Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-11-01 / 44. szám

ilyen irányú lelkészi értekezletnek, mik lehetnének tárgyai? Azért nehéz e kérdésre felelni, mert tárgy nagyon is sok lehet és van is. Megkísérlek egy néhányat tájékozóul papírra vetni, főleg azok közül, melyeket a zsinati bizottság és a kerületek sem vettek fel ez ideig a zsinati előmunkálatokba, a programúiba. Ilyenek lennének tehát : Vasárnapi munkaszünet, István király napjának megünneplése, az énekügy, istenitiszteleti rendtartásunk, temetési és általában egyházi szertartásaink egyöntetű reformja ; továbbá a Prot. irodalmi társulat ügye, népies kiadványok, Káróli-alap, parochialis vagy ha tetszőbb igy: iskolai és népkönyvtárak szervezésének ügye, diakonissza-ügv, helyi nőegyletek szervezése, a hol csak lehet, fillér-egylet (mint ha jól emlékezem Miskolczon van), Thábita-egylet (mint Budapesten,) nőnevelés (mert azzal a két §§-al, a mi a törényjavaslatba fel van véve, t. i. a 483. és 484. §-al a nőnevelés kérdése aligha lesz valaha kivánt virágzásra emelve, ahhoz is kell, mint a kisdedóvás finom és kényes kérdéséhez is «a hivatalos ész mellett privát sziv; továbbá a földesasszony, a grófné, orvosné, járásbiróné, szolgabiróné, papné, jegyző né, szóval minden intelligens asszony érdeklődésének felkeltése; no, meg az urak rc .onszenve, főképen a lelkészeké, általában az intelligentiáé», a mint én ezt valahol olvastam s megjegyeztem); igenis, a nőnevelés nagyfontosságú és sokoldalú kérdésének alapos, beható megbeszélése ; ilyen tárgyul szolgálhat továbbá : a vallásos nevelés, a vallásoktatás ügye az elemi, iparos, polgári és középiskolákban; a vasárnapi iskola, ((ifjúsági önképző körök», ((erkölcsnemesitő egyesületek)), ((mértékletességi egyesületek)) létesítése, mely útóbbiakra nézve azt jegyzi meg a buzgó Eötvös Károly Lajos, Háromszékvármegye érdemes tanfelügyelője, hogy «a szász falvak régi bölcs gyakorlata az iskolából kikerült ifjakat s hajadonokat nagykorúságukig egyesületi önmivelésre kötelezi)) (Debr. Prot. Lap 1891. évi 18. sz.); nemkülönben a gyermek- és ifjúsági istenitiszteletek szervezése, főleg községi és állami iskolák mellett ; azután földmivelési, méhészeti, kertészeti, szőllőtermelési, vagy egy néven, különböző alosztályok szerint való szervezése. Emlitsem-e aztán még a lelkészi-özvegy-árva gyámintézet nagyhorderejű kérdését, a szegény-, az árvaügyet, a rabok vallásos gondozását, a bibliamagyarázat, a papi öltöny megbeszélését, melyek közvetlenül és első sorban minket érdekelnek?! Végül hagytam egy általános kifejezés alá vonható tárgyat «a belmissziót», melyre nézve az e részben is előljáró (dr. Aristophanes szerint radikális) tiszáninneni egyházkerület egészen kész tervezettel járul a zsinat elé is. Nagyon itt az ideje, hogy e tárgyat, a belmiszsziót, melyet én is már számtalanadikszor ismételek, komolyabban vegyük, mint valaha! Ideje, hogy ne mindig csak az administratióról szóljon az ének; mert a zsinat más egyebet alig csinál ; hanem értekezzünk, beszéljünk a belmisszióról, a valódi lelkipásztorkodásról, annak tárgyairól, módjairól, eszközeiről is. Bevonhatnók még ide Zelenka tiszamelléki ág. evang. püspök úr uniót sürgető programmjából egy protestáns nyomda s politikai napilap alapitása feletti eszmecserét is, ha az eddigiek is már túl nem terhelnék az egyszer, legfölebb kétszer ülésezhető egyetemes lelkész értekezletnek munkaprogram m ját! Lehetnek azonban mások, kik az itt felemlegetett tárgyakon kivül még többeket, üdvösebbeket, sürgősebbeket is fognak előhozni. En részemről csak az eszmét akartam felszínre hozni, majd vezérférfiaink bölcsesége összeállítja a sorrendet, a fontosabbakat előbbre, a kevésbé lényegeseket hátrább tolván. Egy dologról nem szóltam még: az egyetemes országos lelkészértekezlet szervezkedéséről, a mire nézve azt tartom, hogy ennek összejövetelünk egyik főfő czélját kell képeznie. Hát erre nézve az 1881-dik évi Debreczenben tartott egyetemes értekezlet világos utasitással és tájékozással szolgál. Ezen munkálat szerint alakitandók volnának egyházmegyei, esetleg a népesebb, nagyobb területen fekvő egyházmegyékben több vidéki lelkészértekezletek és egyházkerületiek. Az egyházkerületi értekezleteken részt vehetne minden kerületbeli lelkész; de az egyházmegyei, illetve vidéki körök küldöttei múlhatatlanul megjelenni tartoznának. Az egyházmegyei lelkészértekezletek évenként megtartatnának; ezenfelül pedig a kerületiek minden három évben, más-más kerületben, talán épen a vándor conventi s ezzel együvé eső Prot. irod. társulati gyűlések helyén és idején, most Miskolcz, Sárospatak, Debreczen, Szathmár, Hódmezővásárhely, Kolozsvár, Enved, majd Komárom, Pápa stb. városában. Az összehívásra nézve, szerény nézetem az, hogy a czélbavett országos, egyetemes lelkészértekezletet összehívni, a ref. papság érdekeinek avatott és lelkes szószólója Kovács Albert úr van hivatva; legalább én ezen felszólalásomat azon tiszteletteljes kéréssel végzem, hogy a nt. tanár urat, ha nézeteivel nem ellenkezik, a ref. papság összehívására, lelkésztársaimat pedig javaslatom támogatására, tiszte-