Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-09-20 / 38. szám

holmi kigondolt apró sérelmek orvoslásáért fel nem áldozhatjuk. Még az indokolásnak egy pontjához van néhány szóm, aztán e tárgygyal végeztem. E nagy változtatás főként azzal indokoltatik, hogy a nagy egyházak az egyházi terhekhez nagyobb mértékben járulnak. Nem lehet a szövegből kivenni, hogy mely egyházi terhek értetnek itt; de mindegy akármelyek, mert az egyházak semmiféle terhek hordozásához nem járulnak, hanem ellenkezőleg nekik vannak terheik, melyek hordozásához járulnak az egyházban élő emberek. Es most már mondja meg akárki, a ki a mi egyházi viszonyainkat csak egy mákszemnyire is ismeri, hogy igazat mond-e ezen indokolás; s nem épen az ellenkezője ennek az igaz ? A közalaphoz segélyért folyamodó apró egyházak kérvényein ki van tüntetve az is, hogy az egyháztagok minő mértékben járulnak az egyház terhei hordozásához; s én mint előadó, az olyan egyházi adót, mely az állami egyenes adóval egyenlő: mérsékeltnek szoktam nevezni; azt, a mely az állami adó kétszerese, középszerű adónak mondom ; de számos kis egyház van, főként Baranyában és Székelyföldön, a hol a hívek állami adójuknak 3—4 szeresét fizetik egyházi adóba, s vannak olyanok is, a hol az összes mezei termények negyedrésze az egyházi adó. Ugyan álljanak elő a debreceni, pesti, h.-m.-vásárhelyi, stb. hívek és mondják meg, hogy igaz-e az, hogy ők ennél is nagyobb mértékben járulnak az egyházi terhek viseléséhez ? Hogy lehet ilyen alaptalan és merőben valótlan állítást kinyomatni oly tekintélyes okmányban, milyen a zsinati törvényjavaslat? Vagy talán az országos közalap adóhoz járulnak nagyobb mértékben a nagy egyházak tagjai? A hozzájárulásnak itt az egész országban egységes kulcsa van, a családfő évi háztartási kiadásának az ezered része, s hogy ezt a különböző vidékek miként teljesítik, ki van mutatva az 1889-iki convent jegyzőkönyvében a 159-161. lapokon, az 1887-ik évről. E szerint egy öt tagu család átlagos közép hozzájárulása 21 73

krajcár, s ezzel szemben az apró egyházakat magukban foglaló gyulafehérvári, külsősomogyi, vajda-hunyadi, felső-zempléni, tornai, nagyszebeni stb. egyházmegyék mind jóval többel járulnak, mint az átlagos közép ; ellenben a békés-bánáti, n.-szalontai, alsó-szabolcsi, debreceni, heves-n.-kúnsági egyházmegyék, melyekben a nagy egyházak tömegesebben vannak, az átlagos középen mind alól maradnak le egészen Makóig, a mely leszáll 7 krajcárig ; s ugyanezek a hátralékokban is (az 1891-ik conventi jegyzőkönyv) az átlagos középnél rosszab mértéket tüntetnek fel, kivéve közülök a n.-szalontait. Tehát hol és miben járulnak nagyobb mértékben az egyházi terhek viseléséhez ? Hiszen . a mi egyházunkban nincs más adó, vagy legalább számba vehető adó nincs más, mint a gyülekezeti és az országos közalap-adó. Nem ez a valódi indoka ennek az indítványnak; ez csak ugy ki van találva s minden utánszámitás nélkül kimondva, mert a számok egészen ellenkezőt bizonyitnak; nem is az, hogy a nagyobb községek nagyobb intelligentiája érvényesüljön a közkörmányzatban, mert ha ez az állítás igaz is Pestről és Debrecenről, de hogy a Makó, Gyoma, Kőrös-Tarcsa, Szentes, Békés, Cegléd és a hajdú városok intelligentiájának ereje aként aránylanék a Nagy-Enyed, Déva, Sárospatak és Dézs intelligentiájának erejéhez, mint az összes népesség száma : az bizony egyáltalában nem igaz; hanem megmondom én a valódi indokát, a mit ugy is mindenki tud, és ez az, hogy a Tiszántúli kerületben most uralkodó klikk az alföldi nagy egyházakra támaszkodhatik inkább, mert a felföldi apró egyházak vele szemben oppositióban vannak, s tehát ezen az úton reméli a felföldet majorizálhatni a központi hivatalnokok, püspök és egyebek választásánál. Ez a valódi indok ; nevezzük meg világosan, s ne áruljunk zsákban macskát! Elhiszem, hogy ez az illetőkre nézve baj; és én sokkal többet foglalkoztam már világi politikával, mint hogy ne concedálnám azt, hogy a kinek baja van, joga is van magán segítni; de e bajnak sokkal célszerűbb és minden tekintetben üdvösebb orvossága a felső-tiszai superintendentia különválasztása, mint az ős protestáns egyházalkotmány meghamisítása. A nagy egyházak kebelében 137 uj parochia szervezése is megoldaná a kérdést, s ezen módozatra muszáj is lesz rátérni; de ez a jelen baj orvoslására hosszú ut volna; amaz pedig rögtön segit. II. Másik bajnak mondtam az igazságszolgáltatás terén célba vett újításokat. Jövőre, a mostani törvénytől és gyakorlattól eltérőleg, külön közigazgatási és külön fegyelmi biróság szerveztetik ; de úgy, hogy mindkettőnek elnöksége és tagjai ugyanazok a személyek, s mindkettőnek eljárási szabálya az utolsó szóig egy és ugyanaz. Világos, hogy ez nem két külön birói testület, a mint az erdélyi kerületben van valóban külön két biróság a fegyelmi és házassági perek ellátására, a melyeknél az egész szervezet, a tagok száma, választási módja, egyénisége és eljárása teljesen más; 76*