Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1891-02-01 / 5. szám
den jogosult pályázó közül, kit legjobbnak gondol vagy hisz, azt választhatni, és igy jelölő bizottságra szükség nem lesz : én a kis szegény egyházak érdekében mellőzendőnek véleményezem az e javaslatban felállítani czélzott lelkész választási bízottságot is. Egy, épen nem nagyképűsködő, sőt igen is szerény esperes szájából hallottam a közelebbi időben, hogy «a lelkészválasztás gyakori ismétlődése tönkre teszi a kis szegény egyházakat.» Itt pedig a gyakori ismétlődés a természet rendén van : mert iparkodik mindenki, ha csak teheti, a szegény kis egyházat elhagyni és jobbal felváltani. És eme nyilatkozat valódisága számadatokkal kimutatható. Épen módomban van egy számadásba betekinteni, melyben a lelkészválasztás költsége fordul elő, és ez igy áll: «Lelkészjelolő bizottságnak)) 44 frt; s azután: «Lelkészválasztáskor 17 frt. És ehhez járul nyitányul a leltározás: 10 frt, és zárlatul a beiktatás: 10 frt.a S miután a falusi presbyterium logikája — nem minden bölcseség nélkül — azt mondja : ha az egyház ügyében fáradozó uraknak megjár a napidijuk és ellátásuk, mi is az egyház dolgában fáradozunk szintén ezen alkalommal, tehát mi is megérdemeljük ; és ősi magyar szokás szerint isznak áldomást. Ez a logika diktálta bele a gondnoki számadásba ezt a tételt: «Éspéres ur itt létekor elfogyott két akó bor.» Ez nem nagy összeg =-. 120 —150 frt, mondhatja rá sok ember, ki a szegénységet nem látta a maga köznapi voltában; de kérdezze meg csak a 300—400 lélekből álló kis egyházakat, hogy azok mit mondanak?! Mert ez után még a helyreszállitás is költséggel jár! Mellőzhető pedig az uj törvényjavaslat szellemében azért, mert a mi a lelkészválasztási bizottság teendője lenne, azt az esperes maga is elvégezheti, ép oly jól, vagy tán még jobban. A javaslat készítői és hangsúlyozzák : «a netáni pressió gyakorlásánál sokkal fontosabb tekintet itt a választó egyház valódi akaratának megismerhetése, illetői eg nyilvánítása; de ez épen akkor történhetik meg minden pressió nélkül, hogyha j senki se avatkozik bele, hanem szabadon magára van hagyva a választó gyülekezet. A javaslatszerű választóbizottság egyházmegyei tagjainak ajánlási joga s ennek foganatosítása legtöbbször pressió gyanánt szolgálhat, miután az ajánlottak elfogadására nézve a teljes bizottság szavazatának szótöbbsége lenne a döntő : mert az egyházmegyei tagok többségben lévén, az egyház helybeli tagjainak ajanlatait leszavazhatják, amikor csak akarják s ez által épen a meghivás után való vagyis a teljes szabad választást hiúsítják meg, és ekképen a a választási eljárás költségeit megkétszerezik a pályázat által bekövetkező betöltés végrehajtása folytán. Az esperes vagy ennek egy megbízott helyettese jelenlétében megtörténhetik a meghivás utján való választás, ki ajánlási jogot is gyakorolhat. Ugy szintén a meghivás utján való választás sikertelensége esetén bekövetkező pályázás alkalmával lefolyó pályázatokat az esperes maga felülvizsgálhatja és elbírálhatja és a pályázók neveit az egyháznak tudomására juttathatja. Én nem akarom feltenni egy esperesről se, hogy a méltó pályázók közül csali egyet is kihagyjon ; de ha mégis találkoznék ilyen esperes, ott lenne az illető számára jogorvoslatul