Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1891-11-29 / 48. szám
rik, sőt előmozdítják; tehát a presbyteriumokat, s ezekben is első sorban a lelkészeket. Mert lelkészi karunknak tapasztalt lanyhasága mellett a mi egyházi hatalmasságainknak valóságos angyaloknak kellene lenni, hogy a rájok bízott hatalommal vissza ne éljenek, s kísérletet ne tegyenek oly irányban, hogy a hatalmat a magok számára positiv intézményekkel is biztosítsák. Ha papságunknak consistorialis meggyőződése volna, s akkor támogatná hivatalos vezéreinek consistorialis törekvéseit: akkor legalább a lanyhaság vádja nem illethetné ; de ez épen nem ugy van, miként azt az alább felsorolandó tények meg fogják világosítni. Köztudomásu dolog, hogy a Tiszántúli kerület gyűlésén néhány év óta oly többség alakult, mely ellen a kerület felvidéke, az úgynevezett Felsőtiszai superintendentia, harcot folytat. Ez a többség, melynek száma a kisebbségét alig egy párral' múlja felül, csak ugy jöhetett létre, hogv a felvidéki traktusok kurátorai is hozzá csatlakoztak, és igy azon tractusok a saját kurátoraikkal is ellentétben állanak, egyéb kérdések közt a törvényjavaslatnak consistorialis irányzatára nézve is. Én nem vitatom, hogy melyik félnek van igaza Debrecenben ; csak constatálom az ellentét és villongás tényét. Mindazáltal azon tractusok mindegyike a saját, más felfogású, kurátorát választotta meg zsinati képviselőül; még bár egy is közülök másként nem cselekedett. És az egész országról szólva is: köztudomásu dolog, hogy a tractusok nagy többsége ellene nyilatkozott a törvényjavaslatban lévő consistorialis irányzatnak; ha emlékezetem nem csal, mert nincs kedvem most utána nézni, csupán a nagy-szalontai s még néhány más tractus tett consistorialis nyilatkozatot. Mindazonáltal a tractusok legtöbbje határozottan consistorialis többségű zsinatot választott. A tractusok nyilatkozatai közt különösen magára vonta figyelmemet az X-i tractusé, egy volt tanítványom tollából, mert legjobban hasonlított az én szeptemberi cikkemhez, ámbár előbb készült mint ez, s a tractus egyhangúlag magáévá tette. Mindazonáltal ugyanazon tractus, mindjárt melegében, egyhangúlag, még a jeles véleményező szavazatát sem véve ki, megválasztott zsinati képviselőjének egy különben jeles és derék férfiút, de a ki a consistorialismusnak leghatározottabb híve. És pedig e férfiút a szomszéd tractusból importálta, mert a maga kebelében nem talált consistorialis meggyőződésű papot. Ugyanezen tractusnak kerületi képviselői, a kerületi gyűlés első napján, a tractus álláspontján állottak; de már a második napon, nem tudom minek következtében, egészen ellenkező szavazatokat adtak. Köztudomásu dolog az is, hogy a közpapok mozgalma a Tiszántúli kerület felvidékén volt legjobban elterjedve. Egész tractusok csatlakoztak hozzá, ugy, hogy a mult őszi pesti conferentián több tractus lelkészi kara választott képviselete által jelent meg. Mindazonáltal a közpapok mozgalmának választott vezérei közül egy se tudott mandatumot nyerni a zsinatra, kivéve közülök egy pár esperest; hanem a szegény közpapok mindenütt nagy többséggel választották meg zsinati képviselőikül épen azon férfiakat, a kikkel ezen nagy ügyökben szemben állanak. Néhány év előtt a Dunamelléki közgyűlés tagjai, nagyobb részben papok, egy este beszélgettek egy más nap eldöntés alá kerülő igen fontos kérdésről, mely felől a tractusokban közvélemény képződött, s elhatároztak egy álláspontot. Rólam, ki akkor nem voltam jelen, tudva volt, hogy felfogásukat osztom, s másnap reggel, a gyűlés megkezdése előtt, a társaságnak két tagja felszólított,* hogy vegyek részt az actióban. Én- e nélkül is szándékoztam elmondani nézetemet; de csak theoreticus célzattal, a sikerre való kilátás és actio nélkül; azonban^ örültem, hogy nézetemnek többségét látom. És íme: alig egy órával a velem történt beszélgetés után, a két férfiú egyike kiment a gyülésteremből a szavazás elől, a másika ellenkezőleg szavazott, s a conferentia többi tagjai közül is elég sokan vagy az egyiket, vagy a másikat követték, ugy, hogy a nagy többség-4 ben volt vélemény négy szavazattal kisebbségben maradt. Szavazás után kimentem a folyósóra menekültekhez, a kik kétszer négynél is többen voltak ott. Ha a tisztelt kálvinista papság igy védi a maga jogait és igy áll helyt a maga meggyőződéseiért: akkor azokat nem is tiszteli senki, a kinek útjában állanak; és akkor a legjobb elmék, a legnagyobb belátással és megfontolással és a legfinomabb tapintattal sem képesek helyesen és célosan cselekedni, mert ilyen helyzetben megszűnik minden combinatio! Ezen rosz helyzet dacára meg kell tennünk mindent az ügy érdekében, mert a lemondás a gyáva lelkek tulajdona. Nem tudom, hányan lesznek a zsinaton a presbyterianusok ; de azt bizonyosan tudom, hogy kisebbségben leszünk a nagy többségben lévő consistorialistákkal szemben. Azonban mégis leszünk talán heten, s ekkora szám épen elég a kérdéseknek alapos és erőteljes kifejtésére ott; és ha számítani lehetne a vidék támogatására, ha számitni lehetne arra,