Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1891-11-29 / 48. szám
Presbyterianusok és Consistorialisták. Nagy Kontstantin római császár korának míveltségével biró férfiú volt, s osztozott korának bölcsészeti nézletében is. A pogány filozóf a keresztyénséget lenézte Pál apostol korától fogva (I. Kor. i, 18. és 39.) mindig, s Konstantinról is fel van jegyezve, hogy szeretett a keresztyénséggel és együgyü püspökeivel gúnyolódni. Mégis keresztyénné lett később; de a keresztyénségnek nem a dogmatikai tartalma nyerte meg, a melyet a skeptikus bölcsész lenézett : hanem a remek szervezete és a romlatlan erkölcsöket feltüntető közigazgatása. Ebben Konstantin politikai erőt látott, melyet kihasznált dinasztiája megalapítására. Hanem az ő lépése következtében mégis a keresztyénségnek vallásbölcsészeti tartalma is nemsokára uralomra jutott a lelkek fölött. A keresztyén egyház őskorának ezen eseménye sajátságosan ismétlődött a kálvinismus történetében is. A kálvinista egyház még ma kisebbségben van a keresztyén felekezetek közt, épen mint a keresztyénség is kisebbségben volt Nagy Konstantin idejében a pogánysággal szemben; de társadalmi elve és remek szervezete már az egész civilizált világot meghóditotta. A modern állam eszméje Kálvin irataiban és alkotásaiban teljesen benne van: az autonom községek, a képveseleti alkotmány és a közszabadságok mind; és pedig nem csak csirájokban, hanem erőteljes kifejezésekben és élő intézményekben. Ezek alapján előbb a kálvinista országok politikai alkotmánya alakult át, azután a többié is, ugy, hogy ma már nem csak Angliának, hanem Francia- és Olaszországnak, Ausztriának és Magyarországnak is kálvinista szerkezete van. A kálvinismus bizonyára a jövő millenium világvallása; e célhoz ma közelebb áll, mint állott a katholicismus Konstantin idejében; de itt is a társulati és szervezeti elvek hódítottak először, mint amott; s itt is következni fog a vallás-bölcsészeti tartalom hódítása, mint következett amott. Tanulmányaimból merített régi meggyőződésem az, melyet a francia hegemónia letűnése, a kálvinista német császárság megalapítása és az angol faj folytonos terjeszkedése ujabb adatokkal is megerősített, hogy a jövő ezred évben a népek csak annyiban lesznek képesek fennmaradni, a mennyiben kálvinistákká tudnak lenni; és a história ebben is ismételni fogja magát, a mennyiben a mult ezred évben a keresztyénséget be nem vett népek mind letűntek Európa színpadáról. Midőn e gondolatokkal fejemben és szivemben eltelve, nézem a mi zsinati törvényjavaslatunkat, mely a presbyterianismus elvén erős réseket tör, s a consistorialismust ülteti helyébe: ugy érzem, mintha a haragvó Isten sujtoló keze akarna ismét erre a szegény magyar nemzetre nehezedni, hogy ez a saját kezeivel rombolja szét közéletének legbecsesebb kincseit ! A mohácsi vésztől fogva az ujabb időkig, a midőn más tényezők is segítnek, egyedül a kálvinista presbyterialismus védelmezte meg a magyar nemzet életét; e nélkül a magyar a 17-ik századot túl nem élhette volna. Mert nem csak Debrecen és Nagy-Kőrös, hanem minden kis kálvinista falu, a maga sajátságos és csudálatos erejű községi szervezetével, egy kis respublika volt, mely egymagában az egész magyar nemzetet repraesentálta, épen mit a legkisebb kálvinista gyülekezet is repraesentálja az egész egyházat; s mig ama kis respublikák közül néhány fennállott, addig élt a magyar nemzet, s az egyház alkotmányában élt a nemzet alkotmánya is. Most a magyar nemzetnek ezen régi kipróbált oszlopát megrongálni készülnek. A nagy gyülekezetek több szavazatában megrendíttetik a kálvinista egyházalkotmány legsarkalatosabb alapelve, és a szűkebb birói tanácsokban, melyek nem lesznek a gyülekezetek kifolyásai s nem képviseleti alapon alkottatnak, azonban hivatva lesznek a legfontosabb ügyekben intézkedni : készen van a consistorium; és pedig nem is csak kezdetleges és szemérmes alakban, hanem egész mivoltában. Es most készülünk mi átmenni a consistorialis szervezetre, a midőn a német prot. egyház legjobb gondolkozói csak a consistoriumi szervezet elhagyásában és a presbyterianismus elfogadásában látják a német egyház üdvét és megujulását ? a midőn ebben az irányban mintegy negyven év óta tényleges kísérletek is tétetnek Németországon, sőt némely tartományokban már be is van fejezve a consistoriumi szervezet átalakítása presbyterivé? a mikor Németországon a lelkek jobb gondozása s az adminisztráció javítása céljából a berlini, hamburgi stb. roppant gyülekezeteknek kisebb parókhiákra osztása épen most van napi renden? Hiszen eredetileg is a consistoriumi szervezetet az egész protestáns világban csak a német lutheránus és az erdélyi református egyház fogadta el, s mindkettő súlyos hátrányait tapasztalta. Én a kísérletért nem azon hatalmasokat hibáztatom, a kik megtették; mert a hatalmasok, mióta a világ fennáll, mindig igyekeztek visszaélni a rájok bizott hatalommal, s mindig is fognak igyekezni; hanem hibáztatom azokat, a kik dolgot jobb meggyőződésűk ellenére tű-96*