Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-11-22 / 47. szám

ISKOLAÜGY. Egyesült erővel! — Fó'gymnasiuir.ot Tulnamegyének! — Őseink egyesült erővel sokszor megmentették a ma­gyar nemzetnek legdrágább kincseit, az alkotmányt és a magyar nyelvet. A legutóbbi mostoha időkben is csak a testvér protestáns intézetek ápolták édes nyelvünket. Szebb bizonyítványt nem állithatott volna ki erről s általában a protestáns egyházaknak a nevelés ügy terén ez irányban szerzett érdemeiről a magas polczon levő Dóczy, mint midőn a minap leirta, hogyan tanult meg a soproni evang. lyceumban magyarul. Mi következik ezekből? Az, hogy a hol és a mikor csak lehetséges viribus unitis szolgáljuk a jövőben is ily irányban hazánkat. A két testvér egyház között száz évvel ezelőtt tanusitott szép egyetértés késztet arra, hogy hazánk legdélibb vidékén levő, ugyan csekélynek látszó, de mégis fontos nemzeti misszót teljesítő két protestáns algymnasiumnak, a bonyhádinak és gyönkinek egyesíté­sét, illetőleg államilag segélyeseit egyesült protestáns főgymnasiummá való kiegészítését proponáljam. Kétszer irtam már e tárgyban s még csak fele­letre sem méltatott senki sem. Megkísérlem harmad­szor is, talán mégis csak figyelmére méltatja ez ügyet s felszólal valaki akár ellenem, akár mellettem. A kü­szöbön álló zsinat is azon reménynyel biztat, hogy megemlékezve a múltról, itt lenn is kezet fogunk s egyesült erővel teljesítjük missziónkat. A dolog lényegét nem ismerők kedvéért megjegy­zem, hogy Tolnában csaknem száz év óta a két pro­testáns egyház egyedül szolgálja algymnasiumaival a németség közepette a magyar mvzsát. Egy idő óta azon­ban a mindent megsemmisítő centralizatio mindkét történeti joggal bíró intézetet mellőzve Szegszárdon •— a félreeső, de vármegyei székhelyen — főgymna­siumot akar létesíteni. Egyszer már megkísértették, s hogy nem sikerült bennünket sutba dobni, az nem is a mi érdemünk. Most újból megpróbálják, s ha egyesült eiővel nem küzdünk az ár ellen, előbb-utóbb elnyel bennünket. Rajta tehát! Félre minden kicsinyességgel, egye­süljünk. Létesítsünk Tolna-Baranya számára, hazánk e déli részének protestánsai számára egy, de oly intézetet, melynek még a dédunokák is örüljenek. Valóban mél­tóbban nem ünnepelhetné meg e haza déli protestáns lakossága a száz éves zsinatnak emlékét, mintha egye­sült erővel egy protestáns főgymnasiumot létesítene! De hol legyen ez? Tudom ugyan, hogy sokan azonnal «Cicero pro domo sua»-val fognak vádolni, ha kimondom, hogy ily intézetnek székhelye csakis Bonyhád lehet; de azt is biztosan tudom, hogy a helyi viszonyokat teljesen ismerő és elfogulatlan protestáns ember nekem fog igazat adni. Bonyhádon egy oly iskolai épület áll rendelke­zésünkre, melyet — a tornacsarnok kivételével — 2000 frt költség mellett azonnal és könnyen át lehet alakítani úgy, hogy nemcsak az osztálytermek, hanem még a különféle szertárak számára is elég hely lesz. Bonyhádon az a'gymnasiumnak van egy a kor követelményeinek megfelelő tápintézete, melyben arány­lag olcsón teljes élelmezésben részesülnek a tanulók. A bonyhádi gymnasiumi épületnek egy oly nagy ud­vara van, a melyben egy pár ezer ember kényelmesen elfér. Ezenkívül közvetlenül az udvar mellett szép két holdas park terül el, melyet szintén a tanuló ifjúság használ. Ennek ellenében a gyönki — bár díszes — épület az algymnasium számára is csak alig elégséges; udvara kicsiny; külön tápintézete nincs; s maga a város sem oly megfelelő. Mellettünk szól még azon tény is, hogy Bony­hádon az első felszólításra n,ooo frt gyűlt össze azon czélra, miszerint az algymnasium főgymnásiummá egé­szíttessék ki; s még legalább annyi fog összegyűlni a járásban és az esperességben. Föl tehát testvérek! Kisértsük meg az egyesü­lést! Közös ellenfelünkkel csakis egyesült erővel fogunk bírni. Bizonyára a magas kormány sem fogja megta­gadni támogatását, ha ketten szólítjuk fel, hogy nemes czélunkat gyámolitsa. Még ha a legrosszabbtól kellene is tartanunk — t. i. hogy a kormány nem fog segít­séget nyújtani — egyesült erővel és kiiltámogatással fel­állíthatjuk a főgymnasiumot. Ezt annyival inkább remé­lem, mivel hiszem, hogy Alsó-Baranyának derék hívei is bizonyára szívesen járulnának egy egyesült protes­táns főgymnasiumnak fenntartásához. Legyen szabad még felemlítenem, hogy az általam ajánlott módon még a — sajnos! — szegény és pusztuló helybeli ev. ref. magyar gyülekezetet is meg lehetne menteni. Akár hogy itél a nagy közönség, nyíltan kimon­dom, hogy mi bonyhádiak s maga az itteni ág. hitv. evangelikus algymnasiumot fenntartó testület is egy létesítendő főgymnasium érdekében már nemzeti szem­pontból és mindent elkövetünk; de jobban szeretném, ha e terv a Gyönkkel, illetve az ev. ref. testvérekkel való egyesülés alapján*) vitetnék keresztül, mint nélkülük. Uraim! az 1791-ik évnek emléke sarkaljon ben­nünket egy oly műnek létesítésére, mely a testvéri sze­retet bélyegét hordozza magán. Bonyhád. Marhauser Imre. Tanítókat képesitő országos bizottságok szervezése. A tanítói kar tekintélyének fokozatos emelése ter­mészetszerűleg megköveteli, hogy minden lehető meg­történjék, hogy a tanítói pályára csak az erre alkalmas ifjak bocsáttassanak. Hogy ez meg legyen, a tanítók ké­pesítésének magasabb fokozatúnak kell lenni, mint az némely tanítóképző intézetben különösen a magán ta­nulókkal szemben kezeltetik ; mindenekfelett olyannak, hogy maga a szigorlat s az oklevél kétségbevonhatlanul országos tekintélyű legyen. Eszményi igazság szempont­jából nincs semmi ok arra, hogy az orvos, ügyvéd, lel­kész, mérnök s más értelmiségi keresettel foglalkozó egyén oklevele nagyobb tekintélyű legyen, mint a ta­nítói oklevél, melyet jelenleg még az érettségi bizo­nyitványnyal sem tartanak egyenrangúnak. Szükséges mindezen okokból, hogy a tanítói oklevél átlagos érté­két már csak népoktatásügyünk fejlődésének érdekében is emelni törekedjünk s ez lehető első sorban főkép oly módon, ha az oklevél megnyerésére szükséges képesitő *) Kérjük a legközvetlenebbül érdekelt Tolna-Baranya-vidéki hitsorsosokat s különösen, a gyönki gimnázium tanárait, hogy a felve­tett eszméhez hozzá szólani szíveskedjenek! . Szerte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom