Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-10-04 / 40. szám

Harmincnegyedik évfolyam. 40- sz. Budapest, 1891. október 4. PROTESTÁNS SZERKESZTŐSÉG és KIADÓ-HIVATAL: IX. ker. Pipa-utca 23, szám, Előfizetési ára: Félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben akiadóhivatalban. Egyes szamok ára 20 kr. Hirdetések dija: Egész oldal 16 trt, féloldal 8 frt, negyed oldal 4 frt, nvolczad oldal 2 frt. — Bé­lyegdíj külön 30 kr. TARTALOM : Vezércikk. Püspöki jelentés. Szász Károly. — Protestantismus és állam. György Endre. — Synodalia. A nagy gyüleke­zetek több szavazatáról. Zsigmond Sándor. — Iskolaügy. Erkölcs és munkás hazafiság. Felméri Lajos. — Könyvismerte­tés. Bod Péter: História Hungarorum ecclesiastica. Dr. Kovács Ödön.— Belföld. A tiszántúli egyházkerület közgyűlése. D. E. •— A dunamelléki egyházkerület közgyűlése. — Nekrolog. Ballagi Mór emléke. A budapesti ref. főgimnáziumi tanárikar részvétnyilaikozata. — Különfélék. — Hirdetések. Püspöki jelentés. — A dunamelléki egyházkerület közgyűlése elé terjesztve. —­Azt az egész esztendőt, melynek reformá­tus egyházunkat s abban egyházkerületünket érdeklő fontosabb eseményeiről megemlékezni J o ez évi püspöki jelentésben föladata : a deczem­ber 5-én megnyitandó egyetemes zsinatunk elő­készületei dominálják. Másfél év óta foglalkozik a zsinat előké­születeivel egyházunk valamennyi közege min-O J J o den fokozaton, mondhatnám egyetemes egy­házunk minden tagja, a ki csak az egyház ügyei iránt érdeklődik. S minél előbbre hala­dunk a zsinat előkészületeiben s minél közelebb jutunk annak megnyíltához, annál bizonytala­nabbnak, ne mondjam : zavartabbnak tűnik föl a már-már küszöbön álló zsinat képe. Másfél éve mult, hogy egyetemes konven­tünk 1890. ápril 17-én, az öt egyházkerület aránylagos képviseletével, 24 tagból álló zsinat­előkészitő bizottságát kiküldötte. E bizottság, fölteendőjeül az 1881 /2 -diki zsinati törvények átnézését — s a tiz évi tapasztalatok alapján — gyökeres átdologozását tűzte föladatul maga elébe ; s e végből még a konventi ülések tar­tama alatt három albizottságra oszlott, egyhaz­alkotmányira, törvénykezésire és iskola-ügyire s ezek közt kiosztotta a munkát. Az albizott­ságok viszont egyes részeire az őket illető munkakörnek, külön előadókat neveztek ki, kiket a tervezet és szövegezés javaslatával bíz­tak meg. Az egyes előadók a nyár és ősz folyamán készültek javaslataikra, egyidejűleg egyházi lap­jaink is megindítván az eszmecserét, a lontosabb kérdések fölött. Az előadók elkészülvén munká­lataikkal, azokat előszőr az albizottságok vették tárgyalás alá; de a javaslatok egyszersmind ki­nyomatván, az illető tagokkal előleges megfon­tolás végett közöltettek s egyszersmind alapok­nak is megküldettekt melyek azokat közölni siet­tek, hogy azok fölött szélesebb mederben indul­hasson eszmecsere, a mi bőségesen meg is tör­tént. Az egyes albizottságok az előadók által szö­vegezett javaslatokból,' néhol lényeges változ­tatásokkal is, öszszeállitották s újra szövegezték saját megállapodásaikat, melyek újra kinyomat­ván, a teljes bizottság tagjaival, valamint a lapokkal is közöltettek. Új közlés, új eszme­cserék, egyelőre még csak hírlapi téren. Majd e folyó év május havában összeülhetett a zsi­natelőkészitő teljes bizottság is s az albizott­ságok javaslatait újra rostára vetvén, szerves munkálatba foglalta az egész törvényjavaslatot, mely most újra kinyomatott — s a konvent határozatához képest az egyházkerületeknek ada­tott ki, oly időben — hogy az egyes egyház­megyék is tárgyalhassák, véleményes, javasla­taikat illetékes egyházkerületök elé terjeszthessék, ezek köteleztetvén, hogy magok részéről saját véleményüket s észrevételeiket és javaslataikat szeptember végével a konvent elnökségéhez küldjék be. A két rostán igy átment s ismét köztudomásra hozott dolgozat fölött most új s már döntőbb eszmecsere keletkezett. Az egy­házi lapok tulnyomólag azzal foglalkoztak s az egyházmegyék behatólag tárgyalták azt. E tárgyalás menete — s a tett észrevételek és javaslatok e számos — talán a legtöbb egy­házmegyéből, az egyházi lapok útján nyilvános­ságra jutottak, némely fontos — vagy érdekes — kérdés fölött körlevelekkel is indult meg capacitatió vagy agitatió s azonkívül is a lapok vezérczikkekben számról-számra nagyobb tért nyitottak az eszmecserének. Természetes! min-80

Next

/
Oldalképek
Tartalom