Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-11-29 / 48. szám

évnek legalább is juniusáról írott és nyomtatott emlékeink Beythénk német-újvári lelkészsége mellett szóknak, következtetnem kell, hogy az említett, és eddig felette, homályban borongott idő alatt mindig Német-Ujváron volt. Beythét további életpályáján, csak vázlatosan kívánom ismertetni, utalván a szíves olvasót Fabó és Tóth Ferencz munkáira; mivel ezután én sem tudok róla többet, mint ők tudtak, vagy a mivel többet tudok, nagyon kevés az, ismétlésekbe pedig nem akarok bocsátkozni, tehát csak röviden rajzolom életét, két műve ismertetésével óhajtván bővebben foglalkozni. Meghalván a dunántúli egyházkerület püspöke, Szegedi Máté 1585. julius 12-én, Hegyfaluba, Sopronvármegyébe gyűltek össze a kerület papjai püspökválasztásra, s ezen kisded faluban 1585. julius 25-én megtartott közgyűlésük alkalmával a német-újvári hírneves prédikátorra, Beythe Istvánra esett választásuk, akit a püspöki szent hivatalra, még azon a napon, melyen éppen Jakab apostol ünnepe volt, ünnepélyesen ordinaltak is. 1

2

) (Folyt, köv.) Thúry Etele. Szerzői ajánlás. Mutatvány Chiniquy K. «Ötven év a római kath. egyházban* c. művéből. Sherman Edvin A. ezredesnek. Engedje meg, hogy az ön nevét az első helyen emlitsem azok között, kiknek ezen könyvet ajánlom. Hálámnak csekély jele ez ön iránt azért, hogy segitett engemet Lincoln Ábrahámnak, a mi mártírságot szenvedett köztársasági elnökünknek valódi gyilkosai kinyomozásában. Én ..épen olyan bölcsnek és tiszteletre méltónak tartom Ont tanácsaiban, mint a milyen hősnek tartja Ont a mi államunk a szabadságért vivandó harezokban. Az Egyesült-Államok becsületes és szabadságszerető népének szintén ajánlom ezen könyvet. Amerikaiak! Ti nem sejtitek, hogy vulkánon alusztok; ti nem tudjátok, hogy kebleteken viperát melengettek, mely halálra fog marni benneteket. Olvassátok ezen könyvet és át fogjátok látni, hogy a ti iskoláitoknak, intézményeiteknek, a ti oly drága áron vett jogaitoknak és szabadságotoknak legengesztelhetetlenebb és leghalálosabb ellensége Róma. Olvassátok ezen könyvet és ebből nemcsak azt fogjátok megtudni, hogy a legutóbbi polgárháború borzalmait és vérontását Rómának köszönhetitek, hanem azt is, hogy a romanismus és a szabadság ugyanazon talajon együtt meg nem férnek. Ezt a papák ezerszer ki is jelentették. Olvassátok ezen könyvet és nemcsak azt fogjátok megtudni, hogy Lincoln Ábrahámot Róma gyilkolta meg, hanem azt is, hogy a romanismus semmi más, mint a vallás álarcza alatti állandó politikai cselszövény a legszentebb emberi jogok és isteni törvények ellen. Ezen könyv lapjairól nem a római katholikusok elleni gyűlöletet fogjatok olvasni. Nem! De meg fogjátok tanulni, hogy óvatosabbaknak kell lennetek most mint bármikor, az apáitokról öröklött drága szabadság megőrzésében ; hogy ne jusson az soha azok kezeibe, kik ajkaikon a szabadság szent nevével, orczáikon a 1!i

