Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-11-01 / 44. szám

Harmincnegyedik évfolyam, 44. sz. Budapest, 1891. november 1, PROTESTÁNS ÉS ISKOLAI SZERKESZTOSEG és KIADÓ-HIVATAL IX, ker. Pipa-utca 23, szám, Előfizetési ára: Félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben akiadóhivatalban. Egyes számok ára 20 kr. Hirdetések dija: Egész oldal 16 Irt, féloldal 8 frt, negyed oldal 4 frt, nyolczad oldal 2 frt. — Bélyegdíj külön 30 kr. TARTALOM : Vezércikk. Egyetemes lelkészértekezlet. Görömbei Péter, — Mit is akarunk hát? Révész Kálmán. — Napi sajtónk és-a protestáns ügyek. Szendy Lajos. — S y n o d a 1 i a. Az egyházi adó kivetése és beszedése. (Folytatás). — Iskolaügy. Evang. református tanár. Figyelő. — Könyvismertetés. Dr. Kovács Pál: Kritikai dolgozatok és értekezések. Dr. Bartha Béla — Belföld. Visszapillantás a tiszántúli egyházkerület közgyűlésére. Sütő Kálmán. — A baranyaraegyei árvaházról. Morvay Ferencz— Irodalom. — Különfélék. •— Adakozás. — Hirdetések. együttes, közös tanácskozást, az egyetemes értekezlet megtartását. Továbbá, mert szerintem ma is állanak és igazak az 1881. évi okt. 31-én Debreczenben tartott első egyetemes lelkészértekezlet egyik bizottságának eme szavai: ((hogv a zsinat a íegüdvösebb törvények megalkotásával is azt, a mi az egyház éltető lelke, t. i. az egyháziasságot, a benső hitteljes vallásosságot, ebből kifejlődő erkölcsi magasabb életirányt s az egyháztársadalmi tevékenységet csak elősegítheti, de magában véve nem eszközölheti.)) (Magvar Prot. E. Isk. Figyelő. 1881. évi XI-XII. füz. 531. lap.) Ha már az 1881. évi egyetemes lelkészo J értekezletet megemlítettem, az ügy sikere érdekében szükségesnek vélem hangsúlyozni már most, hogy valamint az 1881. évi debreczeni első egyetemes értekezlet nem akart, nem kivánt anti-zsinat lenni, mint ellenesei akkor felőle előre elhíresztelték, úgy a most javasolt lelkészi értekezlettől szinte távoltartandónak vélek minden nagy hangú, szédelgésszerú tervezgetést és indítványt; hanem maradna ez kiválóan lelkészi értekezletszerú összejövetel és tanácskozás. Szükségesnek vélem, mondom, ezt már jó eleve hangsúlyozni, nehogy valaki, talán épen nagyjaink, elöljáróink ismét valami anti-zsinatot lássanak benne. Én részemről, a mint általában szeretek és olykor-olykor szoktam is, némely szép, jeles, nagyhorderejű, jelentőségű, közérdekű dolog' mellett lelkesedni, melegen és őszintén szólani, másrészről úgy undorodom a szélhámoskodás és szédelgéstől és az efféle irányt sem tollal, sem szóval nein szolgáltain soha és szolgálni nem is fogom. És ezen nyilatkozattal a javasolt egyetemes értekezletnek komoly irányát kívántam kiemelni. Az volna ezek után a kérdés, hogy egy Egyetemes lelkészértekezlet. Sebes szárnyakon repül az idő. Sodor bennünket közelebb-közelebb a decz. 5-én összeülendő jubiláris zsinathoz. Sőt mondhatjuk, hogy csak napok választanak már el tőle, ha Isten jóvoltából megérjük. Jelen lévén Miskolczon az öröm- és Debreczenben a gyászünnepen, itt is, amott is, majd minden lelkészatyámfiától azt hallottam, azzal váltunk meg egymástól, hogy találkozunk a zsinaton ; a viszontlátásra 1891. decz. 5-én Budapesten ! De hallottam már előbb is, azóta is, hogy a ki csak teheti, az mind szándékozik a zsinat megnyitására felmenni. E szerint remélni lehet, hogy az 1881 -dik évi zsinat megnyitása óta, bár ugv Miskolczon, mint közelebb Debreczenben nagy számmal voltunk, aligha volt együtt annyi lelkész egyhelyen és egyidőben, mint Budapesten lesz az 1891. évi decz. 5-én. Ennélfogva azt gondolom, hogy helyén és idején való dolog lesz, ha ezt az alkalmat felhasználjuk egy ((egyetemes lelkészértekezlet)) tartására. Ez a czélja felszólalásomnak! Nemcsak azért hozom javaslatba az egyetemes lelkészértekezlet tartását, mert igy lesz legalább egy közös találkozási hely, a hol összejövünk, egymással szinről-szinre megismerkedünk, eszméinket, gondolatainkat kicserélhetjük ; nem is csak 'azért hogy az immár elég nagy városias és sok tanulsággal s szórakozással kínálkozó Budapesten egymástól nagyon el ne szóródjunk; hanem főleg a czélból, mivel szerény nézetem szerint a zsinat tárgyain kivül száma nélkül való oly tárgyaink, ügyeink, dolgaink, teendőink, hivatali és testületi megbeszélni való közös érdekeink vannak, melyek kívánatossá, szükségessé teszik az