a 24-dik §-ban foglalt eljárásnak alkalmazása. Az esperes az a hivatalos közeg, kire reábízva van az egyházmegye kormányzata a fennálló törvények értelmében, és felelősséggel tartozik minden eljárásáért : miért ne lehetné kezébe letenni a lekészválasztáss'al együtt járó ügyletet is minden részleteivel együttesen ? A ki visszaélne e bizalommal, lehetetlenné tenné magát továbbra! Ugyancsak költségkímélés tekintetéből én nem tenném bele a törvénybe, hogy a választás vezetésére kinevezendő küldöttség már «a választást megelőző napon» megjelenjen a választó egyházban; hanem csak azt: «oly időben a választást megelőzőleg, hogy a presbyteriumtól átvett névjegyzéket elbírálhassák és esetleg kiigazíthassák és hitelesíthessék.)) De minthogy erre elégséges egy pár órai idő : ott a hol a községek félórányi távolságban feküsznek egymástól, miut pl. Baranyában a választás napján is kellő időre megérkezhetnek. E részben, a helyi viszonyok sajátképen a határozók. Végül még csak azt teszem kérdésbe az 58. §'. vonatkozólag, hogy az az időközi jövödelem, mely a más egyházba vagy más állomásra költözés folytán, az elhagyott egyház vagy állomás jövödelméből áll elő ennek rendes lelkészszel leendő betöltéséig, ha se az egyházmegyei, se az egyházkerületi, se az egyetemes gyámintézeté nem lesz, hát kié fog lenni? miután az 56. §. a helyettesi dijt elég világosan meghatározza és igy azonfelül maradni kell még bizonyos összegnek. Vagy ha valaki állomását azonnal, a mint ennek ideje lenne, családi vagy más akadály és körülmények miatt el nem foglalhatja, amire én is tudok már több esetet ? Többire nézve a javaslatot elfogadom. Felső-Ireg. Fábián Mihály. ISKOLAÜGY. Népoktatásunk állapota. (Folytatás.) Tanulók. Az iskolába-járás tetemesen javult az i88s /f l - évben. 2,4.68.626 népiskolai (6 — 15 éves) tanköteles közül 2,015.612 járt az iskolába, tehát a t anköteleseknek 8i°/<rja. Az 1888. évi állapothoz \ ép est 51.681-gyei növekedett az iskolába-járók száma. Az iskolába járók közt 1,075.395 volt fiú, és 940.217 volt leány. Bár a tanköteles leányoknak még csak 78%-ja látogatta az iskolát (a fiúk közt 85 °/o)' a rni-nister mégis megelégedéssel jelzi azt, hogy a leánynevelés ügye évről-évre gyorsabb fejlődést mutat fel. Kiemeli, hogy legtöbb leányiskola a róm. kath. hitfelekezetiek közt keletkezett, t. i. az 188%. tanévben 11 leányiskola. Úgy látszik, róm. kath. honfitársaink jól fogták fel, egyházi s hatalmi érdekeiknek mely oktatás kedvez leginkább, s e felfogásukhoz járul az, hogy anyagi javakkal rendelkeznek törekvéseik valósítására. Leánynevelő internatusáik palotái püspöki tetemes adományok segítségével mintegy a földből bújnak elő egy-két év alatt, külsejükkel, belső berendezésükkel, tüntető tanítási mutatványokkal és leszállított tandijakkal csábítván szülőket s tanulókat, protestánsokat is. Vallásfelekezet és nyelv szerint következő az iskolázok számaránya. Az I8888 /9 . tanévben 1000 tanköteles közül iskolába 'járt: ág. hit. evang. . . 876 • • 795 unitárius .... • • 783 helv. hitv. ev. . . 848 . . 680 . . 808 gör. katholikus . . . 631 német .... • • 789 • • 854 • • .729 tót . . 846 román .... • • 623 Iskolába nem járt (6 — 15 éves) 453.014'tanköteles, vagyis a tanköteleseknek 19%-ja. Csak télen át látogatta