) Révész : «Figyelmező.» 1873. évf. 93- la

P-szabadság álarczával: minden szabadságnak esküdt ellenségei. Minden hű lelkipásztornak ajánlom ezen könyvet. Az evangyéliomnak tisztelendő szolgái! Ti nem tudjátok kellőleg felfogni, hogy Róma mily nagy veszély Krisztus egyházára nézve! A világosság, becsületesség, igazság és szentség légköre, melyben ti születtetek és a melyet ti gvermekségtektől fogva magatokba szívtatok, csaknem képtelenné tesz benneteket arra, hogy a bálványozásnak, erkölcstelenségnek, lealázó rabszolgaságnak azt a sötét titokzatosságát, Isten igéjének azt a gyűlöletét csak lehetségesnek is tartsátok, mely az újkori Babylon falai mögött rejtőzik. Ti sokkal becsületesebbek vagytok, mintsem gyanakodni is tudnátok; s lelkészi hivatástok sokkal inkább igénybe veszi időtöket, mintsem ezen tárgyat kellőleg tanulmányozhatnátok. De meg a Rómaellenes vitázó könyvek nagyrészt oly szárazak, hogy csak kevés embernek van türelme azokat végig olvasni. A romanismus felől való tájékozatlanság pedig naprólnapra végzetesebb következményeket von maga után. Ez a tájékozatlanság, tudatlanság az, a mi feltárja Róma előtt a diadal útját. Ez a tudanság az, a mi megbénítja Krisztus egyházának karjait és a mi értelmetlenné, mondhatnám holttá és nevetségessé teszi a dicsőséges «protestáns» szót. Mert ki protestál ma valójában Róma ellen, s kik hangoztatják a vész trombitáját ? Midőn Róma — iskoláitokat megátkozva, a bibliát pedig gyermekeitek kezéből kiütve — szivén talál benneteket; midőn nemcsak kapuitokat döngeti, hanem falaitokat is megmászsza s fellegváraitokat ostrommal beveszi : hányan állanak a résre, hogy a vakmerő és szentségtörő ellenséget visszaverjék ? Ugyebár kevesen ! S mért van ez igy? Azért, mert a mai protestánsok nemcsak elfelejtették, hogy Róma a Krisztus evangyéliomának kiengesztelhetlen és leghatalmasabb ellensége volt mindig és lesz mindörökké, hanem ugy tekintik azt, mint az egyháznak egyik szárnyépületét, melynek szegletköve szintén a Krisztus. Evangyéliomnak hív szolgái! Kezeitekbe adom ezt a könyvet, hogy megtudhassátok, hogy Rómának szörnyegyháza, mely ősieteknek vérét ontotta, ma is azon munkálkodik saját küszöbötök előtt, hogy az ő bálványainak lábaihoz lánczolja a ti népeiteket. Olvassátok ezt és ebből fotográfiái pontossággal látni fogjátok a papaság beléletét. Azon magas művészettől kezdve melylyel a félénk gyermek lelkületét lekötözik és megbénítják — le lesz itt leplezve minden —- egészen a papnak a püspök vassarka alá alacsonyitásáig. A babonák, a lealázó eljárások, a barátok, apáczák és papok lelki küzdelmei ugy lesznek bemutatva nektek, mint még soha ez előtt. Ezen könyvben huszonöt évi paposkodásom tapasztalatai alapján világosan és egyszerűen fogom feltüntetni és megezáfolni a romanismus álokoskodásait és tévedéseit. És ezen nyilatkozatomban nincsen dicsekedés. Mert mi dicsekvés is lehetne abban, hogy annyi évekig voltam a pápának hitvány rabszolgája. Ez a könyv, melyet im itt felajánlok, egy fegyvergyár, mely telve a legjobb fegyverekkel, melyekkel Isten segítsége mellett meghódíthatjátok az ellenséget. A nagy-brittániai protestantismus tudós és buzgó bajnoka, tisztelendő dr. Badenoch D., ki ezen mű kéziratait felülvizsgálta, igy irt erről egyik barátjának : «Nem hiszem, hogy jelenleg volna ennél érdekesebb és fontosabb protestáns mű. Nemcsak közbeszőtt eseményekkel van ez tele, hanem az igazság érdekében min-