Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-09-27 / 39. szám

Nézetek és javaslatok a zsinati törvényjavaslatra vonatkzólag. (Folytatás és vége ) 5. Nem helyeselhetjük továbbá a közigazgatási bíróságok felállítását sem. Ezen újítás egészen az állami közigazgatás mintájára van tervezve. Láttuk mivé tette a folytonos foltozgatás és centralisztikus törekvés a vármegyei közigazgatást; mint lohasztatott le ott az érdeklődés, mennyire összezsugorittatott az önkormányzat, s mily fásult közöny az azelőtt pezsgő vármegyei élet. Óva intő példa ez arra nézve, hogy mi óvakodjunk hasonló veszedelmes lejtőre lépni, óvakodjunk minden oly intézmény behozatalától, mely egyrészről a centralisatió, másfelől a bürokratizmus hínárjába csalogatja szabad önkotmányzatunkat, mely a szabadság levegőjében nőtt, fejlődött, s ma és örökre csak ebben izmosodhatik s érezheti jól magát. Hogy az államtan minő törekvések lehetnek üdvösek s czélhoz vezetők? E kérdés eldöntése nem tartozik reánk ! Az állam állam maradhat a köztársasági kormányzat mellett épen ugy,- mint az absolutismus vas rendszerében, hanem annál inkább kell, hogy érdekeljen saját egyházalkotmányunk, mely a felszínre emelkedni készülő törekvések keresztül vitele mellett megmaradhat ugyan consistoriális, vagy püspöki szervezetnek, de nem fog birni többé a szabad presbyteri egyházalkotmány jellegével. Minden lehetőt el kell tehát követnünk az oly törekvések megakadályozására, melyek egyházi életünkben, — hol a legszélesebb körű érdeklődés s a kölcsönös egymásra hatás által felköltött buzgóság, áldozatkészség lehet egyedüli éltető elem, — visszavonulást, közönyt van hivatva begyökereztetni egyházi életünk mezejébe, mely a sokféle megpróbáltatások daczára is mindeddig biztató elevenséget és pezsgő forgalmat fejtett ki. Elég egy figyelmes tekintetet vetnünk a tervezetre, hogy meggyőződjünk a felől, hogy az egyházmegyei és kerületi közgyűlések ennek életbe léptetése esetén oly szűk térre szoríttatnának, mely minden érdeklődést és közügyek iránti lelkesedést rohamosan kiirtana. A tervezet 11 pontban foglalja össze azon ügyeket, melyek a közigazgatási bíróságok hatáskörébe vonatnának; és ezen pontokban foglaltatnak mindazon ügyek, melyek eddig az érdeklődést ébren tartották, a lelkesedés, áldozatkészség fokozására voltak hivatva; míg e tervezet szerint az egyházmegyei közgyűlések ugy szólván, jelentéseket meghallgató, apróbb folyamodásokat elintéző testületekké zsugorittatnának; oly ügyek vonatnának el a nyilvános szabad tárgyalás és elintézés elől, melyek az egyházaknak, belhivatalnokoknak s gyakran egyes híveknek is legvitalisabb érdekeit érintik. Sem elvi, sem érdeki szempontok nem szófanak tehát a közigazgatási bíróság felállítása mellett! Mi mindezeknél fogva a közigazgatási bíróság tervezetét mind elvi, mint gyakorlati tekintetben czélttévesztettnek, szabad önkormányzatunkkal össze nem illeszthetőknek jelentjük ki. Végül oda kell mutatnunk, ha bárcsak nagyjából, egy pár ellenmondásra, mely a conventi bizottság munkálatából elénk tárul; ilyenek, hogy a) A 28. §. 