonról ((halleluja)) énekléssel jó templomba. — Inkább csak általánosságban mozog a karácsonyi beszéd is, egy egészen sikerült jó elméleti fejtegetés ; de a közvetlenség kevés benne. Inkább az értelemhez szól, felvilágosít; de nem melegít s a kedély húrjait alig-alig érinti. Annál közvetlenebb az esketési beszéd. A valóból van merítve s a való élethez szól, nemesen egyszerű s különösen szép benne a szeretet festése a 201. 1. 3. kik. Ez árész a maga rendkívül tömörségében igazán classicitással van megírva. Pálmay Lajos á. h. ev. lelkész kitűnően vonja ki nagy terjedelmű textusából főtételét és felosztását, habár bennük az egészet kimeríteni nem tudja. Az egész beszédnek egy alaphangulata van, mely refrainszerűleg tér vissza mindenik részben. Hangja mélyen vallásos, meleg. Egyszerűségre és bensőségre törekszik. Ez az igazi czélja az egyházi beszédnek. Maradandó, mély benyomás keltése s nem pillanatnyi hevület előidézése. Ezt meglehet csinálni frázisokkal is, de amazt csak megindult lélekkel s erős egyéni meggyőződéssel lehet elérni. Forgács Endre sárbogárdi ref. lelkész karácsonyi beszédében sok poesis van, nyelvezete a próza dacara is sokszor szinte rhythmusban lüktet. Nagyon helyes, hogy valaki egyszer már olyan tisztult felfogással is beszéljen a Krisztus előtti időkről, mint ezt szerző teszi a 87. lapon, azokban is ott élt a logos spermatikos. A gyűjtemény egyik legszebb beszéde a Vass Tamás maros-vásárhelyi pap húsvéti prédikációja, melynek becsét az a mély felfogás adja meg, a melylyel az élő Krisztust élő hittel keresi és kivánja kerestetni s a melylyel közelebb hozza a vallást az élethez, hogy az ennek ne csak egy ékessége, hanem átható, benső ereje legyen. — A tőle felvett esketési beszéd is igen kedves, közvetlen, meleg hangú. Dr. Erdős József homiliája némileg elvont, inkább tudós, mint népszerű stylussal van irva. A textusul felvett hasonlat mindenütt jól van keresztülvíve; de jobb lett volna kevesebb apodictikus állítás és több bizonyítás. Muzsnai Pál m.-paniti lelkész beszédének bevezetése egy igen sikerült bibliai jellemrajz. De midőn a babona okait keresi, kár hogy nem mutat rá a babonának tulajdonképeni lélektani eredeti okára, arra, hogy a babonát annak a tehetetlenségnek érzete szüli, a melylyel még a jövő pillanattal szemben is állunk, melyről nem tudjuk, hogy mit hoz az reánk és a vágy tesz babonássá, hogy e jövő titkait valahogyan kifürkészhessük, s ennek érdekében a tényeket, melyek semmi causalis nexusban nincsenek egymással, ok okozati összefüggésbe hozzuk. Ha e fő okot emlitendette volna meg szerző a csak másodlagos okok helyett, beszéde kevésbé elvont és hatásosabb is lett volna, meg a babona gyógyszerei között is megtalálta volna a leghatékonyabbat : a vallásos hitet, az Istenben való feltétlen bizalmat. Itt-ott ugyan érinti a valódi, az elsőleges okot (124. és 125. 1.); de nem fejti ki sehol. Pedig csak az babonás és keres varázsszereket és erőket, a ki a legfőbb erőben nem hisz és nem bízik. Nem a vallásos nézeteknek kell tisztulniok, hanem a vallásosságnak kell megmélyülni s az életet átható erővé lenni, hogy megszűnjék a babona (126. 1.). Az élő vallásosságot