7—ik pontjában csak az kivántatik, hogy a presbyterium pártolja a polgári község humanisztikus intézeteit, mint a szegény- és árva-házakat stb., de arról, hogy az egyház saját szegényeiről gondoskodjék, nem rendeli, mint ezt az érvényben levő törvény kívánja, mig már a, 101. és 102-ik §~usokban az egyházközségi szegényék és árvák gondnokát rendszeresíti. Ha az egyház csak a polgári község ily czélu intézeteit támogatja s maga önállólag alapot nem gyűjt, mi szükség van akkor ily tisztviselői állás létesítésére ? Egyébiránt a szegények és árvák gyámolitása, felsegélése a keresztyéni szeretetből folyó kötelesség levén, e czélu alap-gyűjtésekről az egyház körén belől is törvény nyel kell gondoskodni. b) Mig a 98-ik §. h) pontjában az az alternatíva van felállítva, hogy a gondnok a számadásokat vagy; az esperesi látogatósághoz terjeszti, vagy a hol gyakorlatban van a számvevőszékhez; addig az egyházi adózásról szóló szakasz 258-ik §-ában már egyenesen kimondatik, hogv a gondnoki számadások az espereshez terjesztendők, ki azt tüzetes felülvizsgálat végett már csak is a számvevőszékhez tartozik áttenni. Ezeket tartottuk szükségesnek általánosságban megjegyezni, s ezzel áttérünk a törvényjavaslat egyes szakaszain teendő azon módosításokra, melyeket javasolunk. Szükségesnek tartjuk itt egyszersmindenkorra azon megjegyzést, hogy a módosításokat s javításokat részint a fent kifejtett elvi álláspont szellemében tettük ; részint a czélszerüség és gyakorlatiasság szempontjából. II. Részletes javaslatok.*) Az 5-ik §-nál óhajtandó volna, hogy az államhatalom igénybevételét megelőzőleg adatnék a presbyteriumoknak az egyházi adók behajtása körül legalább a régi gyakorlatnak megfelelő végrehajtási hatáskör, hogy ellen nem szegülés esetében, az egyházi adókat maga is behajthatná, vagy is zálogolhatna és végrehajthatna ott, hol ellenszegülés nem fordulna elő, mig ez egy részről a presbyterium tekintélyét emelné, másrészről a közigazgatási hatóságok dolgait is kevesbítené. A 7-ik §-ból — fennebb kifejtett nézeteink alapján — a ((közigazgatási bíróságok)) helyett egyházmegyei és kerületi közgyűlések tétessenek; s a Ví-ik részre való hivatkozás egészen maradjon ki. A 9—ik §-nak az erdélyi egyházkerületre vonatkozó pontja vagy egészen törlendő, s az egyházkerületet is kötelezze egyházi törvényünknek minden szakasza, vagy ha az erdélyiek továbbra is külön kivételt követelnek, ne szóljanak a mi rájuk nem vonatkozó .törvényeink megalkotásához. A 35-ik §. megtoldandó a következőkkel: «Egyházmegyét alkothatnak azok a legnépesebb .egyházközségek is, melyek lélekszámukat, tekintőleg egyes egyházmegyékkel felérnek s kebelükben több önálló.lelkészséget és iskolát tartanak fenn.» . -Az egyetemes konventről szóló 56. §-ban e szavak után «28-an pedig» e szavak helyett : <caz .egyházkerületek által,» ezek teendők: «az egyházközségek presbyteriumai által.» . ., .'„'.' Az egyházi adóról. A 240-ik §. elé ez vezetendő: «Addig is, míg az 1848. XX. t. cz. «a vallás dolgában» végrehajtatnék, f.vagy egyházaink az országos törvényhozás által kedvezőbb anyagi helyzetbe nem juttattatnának, az egyházi adózásról rendeltetik)) a többi marad. * * . r * Szeretett Hitsorsosink ! Ezekben láttuk szükségesnek ugy általánosságban, mint részletesen is kifejteni nézeteinket, módosításainkat és javaslatainkat! — Az a szilárd meggyőződés vezérel bennünket, hogy elfoglalt álláspontunk az egyedül helyes- s egyházalkotmányunk *) Tér szűke miatt csak a főbbeket közli a Szerk.